Egyre több serdülő hipertóniás | Weborvos

Először kapta meg magyar orvos a Widimsky díjat: Dr. Páll Dénes munkáját ismerték el a Világkonferencián.

A debreceni orvos hat éve kezdte el a kutatást, a serdülőkori magas vérnyomás előfordulásának gyakoriságát vizsgálva. Ezt megelőzően erről sem hazai, sem közép-európai adatok nem álltak rendelkezésre. Referenciaként egy tíz évvel korábbi amerikai felmérés alapján készült adatbázis ajánlása szolgált, ezzel kapcsolatosan azonban a szükségszerű frissítésen túl az adaptálhatóságot is meg kellett vizsgálni. Mint utóbb kiderült, jelentős különbségek voltak a magyar tinédzserek és az amerikai fiatalok vérnyomás értékei között.

A 2000-ben elkezdett debreceni vizsgálat 26 középiskola 10 359 diákjára terjedt ki. Ennek keretében megállapították a hazai normál értékeket, illetve vizsgálták a magas vérnyomás gyakoriságát, amely 2-2,5 százalékra tehető. Ez azt jelenti, hogy szinte minden középiskolai osztályban van egy hipertóniás fiatal. A kutatás a tinédzserek magas vérnyomása következményeként észlelt eltérésekre is kiterjedt. A mutatókat egy egészséges kontroll csoport adataival hasonlították össze. Dr. Páll Dénes elmondta: azért fontos, hogy a serdülőkori magas vérnyomás betegséget időben kiszűrjék és gondozzák, mert ennek hiányában jóval korábban, már 40-50 éves korban létrejöhetnek súlyos célszerv károsodások, illetve növekedhet az életet is megrövidítő infarktus, agyvérzés előfordulása.

A három ízben és különböző időpontban elvégzett vérnyomás mérés alapján meg lehetett állapítani, hogy kik azok, akik egészen biztosan nem hipertóniásak, illetve kinek szükségesek további vizsgálatok. A vérnyomás mérések mellett egy adatlapot is kitöltöttek, segítségével felmérték a rizikó faktorokat. A vizsgálat kiterjedt az elhízás, a dohányzás szerepére is. A több mint tízezer tizenéves közül mintegy 200 esetében állapították meg a hipertóniát. Ezt követően választottak egy kontroll csoportot, és az összehasonlításból kiderült, hogy a hipertóniás és az egészséges fiatalok között más paraméterekben (elhízás, magasabb vércukor, és koleszterin érték) is van különbség. Enyhébb fokban az egyébként csak 40-50 éveseknél észlelt eltérések is kimutathatóak voltak.

A szakember az Ideggyógyászati Klinikával közösen végzett vizsgálatok alapján arra is felhívta a figyelmet, hogy a hipertóniás fiatalok agyi erei működésében, szerkezetében szintén voltak eltérések. A gyógyszeres kezelést egyébként a tizenéveseknél - ha csak nem jelentősen emelkedett a vérnyomás - igyekeznek elkerülni, inkább az életmódbeli változtatásokat szorgalmazzák. Megállapították azt is, hogy egyes tizenéveseknek a fogamzásgátló tabletta - nem a hormontartalom miatt, inkább egyéni érzékenység alapján - esetenként szintén okozhat hipertóniát. A magas vérnyomás betegség poligénesen öröklődik, ami azt jelenti, hogy a betegség kialakulásáért számos gén felelős. Ha nem találtak más okot a háttérben, az öröklődés szerepe valószínűsíthető.

Amint a serdülőknél elvégzett vizsgálatokból is kiderül, a magas vérnyomás betegség valamennyi életkorban előfordulhat. Fontos hangsúlyozni, hogy a normális és kóros vérnyomás közötti határérték nem életkorfüggő. Felnőtteknél - 18 éves koron túl - a 140/90 feletti érték már magas vérnyomásnak számít. Élete múlásával egy egészséges embernek is emelkedik a vérnyomása, évente durván egy higanymilliméterrel. Ez összefügg azzal, hogy csökken az erek rugalmassága, elkezdődik az érelmeszesedés, s mivel növekszik az erek merevsége, egyre nagyobb ellenállást tanúsít az érpálya a szívből kipumpált vérrel szemben. A vérnyomás lassú, fiziológiás emelkedését ezek a változások okozzák. Amíg fiatal korban relatíve kis százalékban fordul elő magas vérnyomás betegség, idősebb korban megnő a gyakorisága, 60 év fölött minden második ember hipertóniás. A magas vérnyomás betegség 40-45 éves korig férfiakban gyakoribb, 40-50 év között azonban (ami a hormonális változásokból is adódhat) a nők körében szintén szaporodni kezdenek a kóros eltérések, majd 50-55 év fölött már náluk fordul elő gyakrabban ez a betegség.

Dr. Páll Dénes kitért arra, miért nevezik "néma gyilkosnak" a hipertóniát: ezzel arra utalnak, hogy a betegek nagy részének semmilyen panaszt nem okoz. Tulajdonképpen azok a szerencsésebbek, akik észlelik a tüneteket (szédülés, fejfájás, hányinger, rossz közérzet), mert emiatt biztosan orvoshoz fordulnak. Azért nagyon fontosak a szűrővizsgálatok, hogy panaszmentes egyéneknél is felismerjék a betegséget.

Szűrővizsgálat alatt érthetünk szervezett, kampányszerű szűrést, a háziorvosnál történő méréseket, de akár azt is, hogy a beteg otthonában rendszeresen méri saját vérnyomását, vagy ezt a hozzátartozó, a szomszéd teszi meg. Az orvos számára is nagy segítség, amikor a beteg vérnyomás naplóval jelentkezik.

Ha a magas vérnyomás évekig, évtizedekig fennáll, súlyos, maradandó károsodást okoz a célszerveken (agy, szív, vese, erek). Következménye lehet agyi keringési zavar, agyvérzés, szívkoszorúér elmeszesedés, szívinfarktus, szívelégtelenség, hirtelen szívhalál, vesebetegség, veseelégtelenség. Dr. Páll Dénes hangsúlyozta, hogy a betegek túlnyomó többségének vérnyomása a jelenleg rendelkezésre álló modern vérnyomáscsökkentőkkel vagy azok kombinációjával sikeresen kezelhető.