A világ negyedik legnagyobb gyilkosa | Weborvos

Ha észleli magán a tüneteket, mindenképpen érdemes valamelyik tüdőgondozóban COPD -szűrővizsgálatra jelentkeznie.

A betegség lényege, hogy a dohányfüst káros összetevői az évek folyamán a tüdő krónikus gyulladását okozzák. Erre főleg a reggeli, ébredés utáni órákban jelentkező krónikus köhögés és a fokozott váladékképződés hívja fel a figyelmet. Majd az idővel egyre súlyosbodó nehézlégzés, fokozódó légszomj, „levegőtlenség" a betegség előrehaladott stádiumában már korlátozza a betegek mozgását, fizikai terhelhetőségét. A legtöbb beteg ezekkel a kezdeti, kisebb közérzeti problémát okozó tünetekkel még nem, csak a később kialakuló nehézlégzéssel fordul orvoshoz. Ha a tüdő nem képes a szervezet oxigén ellátását biztosítani, folyamatos otthoni oxigénterápia is szükségessé válik.

Első lépés a felismerés
Idült hörghurutban a légutakat bélelő nyálkahártya megvastagszik, a csillószőrök mozgása megbénul, a tüdő öntisztulása károsodik, majd a csillószőrök elpusztulnak s helyüket váladéktermelő sejtek foglalják el. Munkájuk nyomán szinte eltömődnek a légutak, ezért is nevezik e betegséget elzáródásos tüdőbetegségnek. A gyulladásos hörgőnyálkahártya minden izgató hatásra érzékenyebben, a hörgők falában lévő simaizom sejtek összehúzódásával reagál. Ez okozza a légutak beszűkülését. Mivel a váladék nem tud kiürülni, s benne elszaporodnak a baktériumok és vírusok, a károsító anyagok lassan elpusztítják a tüdőhólyagocskák falát, kialakul a tüdőtágulat. Először csak terhelésre (futás, lépcsőn járás) jelentkezik fulladás, nehézlégzés, majd a betegség súlyosabb szakaszában már nyugalomban sem kap elég levegőt a beteg,- ismertették a kór lényegét.

A fentiekből következik, hogy légzésfunkciós vizsgálatok híján sok esetben a panaszok is jelezhetik a betegség gyanúját: a köhögés, váladék felköhögés és a fulladás – főképpen dohányzók esetében. Annak tehát, aki észleli magán a fenti tüneteket, mindenképpen érdemes valamelyik tüdőgondozóban COPD -szűrővizsgálatra jelentkezni.

A szakorvosok szerint a COPD tüneteire panaszkodó betegek kivizsgálását éppúgy el kellene indítani a tüdőgyógyászat irányában, ahogyan ma ezt a kardiológiai betegségek gyanújával megteszik: a legapróbb jelre is EKG vizsgálatra és szakorvoshoz küldik a beteget. Főképpen a rizikócsoportokban, tehát a dohányosoknál, a nagy környezetszennyezésnek kitett területeken, a rossz szociális körülmények között élők és a foglalkozásukból eredően veszélyeztetettek esetében lehetne így időben kiszűrni a folyamatot.

Terápiás lehetőségek
Mivel a dohányzók csaknem húsz százalékában biztosan jelentkezik a betegség, ezért a terápia első lépése esetükben a leszokás – volna. (A nemdohányzók 10 százalékánál – zömmel nőknél – is felbukkanó COPD előfordulásának genetikai okai is vannak). Az asztma terápiájában ismert valamennyi szer alkalmazható a COPD kezelésében, s bár a kór gyógyíthatatlan, azaz a tüdőelváltozás teljes visszafejlődésére nem lehet számítani, mind a tünetek enyhítésében, mind a betegek életminőségének javításában, munkaképességük megőrzésében jó hatással alkalmazhatók. A terápiában leggyakrabban alkalmazott készítmény tavaly év vége óta már nem csak az asztmás, hanem a COPD-ben szenvedő betegek számára is 90 százalékos támogatással rendelhető.