Az idősek nem kapnak az új gyógyszerekből

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Weborvos!

Az újonnan csatlakozott államok idős polgárai az átlagosnál kevesebb új gyógyszerhez férnek hozzá.

Az IMS Health nemrégiben közzétett tanulmánya szerint jelentős különbségek vannak az Európai Unió tagországai között abban a tekintetben, hogy milyen mértékben engednek hozzáférést az idős (61 év feletti) betegeik számára a diagnosztikai és terápiás újdonságokhoz. Az említett korcsoportot érintő legtöbb betegséget tekintve ugyanis az EU továbbra is leginkább olyan gyógyszerekre támaszkodik, amelyek több mint két évtizede rendelkezésre állnak.

 A 11 ilyen terápiás terület közül 7 esetében a vezető öt gyógyszer már több mint 20 éve piacon van, sőt egyikük – egy szívglikozid – már 69 esztendeje ismert. Kivételt képeznek az Alzheimer-kór, a csontritkulás, a diszlipidémia és az urogenitális rendszer (nemi és húgyúti szervek) megbetegedései, amelyeknél a jelenlegi elsődleges terápiás szereket 1988 után vezették be.

A tanulmány többek között kitér arra is, hogy a legmagasabb és legalacsonyabb fogyasztási mutatókat produkáló országok közötti különbség az Alzheimer-kór vezető gyógyszere esetében hússzoros(!), a krónikus obstruktív légúti betegségre nézve tízszeres, míg a csontritkulás és a diszlipidémia kezelésére szolgáló szerek esetében hatszoros. A legkisebb differencia a magas vérnyomás elleni gyógyszerek fogyasztásában mutatkozik, itt kétszeres az arány.

Az átlagot tekintve elmondható, hogy az elmúlt tíz évben világszerte forgalomba hozott új hatóanyagoknak kevesebb mint a fele jut el az EU állampolgáraihoz, akik közül általában az újonnan csatlakozott államok idős polgárai az átlagosnál kevesebb új gyógyszerhez férnek hozzá (például Németországban a lakosság 60%-ához, míg Észtországban mindössze 34%-ához jutnak el az ilyen készítmények). A tanulmányból ugyanakkor az is kiderül, hogy a később csatlakozott tagállamok – köztük hazánk is – az utóbbi öt évben gyorsabb ütemben kezdték átvenni az új gyógyszereket, mint korábban.

A közlemény a jövőt illetően úgy véli, a demográfiai változások és a mostani kisebb fogyasztású államok gyógyszerfogyasztásának növekedése miatt 2030-ra jelentősen megnőhet Európa gyógyszerfogyasztása. Az előrejelzések szerint a növekedés Magyarországon és Bulgáriában az 50%-ot, míg Romániában, Lettországban, Litvániában és Olaszországban a 175%-ot is elérheti.

2030-ig az EU a 61 év feletti lakosainak száma várhatóan tovább nő majd, míg az összes népesség csökkenő tendenciát mutat, ami példátlan gazdasági és szociális helyzetet eredményezhet. A tanulmány által feltárt különbségek a következő 20 évben tovább nőhetnek majd, miután az idős lakosság arányának intenzív növekedése és az ennek következményeként fokozódó egészségügyi igények erősen megterhelik az erre elkülönített forrásokat.