Étrend-kiegészítők: veszedelmes viszonyok | Weborvos

A költséges készítmények többségének produktuma legfeljebb csupán a nagyon drága vizelet lehet.

A forgalomban lévő étrend-kiegészítők összetételét, és élettani hatását a fogyasztók, sőt az orvosok többsége sem ismeri – hívta fel a figyelmet az alapproblémára Dr. Lugasi Andrea  kutató, az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet főigazgató-helyettese a Magyar Szabadgyök Kutató Társaság pécsi kongresszusán. A szigorúan szakmai, ám rendkívül érdekes előadás szokatlan nyíltsággal figyelmeztetetett arra, hogy a hazánkban is egyre divatosabbá váló étrend-kiegészítők hosszú távú, kontroll nélküli szedése az emberi egészségre komoly veszélyt is jelenthet.

A legtöbb, jelenleg forgalomba lévő étrend-kiegészítő esetében azok élettani hatásait humán vizsgálatokban nem tanulmányozták. A forgalomba hozás jogi háttere ugyan biztosított, de sokkal nagyobb szabadságot ad a forgalmazóknak, mint a 2004. előtti engedélyezési rendszer.

Úgyszintén sokaknak arról sincs fogalma, hogy a dobozokon, címkéken szereplő OÉTI szám nem engedélyt, csupán a nyilvántartásba vétel sorszámát jelenti(!) E tényt különösen fontos hangsúlyozni, mert a piaci szereplők azért, hogy készítményeiket hitelessé tegyék a lakosság felé, gyakran hivatkoznak OÉTI engedélyre, ám ilyen nem létezik. Így, aztán az említett számsor - mely csupán egy nyilvántartási kódot jelent – legfeljebb csak jól hangzik, de semmilyen biztosítékot nem hordoz. Kizárólag azt jelzi, hogy a forgalmazó a terméket az OÉTI-nélbejelentette.

Ezért fontos leszögezni: a forgalomban lévő étrend-kiegészítőket senki nem vizsgálja a piacra kerülés előtt, és senki nem ismerheti a szerek egyénre gyakorolt hatásmechanizmusát sem.
A „használunk, vagy ártunk" kérdésre tehát nem tudunk ma még megnyugtató választ adni. A készítményekbe elvileg ugyanis minden belekerülhet, ami a földről begyűjthető, bár a gyártó felelős a terméke ártalmatlanságáért és hatásosságáért - fogalmazott az OÉTI kutatója.

Lugasi Andrea azt nem vitatta, hogy a készítményeknek lehet ugyan helye akkor, ha a szervezet például hiányállapotban van (téli hónapok), de ezek a szerek semmiképpen nem alkalmazhatók terápiákban. Ugyanez a szabály vonatkozik a most egyre divatosabb antioxidánsokat tartalmazó étrend kiegészítőkre is.

Antioxidánsok: idén szokatlanul sok fajta került a piacra
A szakember szerint az antioxidánsok (béta-karotin, A, E, C vitaminok, illetve a szelén-tartalmú készítmények) szedésével is a legnagyobb probléma éppen az, hogy nem tudható: a normális napi táplálék bevitelünk során vajon milyen mennyiségben fogyasztunk belőlük? Pedig ehhez a „dózishoz" kellene „szabni" az étrend-kiegészítőkbe tett ásványi anyagok, vitaminok , illetve az antioxidánsok mennyiségét is.

Az OÉTI adatai azt mutatják, hogy antioxidánsokat tartalmazó szerekből idén szokatlanul sok fajta került a piacra, de az újdonságok listáját az „őssejt-termelést fokozó készítmény" vezeti, aminek persze semmi köze nincs a tudományos értelemben emlegetett őssejtekhez – állítja a kutató.

