Egészségeseket toboroznak az allergiakutatáshoz

A szegedi klinika a nemzetközi kutatás egyik fő betegvizsgálati és DNS-mintagyűjtő központja.

Októberig négyszáz pollenallergiában szenvedő szénanáthás betegtől és ugyanennyi egészséges önkéntestől vesznek vérmintát a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikáján ahhoz a nemzetközi kutatáshoz, amely nyomán az allergiás megbetegedések genetikai meghatározottságát kutatják.

Kemény Lajos (képünkön), a klinika igazgatója a kutatás részleteiről tartott pénteki sajtótájékoztatón a Weborvos kérdésére elmondta: a vizsgálatok a betegek számára semmilyen kockázattal nem járnak, ettől függetlenül a részvétel természetesen önkéntes. Miközben beteganyagot javarészt a klinikán gondozott páciensekből merítenek, a kontrollcsoport egészséges önkéntesekből áll össze.

A szegedi klinika a nemzetközi kutatás egyik fő betegvizsgálati és DNS-mintagyűjtő központja. Amint megtudtuk, a kutatásba bárki jelentkezhet. A kontrollcsoportba azt válogatják be, aki egy előzetes bőrteszt tanúsága szerint is mentes az allergiától. Ezektől a jelentkezőktől egyetlen alkalommal vesznek vért, amiért ellenszolgáltatásként 5 ezer forintot fizetnek. A résztvevőket ezen túlmenően nem terheli semmilyen kötelezettség. (A kontrollcsoportba február 11-től munkanapokon 14 és 19 óra között a 30/929-60-62-es telefonszámon lehet jelentkezni.)

A kutatási projektet az Európai Unió finanszírozza, abban nyolc európai és egy tengerentúli egyetem vesz részt: a magyarokkal svédek, norvégok, olaszok, spanyolok, belgák és amerikaiak dolgoznak együtt, döntően matematikusok, kisebb számban orvos-kutatók. Réthy Lajos magyarországi projektvezető a részletekről elmondta: a kutatásban matematikai modelleket, illetve azok révén felismert törvényszerűségeket igyekeznek alkalmazni a gének azonosításában és szerepük feltérképezésében.

A szisztéma a magyar származású, jelenleg az Egyesült Államokban dolgozó Barabási Albert-László világhírű hálózatkutató munkásságán alapszik. A néhány évvel ezelőtt a Nature folyóiratban publikált „skálafüggetlen hálózatnak" elnevezett modell lényege, hogy bonyolult, látszólag véletlenszerűen szerveződő hálózatokban is meg lehet találni a törvényszerűségeket. Ez a hipotézis a sejtek kémiai anyagainak vizsgálatában éppúgy igazolódott már mint gazdasági, számítástechnikai vagy társadalmi rendszerek kutatásában. Az orvos-kutatók most arra tesznek kísérletet, hogy matematikai modellek révén rendszert találjanak az emberi génhálózatban, azaz megtalálják azokat a kulcsfontosságú géneket, amelyeknek szerepük lehet olyan komplex állapotok létrejöttében mint az elhízás, a magas vérnyomás vagy éppen az allergiák. A matematikai modellezéssel a remények szerint kijelölhetők majd azok a csomópontbeli gének, amelyek döntő szerepet játszhatnak egy adott betegség kialakulásában, illetve a betegek közötti egyedi különbségekben, amelyek a betegség lefolyásában vagy a gyógyszerek eltérő hatásában nyilvánulnak meg.

– Ha az alapkutatásokban sikerül eredményeket elérnünk a gének egymásra hatásának megértésében, az közelebb vihet ahhoz, hogy hatékony, konkrét egyénre szabott terápiás lehetőségeket fejlesszünk ki – fogalmazott Réthy Lajos, megjegyezve: optimális kimenetel esetén belátható időn belül (ez efféle kutatásoknál egy évtizednél hosszabb intervallumot is jelenthet) akár egy csepp vérből nemcsak az lesz megállapítható, hogy egy páciensnek milyen típusú allergiája van, hanem az is, hogy mi a legoptimálisabb kezelési mód számára. A kutatás létjogosultságát növeli, hogy míg Európa lakosságának jelenleg mintegy harmada allergiás, az előrejelzések szerint 2020-ra minden második ember küzd majd valamilyen allergiás megbetegedéssel.