A radiológia menti meg stroke-os betegek életét

Az MR-, CT-vizsgálat ad választ arra, hogy vérzés vagy keringészavar a stroke oka.

Szélütésben, agyvérzésben, azaz stroke-ban vérrög csökkenti az agy vérellátását vagy agyvérzés következik be. A stroke világszerte a harmadik leggyakoribb halálozási ok és a tartós rokkantság leggyakoribb oka. Az Európai Unióban évente 1,1 millió ember szenved el stroke-ot. Magyarországon a morbiditás a nyugat-európai átlagnál magasabb, 50-55 ezer embert érint.

„A magyar stroke-betegek átlagosan 5-10 évvel fiatalabbak, mint nyugat-európai társaik és miközben a nyugat-európai országokban minden 100.000 lakosból csak 8-10 beteg fiatalabb 50 évnél, addig Magyarországon az arány sokkal magasabb: nőknél 40, férfiaknál 60 beteg," mondta dr. Barsi Péter, a budapesti Semmelweis Egyetem MR Kutatóközpont radiológusa. A problémának számos összetevője van: a stresszes életmód, a túlzottan sok munka (sok embernek a fő munkahelye mellett egy vagy több mellékállása van), a pihenésre és sportolásra fordítható szabadidő következményes csökkenése, a magas vérnyomás gyakori előfordulása, a dohányzás stb.

A betegeknek gyakran hosszú kórházi kezelésre van szüksége, amelyet tartós otthoni vagy intézeti ápolás követ, jelentős kiadást okozva az egészségügyi ellátó rendszernek. A magyar betegek körülbelül 32-42 százaléka tartósan rokkant marad a stroke után. Az idős generáció arányának gyors növekedésével a betegség költségei drámai módon növekedni fognak, ha nem sikerül hatékonyabb stratégiát találni a megelőzésben, a gyógyításban és a rehabilitációban.

A radiológia segítségével csökkenthető a rokkantság vagy a még rosszabb kimenetel kockázata. A mágneses rezonancia képalkotás (MR) mágneses mezők alkalmazásával különbözteti meg az emberi test lágy szöveteit. Alkalmazásának jelentős szerepe volt abban, hogy a vérrög gyógyszeres feloldásának, más néven trombolízisnek a 3 órás terápiás időablakát meg lehetett nyújtani. A trombolízis jelenleg az akut stroke egyetlen, bizonyítottan hatékony kezelési módja. Az agy vérellátási zavara miatt kialakuló úgynevezett ischaemiás stroke az összes stroke körülbelül 80 százalékában fordul elő, a fennmaradó eseteket pedig a gyakran a magas vérnyomás miatt kialakuló agyvérzés okozza.

„A nagy esetszámú klinikai és MR vizsgálatok alapján a trombolízis terápiás időablaka 6 órára tágult azokban az esetekben, ahol az agyi elváltozás kicsi és kimutatható a penumbra, a kórfolyamat által érintett, de potenciálisan megmenthető agyterület," mondta Barsi doktor.

A modern MR készülékeken hozzáférhető különlegesen gyors mérési módszerek révén 3-4 perc alatt minden szükséges információhoz hozzájuthatunk, de sok magyar intézmény még nem rendelkezik MR készülékkel. A komputer tomográfiás (CT) készülékek sokkal elérhetőbbek, így a stroke képalkotásban azokat alkalmazzák a legszélesebb körben. A CT a röntgensugár és a számítógép együttműködése révén két- és háromdimenziós képeken ábrázolja a test belsejét. Megfelelően gyors, megbízható és hatékony módszernek bizonyult a stroke kimutatására a sürgősségi betegellátásban. A CT segítségével meghatározható az artéria elzáródás helye, kimutatja az artéria-falban kialakult bevérzést (dissectio), meghatározza a kisegítő (kollaterális) keringés mértékét és kimutatja mind az agyi infarctus magját, mind a penumbrát.

A terápiás neuroradiológiai módszerek folyamatos fejlődéséhez a magyar szakértők az alapvető kóros elváltozások, így az értágulatok (aneurysmák) és az érfejlődési rendellenességek (vascularis malformatiók) keringési tulajdonságait, illetve a kezelésük sikerét meghatározó tényezők kutatásával járulnak hozzá.

A modern CT és MR módszerrekel, így az MR diffúzióval, CT vagy MR perfúzióval és angiográfiával már kimutatható a penumbra, ami az esetek túlnyomó részében az akut stroke kezelés célterülete, az alapvető szakmai ajánlások mégis az egyszerű CT vizsgálatra hagyatkoznak, amelynek egyetlen célja az agyvérzés kizárása.

„Alapvető ellentmondás van a modern képalkotó módszerek nyújtotta információ és az akut stroke kezelésével foglalkozó orvosi testületek ajánlásai között. A legfontosabb feladat ennek megfelelően az, hogy bebizonyítsuk: a modern képalkotó módszereknek szerepe lehet az akut stroke-betegekkel kapcsolatos orvosi döntéshozatalban és a kezelésben" vélte Barsi doktor.

A radiológus meg van győződve arról, hogy az új képalkotó módszerek fontosságát igazoló tudományos bizonyítékok képesek lesznek javítani az akut stroke kezelésének végső kimenetelét. Egy másik fontos feladat, hogy a lakosságban tudatosítsuk, milyen fontos az idő szerepe az akut stroke sikeres kezelésében, mert csak így növelhető a kórházba időben érkező betegek száma. A 70-es években a szívinfarktussal kapcsolatos hasonló kampány és a sürgősségi koronária-őrzők rendszerének a felállítása átütő sikert hozott a szívinfarktus gyógyításban.

Magyarországon 25 szakképzett neuroradiológus rendelkezik az új képalkotó módszerek alkalmazásához szükséges szaktudással és gyakorlattal. Szakmai továbbképzésre is lehetőség nyílik azokban a centrumokban, ahol ők dolgoznak. A neurológusokkal és más, az akut stroke ellátásban részt vevő szakemberekkel általánosságban jó az együttműködés. Az akut stroke-kal elsősorban foglalkozó neurológusokat azonban „egyelőre nem érdeklik ezek a lehetőségek", jelentette ki Barsi doktor és hangsúlyozza, hogy a modern képalkotó módszerek nyújtotta lehetőségeket ismertető széleskörű kampányra van szükség.