Borban keresik az igazságot az orvosok | Weborvos

Adatokat gyűjtenek a kőszegi és soproni borvidéken a hazai borok hatásáról az egészségre.

Számos nemzetközi orvosi cikk lát folyamatosan napvilágot a borfogyasztás élettani hatásairól, a korábbi hónapokban a Weborvoson is több alkalommal hírt adtunk azokról a kutatásokról, amelyek a vörösbornak a szív- és érbetegségek, a rosszindulatú daganatok vagy a cukorbaj megelőzésében játszott szerepéről szóltak. A kérdés a hazai szakorvosokat is foglalkoztatja, ez motiválta azt is, hogy Nyugat-Magyarországon, Kőszeg, Vaskeresztes és Sopron térségében is felméréseket végezzenek a témában – e tapasztalatokról és a jövőbeli tervekről is szól a Kőszegen november utolsó hétvégéjén megrendezendő VI. Orvosi Bor-Szimpózium.

– Szeretnénk a borászok figyelmét is ráirányítani arra, hogy az élettani és orvosi kutatások bormarketing szempontból is hasznosak lehetnek – avatta be a Weborvost a célkitűzések egyikébe dr. Farkas György, a rendezvény egyik szervezője. Elmondta: az elmúlt években az országban kevésbé ismert nyugat-magyarországi tájegységek borait is biokémiai vizsgálat alá vették, hogy megállapítsák, milyen arányban fordulnak elő bennük azok a hatóanyagok, amelyeknek az orvosi szakirodalom immár bizonyítottan kedvező élettani hatásokat tulajdonít. Elmondása szerint a borok jól szerepeltek a vizsgán, beltartalmi értéküket tekintve mind hazai, mind nemzetközi összehasonításban állják a versenyt.

Amint azt felvetésünkre Farkas György elismeri: „az egymillió alkoholista országában igen keskeny pallón jár az, aki az alkoholfogyasztást népszerűsíti." Hozzáteszi ugyanakkor, hogy az üzenetük lényege éppen a szemléletváltás fontossága, tehát az önfegyelem, aminek az egészséges étkezéstől a rendszeres mozgásig, a destruktív stresszoldás helyett az egészségtudatosság választásáig át kellene gyűrűznie a mindennapokba. – Aki esténként megiszik, egy-két deci vörösbort, az tesz az egészségéért, aki szombaton, netán még töménnyel is vegyítve issza meg egyben a heti adagját, az árt önmagának – fogalmaz a szakember.

– Szeretnénk olyan szintű átfogó regionális orvosi vizsgálatot szervezni, aminek eredményei hazai és nemzetközi szinten is publikálhatók – fogalmazta meg célkitűzéseiket dr. Tarján Jenő kardiológus, az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság Orvostudományi Szakbizottságának elnöke. Elmondta: alapozó tájékozódó vizsgálatok már a korábbi években is történtek. 2006-ban százhatvan kőszegi lakos nyaki artériájának ultrahangos vizsgálata nyomán a főorvos nem talált eltérést az erek morfológiájában a borivó és a bort nem fogyasztók között (kiderült, nem is e mechanizmus folytán fejthet ki védő hatást a vörösbor az erekre). Egy 2007-es, több mint nyolcszáz ember bevonó kérdőíves vizsgálatban már találni véltek összefüggéseket a kardiovaszkuláris betegségek előfordulása és a borfogyasztás között. A főorvos hangsúlyozza: ezek úgynevezett pilot vizsgálatok voltak, azaz arra keresték a választ, van-e egyáltalán mit vizsgálni, s érdemes-e egy nagyobb volumenű kutatásba belefogni. Összegyűlt tapasztalataik alapján a mostani tervek már egy módszertanilag részletesebben kidolgozott, a résztvevőket 5 éves utánkövetésbe bevonó kutatásról körvonalazódnak.

A november 26-27-i kőszegi szimpóziumon előadást tart dr. Szollár Lajos kórélettan professzor, a szívvédő borfogyasztástól az iszákosságig vázolja fel az egyes stációkat dr. Matos Lajos kardiológus, dr. Horváth Boldizsár szülész-nőgyógyász a borfogyasztás nőgyógyászati megközelítésére vállalkozik, dr. Pusztai Szilveszter kőszegi háziorvos pedig az arteriográfiás vizsgálatok tapasztalatait osztja meg a hallgatósággal.

Az orvosok persze nemcsak beszélnek a borokról, a térség borászai kóstolókról is gondoskodnak majd – vélhetően a téma iránt érdeklődő résztvevők közül nem is sokan kerülhetnének be egy boros vizsgálat abszinens kontrollcsoportjába. Ám mint azt a szervezők megfogalmazták, meggyőződésük szerint az abszinencia bár kisebb mértékben, de éppúgy tekinthető kockázati tényezőnek, mint az eltúlzott alkoholfogyasztás.