A prevenciós gyakorlat fiaskóit is keresik

Prevenciós programok, felvilágosító kampányok, ingyenes szűrések - a megbetegedési adatokon még nem látszanak.

Egy magyar felnőttnek másfélszer-kétszer annyi esélye van arra, hogy keringési betegségben hal meg, mint nyugat-európában élő uniós társának. Annak kockázata, hogy májbetegség vagy májzsugor viszi el már hatszoros. Úgy általában a korai halálozás esélye háromszoros  az uniós átlaghoz képest – emlékeztettek a jól ismert tényekre azon a tájékoztatón, melyen az utóbbi idők legnagyobb népegészségügyi kutatásának eddigi eredményeiről számoltak be.

2006. januárjában indult el a Jedlik Ányos Program keretében a munka, melynek során a népegészségügyi szempontból legjelentősebb népbetegségek valódi megelőzési lehetőségeit térképezik fel. A pályázaton nyertes kutatói konzorciumnak a kötelező önrészt, 85 millió forintot négy multinacionális gyógyszercég, a GlaxoSmithKLine Kft., az MSD Kft, a Roche Kft. diagnosztikai üzletága, valamint a Sanofi-Aventis Zrt biztosította, a 340 milliós összköltségvetésű program szakmai részét a konzorcium további tagjai, a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézete (benne az akadémia támogatta népegészségügyi kutatócsoporttal), az ÁNTSZ – s ezen belül az Országos Tisztiorvosi Hivatal és az Országos Epidemiológiai Központ -,valamint a KSH szakemberei jegyzik.

Célkitűzése szerint a kutatási program 2006-2008 között regionális és országos szinten elemzi a jelenlegi prevenciós tevékenység gyakorlatát, azonosítja a magas kockázatú csoportokat, felkutatja a jelentős társadalmi és anyagi terhet jelentő megbetegedések kockázati tényezőit és végül ajánlásokat fogalmaz meg a prevenció célzott beavatkozására.

A program alprogramjai a keringési és anyagcsere betegségek (elsősorban a cukorbetegség), a krónikus májbetegségek és májzsugor, valamint a méhnyakrák megelőzési gyakorlatának javítását célozzák, részint a mai napi gyakorlat hiányosságainak, hibáinak feltárásával, részben új stratégiák kidolgozásával – ismertette a kutatást vezérlő debreceni tanszék vezetője, Ádány Róza professzor.

Bár mindegyik területen folynak a megelőzést célzó kampányok, programok, (a népegészségügyiről most nem beszélve), sőt, a rejtetten jelen lévő kóros folyamatok feltárása, a már diagnosztizált betegségek hatékony kezelése például a háziorvosi munka természetes része lenne, mégis a magasvérnyomás betegségben szenvedők térségenként változóan 10-25 százalékánál nem ismerik fel a hipertónia létét, s a már kezelésbe vont betegek alig harmadának, 37 százalékának sikerül helyesen beállítani a vérnyomásértékét.

A cukorbetegségben is, hipertóniában is szenvedők még radikálisabb kezelést igényelnek, a szakmai ajánlások szerint vérnyomás célértéküket is erőteljesebben kell csökkenteni, ellátásukban ezek az elvek mégsem érvényesülnek, mindössze 2,5 százalékuknál megfelelő a terápia – állapították meg. A rejtett diabétesz előfordulását célzó szűrővizsgálat adatai szerint minden negyedik beteg nem tudja, hogy cukorbeteg. A kutatók szerint ma semmi sem ösztönzi az orvost arra, hogy kiszűrje a biztosítási kártyát neki leadók közül a valóban betegeket.

Ádány Róza professzor emlékeztetett arra is, hogy nem elegendő csak a megyék megbetegedési statisztikáit figyelembe venni, mert mint kiderült, az egyik megye viszonylag jó (tehát alacsony) hipertónia gyakorisági adatai mellett – egy másik felméréssel kimutatva - magasnak találták a rejtett betegség gyakoriságának mutatóját. A másik megyében magasan mért megbetegedési adatok abból adódtak ugyanis, hogy ott jóval több potenciális pácienst találtak és vontak kezelésbe a szemfülesebb doktorok.

A mostani kutatás a krónikus májbetegségek és a májzsugor gyakoriságának vizsgálata terén is túllépett a „sokat iszik a magyar" kétségtelenül igaz megállapításán: megvizsgálták például, hogy mit is iszik? Kiderült, hogy az amúgy (megyénként eltérően, de) valóban nagymértékben fogyasztott alkohol mintegy 40 százaléka nem kereskedelmi forgalomból származik, s egy részkutatás arra is rávilágított, hogy e különböző forrásokból beszerzett italok mérgező anyagokkal való szennyezettsége elképesztően magas. Ugyanehhez a témához kapcsolódóan készült az a genetikai vizsgálat, amely megmutatta, hogy a magyar lakosság körében igen alacsony (kevesebb, mint 10 százalékos) annak a génvariánsnak az előfordulási gyakorisága, mely véd az alkohol hatása ellen.

Az okok között felkutatják a foglalkozásból eredő károsodás lehetőségét éppúgy, mint a szérum-szelén szint csökkenésének hatását, és természetesen nézték a vírusos májbetegségek előfordulási arányát is. Négy megyéből háromban találtak 10 százalékot meghaladó hepatitisz B fertőzöttségi rátát, s igen magas voltak a hepatitisz E fertőzöttek aránya is. További vizsgálat tárgya, vajon ez mennyire jelentős tényezője a krónikus májbetegség, a májzsugor magas előfordulásának – mondta el a programvezető.

Mivel a kutatók több adatbázissal dolgoznak, fontos volt tudni, mennyire kompatibilisek ezek? A megbetegedési adatokat ugyanis gyűjti a KSH éppúgy, mint az 1998 óta működtetett Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program, ez utóbbi 11 megyében csaknem 200 háziorvos bevonásával. Kiderült, hogy míg a 65 éves korig mért, hipertónia megbetegedésre vonatkozó adatok egybecsengenek, az ischémiás szívbetegségnél az eltérés már 15-20 százalékos, tehát azt is vizsgálni kell, miből fakad ez, miért torzít, s vajon a jelentés összefügg-e a finanszírozással.