Az étrend kiegészítők másik komoly veszélye, hogy nincs előírás arra sem, mi az a vitamin és ásványi anyag mennyiség, amely a szervezet károsítása nélkül maximálisan alkalmazható. Ezek a vitaminokkal, antioxidánsokkal, ásványi anyagokkal teletömött készítmények lehet, hogy rövid távon kedvező hatást mutatnak, de hosszútávon veszélyesek lehetnek, a tartós szedést követően jelentkező mellékhatásokat eddig sokan vizsgálták ugyan, de határozott tudományos állásfoglalás még mindig nem született.

Fűben fában orvosság?
Nem mindegy például az sem, hogy egy-egy ismert gyógyhatású növény mely részéből készítik az étrend-kiegészítőket, illetve milyen módszerrel nyerik belőle a hatóanyagot. A gyártók és a forgalmazók nem hívják fel arra sem a figyelmet, hogy egyes vitaminokat tartalmazó szereket például terhes nők egyáltalán nem szedhetik – sorolta a súlyos anomáliákat a szakember.
Az utóbbi években készült nemzetközi tudományos kutatások - melyek között van olyan, amit 230 ezer ember bevonásával végeztek – legtöbbje nem hozott olyan eredményt, miszerint az emberi szervezetbe bevitt nagy dózisú antioxidáns például csökkentette volna a mortalitást(!)  Sőt, e tárgyban született már olyan - kutatók által elkészített - vizsgálati eredmény, amely a nagy dózisú E-vitamin-bevitel esetében például nagyobb (egy százalék fölötti) relatív mortalitási kockázatot mutatott ki.

Nincsenek rákot gyógyító csodaszerek
A kutató előadásában kiemelten hangsúlyozta: a tapasztalatok szerint a daganatos betegek közül egyre többen nyúlnak a különböző étrend-kiegészítőkhöz úgy, hogy azok szedéséről kezelő orvosukat nem tájékoztatják. Sőt, számos esetben sajnos előfordul, hogy a készítmények miatt az orvosi terápiát egyszerűen abbahagyják.

Tudni kell azonban, hogy nincsenek csodaszerek, rákot, egyéb súlyos kórképeket meggyógyító vitamin, vagy antioxidáns készítmények – szögezte le a szakember, sőt a kezelés bizonyos szakaszaiban az antioxidáns kiegészítés kimondottan káros lehet.
Ezért a pénztárcát sok esetben nem kímélő költséges készítmények megvásárlása helyett - melyek többségének produktuma legfeljebb csupán a nagyon drága vizelet lehet - az egészséges táplálkozásra kellene odafigyelni. Nem szabad kontroll nélkül, hosszú ideig szedni egyetlen alternatív készítményt sem.

Az eddig napvilágot látott nemzetközi felmérések nem csak daganatos betegeken, de a szív-érrendszeri prevenció területén is vizsgálták a táplálék kiegészítők hatását. A kutatások azonban e tekintetben sem hoztak biztató eredményeket: az adatok ellentmondásosak arra vonatkozóan, hogy a készítményekbe kevert antioxidánsok hasznosak lennének-e az említett betegségcsoportra.

Úgyszintén hasonló eredményt hozott a „jó öreg „C"-vitamin" hatásvizsgálata is. Egy, a harminc nemzetközi tanulmányt elemző meta-analízis arra a megállapításra jutott, hogy a C-vitamin nagy dózisú szedése nem csökkenti az úgynevezett egyszerű megfázás kockázatát, annak időtartamát és a tünetek súlyosságát sem.
Ezért aztán nem biztos, hogy kell-e(jó-e) nekünk egyáltalán a nagy mennyiségben szedett „C-vitamin- vélekedett Dr. Lugasi Andrea.

Kaotikus piaci helyzet
Az OÉTI eddig Magyarországon 2200 étrend kiegészítőt vett nyilvántartásba, de ez csak a jéghegy csúcsa - figyelmeztetett a szakember., hozátéve:naponta három készítményt veszünk a nyilvántartási listánkra,  nem tudható azonban, valójában hány olyan étrend- kiegészítő van hazai forgalomban, amiről az OÉTI–nek nincs tudomása.