Elbutulás ellen jobb az internet, mint a könyv!

A vizsgálat arra kereste a választ, hogy hogyan hat az emberi agy működésére az interneten való szörfölés.

Ha valaki jobban szereti az interneten való szörfölést mint a könyvolvasást, még akár jót is tehet, különösen ha korosodó illetőről van szó. Tudósok állítása szerint, ha szellemi energiánkat növelni akarjuk, vagy frissességét fenntartani, és középkorúak vagy idősebbek vagyunk, a leghatásosabb eszköz - a könyveket is megelőzve - az internet.

Az első, ezzel a témával foglalkozó vizsgálat arra kereste a választ, hogy hogyan hat az emberi agy működésére az interneten való szörfölés. A választ az agyműködését figyelő funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) adta meg. A tudósok azt találták, hogy a vizsgált középkorú, vagy annál idősebb vizsgáltaknak az internetes böngészés kifejezetten jó kis agytorna volt. A „netezés" sokkal jobban stimulálta és dolgoztatta az agyat, mint a passzív időtöltésnek számító könyvolvasás.

A kutatást vezető Dr. Gary Small a Kaliforniai Egyetemen működő ideg és magatartástudománnyal foglalkozó Semel Intézet professzora szerint: „A kutatás arra világít rá, hogy a fejlődésben lévő számítógépes technológiáknak valódi élettani hatásuk van, mellyel segíthetik a középkorú vagy idősebb nemzedékeket. Az internetes keresgélés összetett idegrendszeri működést indít el, ami edzésben tartja az agyat és fejleszti azt".

Dr. Small, aki egyben a Kaliforniai Egyetem Memória és Öregedéskutató Centrumának igazgatója is, hozzátette: „A legmeglepőbb eredményünk az volt, hogy az internetes szörfölés nagy kiterjedésű olyan idegsejt-hálózatot aktivált, amit az olvasásnál nem is használunk, de ez csak azoknál volt megfigyelhető, akik már gyakorlottak voltak az internet-használatban".

Az internet agyra gyakorolt hatásának felméréséhez a kutatók 55 és 76 év közötti, egészséges idegrendszeri működésű önkénteseket vontak a vizsgálatba. Míg a résztvevők felének volt „netezési" gyakorlata, a csoport másik fele tapasztalatok nélkül ült a géphez. Mindkét csoport hasonló korösszetételű, műveltségi szintű és nemű volt. Minden résztvevő azonos feladatokat kapott, olvasás és internetezés közben vizsgálták agyuk különböző területeinek vérátáramlását az fMRI segítségével. A mágnes rezonanciás vizsgáló (MR) berendezés a legfinomabb vérátáramlási változásokat is rögzítette a feladatok végrehajtása közben, jelezve a legkisebb idegsejt működést is.

A könyvolvasás során minden önkéntes agyában aktiválódott a nyelvet, az olvasást, a memóriát és a vizuális képességeket működtető agykérgi terület. Az internetezés közbeni agykérgi aktivitásban azonban jelentős különbségek voltak. Míg a résztvevők mindegyike működtette az olvasás közben is aktív területeket az agyában, az internetben jártas egyénekben új kérgi részek is aktiválódtak, úgy mint a döntéshozatalért és az összetett gondolkodásért felelős agyi területek.

A másik fontos megfigyelés, hogy a internetben jártas csoport agyi aktivitása kétszer olyan magas volt, mint a többi önkéntesben akik kevésbé voltak otthon a világhálón.

Az American Journal of Geriatric Psychiatry című folyóiratban megjelent cikk végkövetkeztetése az, hogy bár agyunk az öregedéssel járó változásai összességében a szellemi teljesítmény csökkenését hozzák magukkal, a világhálón való barangolás fejlesztheti, gyorsíthatja kulcsfontosságú agyi területek működését.