Csokiadó, zsíradó, sóadó és társai

Félő, hogy ahogyan a benzináremelés miatt sem autóznak kevesebben, a csokiadó sem érné el a célját.

1999 nyarán a Gógl Árpád vezette egészségügyi tárca azt tervezte, hogy jövedéki adókörbe vonja az édesipari termékeket is, és az egészségkárosító termékek (az alkohol, a dohány és az édességek) után befolyó állami bevételből teremt forrást az egészséget helyreállító intézményrendszer fejlesztéséhez. A csokiadó néven közismertté vált koncepciót (egymástól függetlenül) Európában és a tengeren túl is hasonlók követték, s volt, ahol megvalósult.

Legutóbb éppen tegnap hozta nyilvánosságra a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület azt az akciótervét, melynek egyik pontja szerint nem adót, hanem kiszerelési egységenként tízforintos egészségügyi hozzájárulást kellene bevezetni az alkoholra, a dohánytermékekre és az egészségtelen táplálékokra, olyanokra, mint a csipsz, a hamburger és a szénsavas üdítőitalok.

A szerdai kormányszóvivői tájékoztató vendégeként Réthelyi Miklós miniszter kérdésre válaszolva azt mondta, éppen az előbb kapta meg Szócska Miklós államtitkártól a Stratégiai Szövetség javaslatcsomagját, így azt még nem tanulmányozta, azonban annyit tud – éppen a területet felügyelő államtitkártól, - hogy több pontja egybevág a minisztérium elképzeléseivel. Az egészségtelen élelmiszerekre kivetendő hozzájárulást nem említette ezek között, újabb kérdésre csak annyit mondott: „óvatosan beszélnék forintról és adóról, mert azt sok helyen kell egyeztetni".

Az ötlet tehát nem először vetődik fel, s szinte országonként változik, hol melyik fajta élelmiszer vagy adalékanyag fogyasztásának csökkentését tervezik elérni azzal, hogy megdrágítják. Bár kétségetelen, hogy ezen, (főképpen aránytalanul nagy mennyiségben) egészségtelen élelmiszerek jelentősen hozzájárulnak a számos betegség kockázatával járó elhízáshoz, mégis, nem minden ország bólintott rá vita nélkül az effajta megoldásokra.

Adó, adó, de ki a vevő?
A túl zsíros, cukros vagy sós élelmiszerekre kivetett külön forgalmi adó 17,5 százalékos áremelkedéssel és 1,7 százalékkal kevesebb halálos szívrohammal járna – írta 2007-ben a Journal of Epidemology and Community Health című szaklap. Az oxfordi egyetem tudósainak tanulmányát közlő folyóirat egy már régóta zajló vitát akart újraindítani, mivel az ötlet eredetileg 2004-ben merült fel, de Tony Blair elutasította. Szerinte a különadó miatt az egészséges étrend gondolatától is irtózni kezdenének a britek. "Az emberek nem akarnak dajkaállamban élni" - mondta az akkori miniszterelnök.

Amerikai kutatók a pizzát és az üdítőket javasolták megadóztatni 2006-ban egy követéses vizsgálat tanulságait levonva. Az Archives of Internal Medicine című szaklapban idén márciusban megjelent tanulmány szerint, a cukros üdítőkre és a pizzára kivetett 18 százalékos adó hatására 56 kalóriával kevesebbet fogyasztanának az amerikaiak üdítőből és pizzából, aminek következtében évente akár 2 kilogrammal is alacsonyabb lehetne az átlagos testsúly.

Ettől eltérő eredményre jutott egy másik kutatócsoport a szintén egészségtelen, sós termékek megadóztatásával kapcsolatban. Crystal Smith-Spangler és munkacsoportja számítógépes modellkísérletéről az Annals of Internal Medicine című szaklapban számolt be. Azt nézték meg, hogy miként alakulna a sócsökkentés az élelmiszeripar közreműködésével egy megegyezés alapján, illetve akkor, ha ezt sóadó bevezetésével igyekeznének kikényszeríteni.

Eredményeik szerint az élelmiszeripar együttműködésével az egészségügyi vezetés az amerikaiak sófogyasztását 9,5 százalékkal csökkenthetné, ami a 40-85 éves emberek körében 513.885 szélütést és 480.385 szívinfarktust előzne meg. Modellszámításaik szerint a sóadó bevezetése az ország területén élők sófogyasztását csak 6 százalékkal mérsékelné – adta hírül a nemzeti hírügynökség.

A Dán Műszaki Tudományok Akadémiája 2007-ben közölte számításait, melyek szerint az egészséges ételek - zöldség, gyümölcs, rizs, teljes őrlésű pékárú, burgonya, hal - érezhetően olcsóbb ára - forgalmi adójuk csökkentése útján -, illetve az egészségesnek nem mondható ennivalók 30 százalékkal megemelt adóztatása a dánok étkezési szokásait a javasolt, egészséges étrend irányába tolhatná el.

Az Akadémia jelentése nagy vitát váltott ki a dán Parlamentben, ezért a betegségek megelőzésére új bizottságot állítottak össze, melynek véleménye szerint az egészségtelen élelmiszerek fokozott adóztatása legkeményebben a társadalom legszegényebb rétegét érintené. Ezek a családok jövedelmüknek lényegesen nagyobb hányadát költenék erre az adóra, (például zöldség és gyümölcs helyett), mint a jómódúak – idézte akkor az MTI.

Az a lehetőség viszont, hogy az egészséges ételek adóját csökkentve azok megvételét, fogyasztását növeljék, nagyszerűen bevált Finnországban. Új-Zéland területén 2009-ben zárták azt a vizsgálatot, melyben az egészséges ennivalók árát az ABC áruházakban 12,5 százalékkal csökkentették.

Idén januárban számolt be a Független Hírügynökség arról, hogy a románia egészségügyi minisztere adót tervez kiróni a gyorséttermi ételekre, üdítőitalokra, és édességekre, a bevételből támogatva a nemzeti egészségügyi programokat. Cseke Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tárcavezetője egy bukaresti konferencián úgy érvelt, hogy az adó körülbelül egy milliárd eurós bevételt hozhat az egészségügyi minisztérium költségvetésébe. Romániában a hatóságok becslése szerint minden négy emberből egy túlsúlyos, illetve elhízott.

Ezért az egészségügyi miniszter szerint már meg is kezdték a tárgyalásokat a gyorséttermi ételek legnagyobb gyártóival és forgalmazóival. Ezalatt Tajvan kormánya is bejelentette, hogy az elhízás elleni küzdelem, és az egészségesebb életmód terjesztése érdekében megadóztatják a gyorséttermi ételeket. Franciaországban 2008-ban már kidolgoztak egy hasonló adónemet, de végül feladták a tervezetet.