Békák a klímaváltozás lombikjában | Weborvos

Heroikusabb műtéteket végezhetnénk, ha győznénk sterilizálással a kórokozók változékonyságát és erősödő rohamát.

Így összegezte a globális felmelegedés okozta következmények megítélését a földművelésügyi minisztérium osztályvezetője azon a tanácskozáson, amelyre a Magyar Vöröskereszt hívta a témában illetékes hazai szakembereket és érdeklődőket. A hőmérséklet emelkedése és annak várható következményei vagy félelemmel töltik el az arról értesülőket vagy – éppen a folyamat lassúsága miatt - bagatellizálják azokat. Az igazság valahol a kettő között lehet, hiszen csak valós a veszély, ha nemzetközi és nemzeti stratégiák készülnek, törvények, akciótervek, cselekvési programok születnek, igaz, sok esetben a védekezés ajánlott eszköze még mindig a napvédő krém, a folyadékpótlás és nagy melegben a priznic.

Kell-e tartanunk új kórokozóktól, új betegségektől - teszik fel a kérdést az aggódók. Dr. Melles Márta, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgatója szerint igen - de erről nem a globális felmelegedés tehet. 1973-ban még senki sem tudta, hogy néhány évtizeden belül teljesen új kórokozók jelennek meg a világon: a SARS, a HIV és a prionbetegségek. A járványügyi szakemberek mindennapos tapasztalata ugyanakkor, hogy egy-egy térségben, országban, földrészen egyszer már legyőzött kórokozók vagy annak variánsai bukkannak fel újra, s addigra - a rezisztencia okán - az ellenük bevetett korábbi eszközök csődöt mondanak.

A feléledő betegségek listája hosszú, de bizonnyal nagyobb figyelmet kapnak, amikor egy eldugott afrikai falucska helyett mondjuk Észak-Amerikában azonosítják a kórokozójukat, mint történt ez az 1937-ben először Ugandában izolált Nyugat-Nílusi lázzal, amikor 1999-ben New-Yorkban bukkant fel. Három év alatt már 37 államra terjedt át a betegség.

A tudomány és a technika fejlődése legalább annyira a kezünkre játszik a járványok legyőzésében, mint a kialakulásukban: repülővel 36 órán belül a Föld bármely pontja elérhető, ki-be hurcolható a betegség, de átadható szervátültetés vagy éppen vérátömlesztés útján mindaddig, amíg a kórokozó létezésére és legyőzésének-szűrésének módjára fény nem derül.

A szakmai összefogás, az internetes adatátvitel és a labortechnika fejlődése tette lehetővé azt is, hogy sikerült megállítani a SARS vírus terjedését: az első közlemény a teljesen új betegségről 2003 februárjában jelent meg, áprilisban azonosították a kórokozót, elkészültek a nemzetközi ajánlások, aminek köszönhetően – bár se gyógyszer, se védőoltás nincsen ellene – ugyanazon év júliusa óta egyetlen új esetet sem találtak.

Mégsem hagyatkozhatunk csupán a tudomány fejlődésére: például a HIV átadásának módját már a kórokozó azonosítása előtt ismerték, mégsincs a világtérképen olyan pont, ahová ne jutott volna el, az Európai Unióban a fertőzöttek 30 százaléka ma sem tud arról, hogy hordozza, és átadhatja a fertőzést – mondta el a szakember. Ugyancsak mindennapos járványügyi kihívást jelentenek a kórházi fertőzések – egyre heroikusabb műtéteket tudnánk végrehajtani, ha a betegek immunrendszere bírná, ha győznénk fertőtlenítéssel, sterilizálással a kórokozók változékonyságát és erősödő rohamát. A szakember sorolja még a bioterrorizmus, a madárinfluenza-világjárvány állandó veszélyét, a védőoltással megelőzhető, mégis, még a fejlett nyugat-európai országokban is járványokat okozó betegségeket.

Mi ehhez képest az a plusz egy-két fok? – tehetjük fel a kérdést.

Lehet, a veszély nem nagy, de érdemes számítani rá, hiszen jónéhány változás már a jelenünk: a hőhullámok, a szokatlan viharok, az özönvízszerű esőzések, a pollenszezon hosszabbodása. Ezért is készül rohamtempóban - uniós elvárással - a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, ami a tervek szerint júliusban kerül a kormány elé.

Ennek része lesz a Klíma-egészségügyi stratégia, amely a felmelegedés egészségügyi következményeit, a káros hatások megelőzésének módozatait, a kutatás és az oktatás-információ átadás részleteit is tartalmazza majd – tudtuk meg Dr. Páldy Annától, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet igazgatójától.

A közvetlen és közvetett hatásokról felmérések készülnek, kidolgozzák az előrejelzések, riasztások szabályait, igaz, az idén nem sikerült időben felhívni a figyelmet arra, hogy jóval előbb kezdődik a pollen-szezon, s jobbára arra is egy civil (félszakmai) szervezet figyelmeztetett, hogy az enyhe telet túlélve kullancsinvázió köszöntött ránk. Mégis, tudható már, mekkora többlethalálozással jár egy-egy hőhullám, hogy néhány Celsius emelkedés hányszorosára emeli a szalmonellás fertőzések számát s így tovább.

A jövőben sok-sok szakmai ajánlás készül a lakosságnak – mert bár a stratégia végrehajtása állami feladat, az alapvető védekezés – jól felfogott érdekünkben – a mi felelősségünk, de megfelelő információ is kell hozzá. Eddig is tudtuk, hogy a globális sugárzás hatására egyre szaporodnak a melanómás megbetegedések, tehát védekeznünk kell a leégés, sőt egyáltalán a nap ellen. Azt azonban már kevesebben említik, hogy hasonló összefüggést találtak a szürkehályog gyakoriságának emelkedése mögött.

Mint a szakember elmondta, a szemlencse öregedési folyamata okozta hályog más képet ad a szakorvosi vizsgálatkor, így jól elkülöníthető ettől a már hatvan évesnél fiatalabbaknál előforduló, sugárzás okozta szembetegség. Ellene széles karimájú kalappal és jó napszemüveggel védekezhetünk. Nagy és tartós hőségben eleve kockázati tényező a súlytöbblet, a hiányos táplálkozás, a bármilyen okú elesettség, a fittség hiánya, de tudni kell, hogy nem csak bizonyos betegségek, hanem bizonyos gyógyszerek is növelik a hőstressz kockázatát: a béta-blokkolók, a vízhajtók, az allergia elleni szerek egy csoportja és az antidepresszánsok tartoznak ide – figyelmeztet a szakember.