Akkor jó, ha tünet van | Weborvos

Akár egy infartushalált is megelőzhet az, aki figyel a test jeleire és jól értelmezi azokat.

Az már-már közhely, hogy ma Magyarországon minden negyedik ember szív – és érrendszeri betegségben, szívelégtelenségben, illetve infarktusban hal meg. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy ezek a végzetessé váló kórformák az iszkémiás szívbetegség szövődményeként is felfoghatók, ami megelőzhető, felismerhető és ma már egyszerre több támadáspontból is kezelhető. Az utóbbi évek tudományos kutatásai – beleértve a gyógyszeripari fejlesztésekhez szükségeseket is, – egyre több kérdésre adják meg a választ, melyek terápiás útmutatók formájában épülnek be a mindennapi gyógyításba – hangzott el egy, a Richter Gedeon NyRt. Szervezte, a betegség népegészségügyi jelentőségéről tartott tájékoztatón. (A cég annak kapcsán tekintette át e szakmaterület legkorszerűbb ismereteit, hogy a közeljövőben több újabb, a kardiológiai termékcsoportba tartozó, a szívbetegségek rizikótényezőire ható készítményt hoz majd forgalomba.)

Az iszkémiás szívbetegség (a szívizom oxigénhiányos állapota) klinikai megjelenési formája az angina pectoris szindróma, melynek stabil formáját egy bizonyos terhelés vagy emocionális izgalmi szint váltja ki, s aminek jelei (az erős, szegycsont mögötti, és/vagy karba sugárzó fájdalom, illetve a nehézzé váló légzés) nyugalomban vagy nitroglycerin hatására elmúlik. A betegség nem típusos megjelenése esetén e három tényezőből csak kettő van jelen. Az instabil formában pedig egyre kisebb terhelésre jelennek meg a tünetek, ezt a formát nevezik az infarktus előszobájának.

Ha a fenti tünetek nem szűnnek, akkor fennáll a veszélye, hogy a panaszok nem átmenetiek, hanem érelzáródás okozza azokat, aminek következtében a szívizom elhal (infarktus), vagy a szív már nem tudja a pumpa funkcióját a korábbi szinten ellátni (szívelégtelenség) – foglalta össze a jellemzőket Dr. Rónaszéki Aladár professzor, egyetemi magántanár, osztályvezető főorvos.

Mint mondta, a stabil angina pektoris népegészségügyi jelentősége nem csak abban áll, hogy igen elterjed, bár a klinika gyakorlatból leszűrt adatok szerint a 45-54 év közötti nők 1%-a, míg a 65 év felettiek 10-15 (!) százaléka áll kezelés alatt emiatt, a férfiaknál a számok magasabbak, az előbbi korcsoport tagjainak 2-5 %-a, az utóbbi 10-20 százaléka küszködik ezzel a betegséggel. Azért muszáj kiemelt figyelmet szentelni ennek, mert következményei, mint például a szívelégtelenség, szintén népegészségügyi problémának számítanak: a felnőtt lakosság 3 százaléka, a 65 év felettiek 6-10 százaléka érintett, s a diagnózis felállítása utáni 5 éves túlélés csak 50 százalékos, azaz hasonlóan alacsony némely daganatos betegségekéhez – emelte ki a professzor.

A gyógyszerfejlesztés – párhuzamosan a szakmai ismeretek bővülésével – ma már több támadásponton is képes beavatkozni az iszkémiás szívbetegség jelentette összetett állapotba. Hiszen e betegség egyszerre véráramlási zavar (aminek következtében ritmuszavar vagy hirtelen halál is felléphet), mechanikai funkciózavar (a szív nem pumpálja megfelelően a vért) és egyszersmind a szívizom anyagcserezavara is – ismertette Dr. Kékes Ede professzor, egyetemi tanár a kezelési stratégia változásait.

Szemben az eddigi, hagyományos kezeléssel, mely a tünetek felől közelítve leginkább az érelváltásokat próbálta orvosolni, ma már ezzel párhuzamosan zajlik a trombózist megelőző kezelés éppúgy, mint az eredeti betegség kialakulásban szerepet játszó rizikóállapotok normalizálása (pl. koleszterin-csökkentés) és a következmények kialakulásának gátlása, például a szívizom anyagcsere elváltozások befolyásolása. A globális terápiás megközelítés célja az akkut veszély elhárításán túl a beteg prognózisának javítása, de gyakran ebből a beteg csak annyit vesz észre, hogy sokféle pirulát kell tartósan szednie.

Itt van jelentősége részint a kombinált szereknek, melyek javítják a beteg együttműködését, egyszersmind optimális dózisban tartalmazzák a különböző hatóanyagokat egy készítményen belül, részint a betegek felvilágosítását szolgáló programoknak, mint amilyen a Richter 2006-ban indult Szívhang programja – hangzott el a beszélgetésen.