Egyre kövérebbek a gyerekek | Weborvos

A gyermekkori elhízás fokozatosan növekvő népegészségügyi probléma.

„A gyermekkori elhízás drámai növekedésének megállítása érdekében szükségesnek tartjuk az iskolai táplálkozási környezet mielőbbi átalakítását" – összegezte dr. Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) igazgatója az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) folytatott kétéves munkát a 2009. december 9-én tartott szakmai konferencián.

Az óvodai és iskolai közétkeztetésről 2008-ban, illetve 2009-ben végzett felmérések eredményei alapján az OÉTI szakértői megállapították, hogy a nyersanyag felhasználás nem megfelelő, az ételkészítési eljárások pedig sok esetben korszerűtlenek a menzákon. Sem az étrend tápanyagtartalma, sem jellege nem felel meg a korcsoportos ajánlásoknak, vagyis a közétkeztetés által biztosított ételek táplálkozási kockázatot jelentenek a vizsgált korcsoportokban.

„A közétkeztetés átalakítása nélkül a táplálkozással összefüggő betegségek kockázata nem csökkenthető" – mondta Martos a program záróértekezletén.

A reprezentatív felméréshez csatlakozó táplálkozási vizsgálatok feltárták, hogy az iskolások tej- és tejtermék fogyasztása (60%), valamint a zöldség- (28%) és gyümölcsbevitele (55%) szintén jelentősen elmarad az ajánlásoktól, ugyanakkor a cukros üdítőitalok fogyasztása a gyermekek több mint felénél napi rendszerességgel megfigyelhető. Az iskolai büfék választékával kapcsolatban összességében elmondható, hogy az iskolák 78 százalékban a korábbi ajánlások részben vagy teljesen megvalósultak, de jelentős regionális eltérések tapasztalhatók. Az iskolai étel- és italautomaták választékára irányuló ajánlások jelenleg nem léteznek, annak ellenére, hogy az iskolák egyharmadában étel- vagy italautomata működik, amelyek többsége a tanulók számára is hozzáférhető.

A 2008-as felmérés rámutatott arra is, hogy az iskolák mindössze 15 százaléka vett részt az iskolatej programban, és a tanulók ingyenes zöldség- és gyümölcsellátásáról csupán az intézmények 14 százalékában gondoskodnak. Ezen felül az általános iskolások egyharmada nem reggelizik, valamint riasztóan magas az óvodások és iskolások sóbevitele, amely elérheti az ajánlott érték 2,5-szeresét is!

Nem meglepő tehát, hogy a felnőttkori elhízáshoz hasonlóan, a gyermekkori elhízás is egyre növekvő népegészségügyi problémát jelent Magyarországon. A 2005-2006 között zajló budapesti reprezentatív vizsgálat adatai szerint a 7-14 éves korú gyerekek közül minden negyedik túlsúlyos vagy elhízott (a fiúk 18,1 százaléka túlsúlyos és 7,4 százaléka elhízott, a lányok 19,6 százaléka túlsúlyos és 6,3 százaléka elhízott). Az iskola-egészségügyi jelentések adatai alapján az elhízás előfordulása minden korosztályban nő, az elmúlt tíz év alatt a háromszorosára emelkedett!

A gyermekek körében végzett felmérések, valamint a táplálkozás-egészségügyi vizsgálatok egyes kedvezőtlen eredményei javítása céljából két modell-programot dolgozott ki az OÉTI a WHO támogatásával, amelyek központi eleme az oktatás és az egészséges választék biztosítása.  A HAPPY program a gyermekek ismereteinek és folyadék fogyasztási szokásainak javítását célozta meg, míg „Az egészséges is lehet finom!" program az ismeretek és a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésére irányult. A beavatkozások már viszonylag rövid idő alatt kedvező változásokat indítottak el mind a gyermekek tudásszintjében, mind ennek a tudásnak a gyakorlatba való beépülése terén függetlenül a szociális- és gazdasági tényezőktől, vagyis a kedvező változások az ismeretek és a táplálkozási szokások terén is jelentős részben megmaradtak.

A WHO Európai Regionális Bizottsága 2007 szeptemberében hagyta jóvá a WHO Európai Táplálkozáspolitika 2007-2012 Cselekvési Tervet, és egyben felhívta a tagállamok figyelmét egy nemzeti táplálkozáspolitika kifejlesztésére és végrehajtására, különös tekintettel a táplálkozásfüggő nem fertőző betegségek, valamint a gyermek- és serdülőkori elhízás előfordulásának a csökkentésére. Az Egészségügyi Minisztérium és a WHO 2003-tól működik együtt helyzetértékelések elkészítése, modell programok indítása és értékelése, valamint nemzeti cselekvési tervek kidolgozása céljából az OÉTI bevonásával. A közös projektmunka heteken belül lezárul, amelynek egyik eredményeként az OÉTI elkészítette a Második Nemzeti Cselekvési Tervre vonatkozó javaslatait és benyújtotta a minisztérium illetékes szakmai bizottságai elé.