Fehér foltok az asztma kezelésében

Bár a korszerű asztmakezelés szinte minden lehetősége adott, hatékonyságát számos rossz beidegződés hátráltatja.

A valamennyi tüdőgyógyásznak, sőt háziorvosnak kötelezően előírt szakmai protokoll egységes ellátást tesz lehetővé az országban és 90 százalékos biztosítói támogatással rendelkezésre állnak a betegség fázisaihoz a beteg állapotához folyamatosan igazítható gyógyszeres terápiás módozatok, s a hatékonyságukat ellenőrző eszközök, műszerek. Kósa doktor szerint a kiépült tüdőgyógyász hálózat szakembereinek felkészültsége, az évenként megtartott szakmai tanácskozások, továbbképzések és a háziorvosokkal kialakított, egyre fejlődő együttműködés garancia a betegség korai felismerésére és az időben megkezdett, megfelelő kezelésre is.

Mégis, a Világmozgalom az Asztmásokért (GINA) által kiválasztott idei világnapi téma – melyet jobbára a betegségből fakadó globális problémák közül választanak ki – nálunk is érvényes: a javuló lehetőségeket sajnos nem tükrözik egyértelműen a kezelési eredmények, azaz vannak még fehér foltok az ellátásban.

Megfelelő, azaz az asztmás beteg folyamatosan változó állapotához igazított kezelés mellett nem fordulhatnának elő érzékelhető tünetek, hogy a krónikus hörgőgyulladással élő nehézlégzés, köhögés miatt éjszaka felébredjen. Az ilyen betegnek nincs szüksége (vagy csak minimálisan) rohamoldó kezelésre, sürgősségi-kórházi ellátásra, és betegsége nem gátolja szokásos napi tevékenységét, fizikai aktivitását.

A tájékoztatón elhangzott, az asztma folyamatosan változó betegség, éppen ezért csak a jól informált, a kezelés lényegét, az eszközök használatát, a gyógyszerek hatásmechanizmusát ismerő, a saját állapotváltozásait értő betegnek van esélye a fönti, ideális állapot elérésére. Több téves beidegződést kell még leküzdeni, mint például a szteroid tartalmú gyógyszerektől való idegenkedést – tette hozzá a főigazgató -, vagy azt a tévhitet, hogy az asztmás gyerek nem mozoghat, tornázhat. A személyre szabott mozgásformák nem csak a gyerek életminőségét javítják, erősítik a légzést segítő izmokat is, így a felesleges vagy káros kímélet helyett inkább a fizikai aktivitás megfelelő módját kell kitalálnia a pedagógusnak, tornatanárnak, szülőnek.

Mivel az asztma nem bejelentés köteles betegség, és nem készült a felnőtteket érintő statisztikai felmérés, csak annyi tudható, hogy 2005-ben 200 ezer felnőtt beteg volt nyilvántartva ezzel a diagnózissal. Mivel ez a szám az európai –felkutatott - valós betegszámokhoz képest csekély, s aligha hihető, hogy nálunk annyival jobb volna a helyzet, mint a körülöttünk lévő országokban, vélhetően jelentős lehet a nem diagnosztizált, vagy kezelésbe nem került betegek száma is.

Az asztma gyermekkori gyakoriságáról már vannak hazai felmérések, eszerint a kétmilliósra tett gyermekpopuláció 5-7 százaléka érintett, azaz mintegy 100 ezer gyermek szenved krónikus hörgőgyulladásban, a nyolcvanas évek óta folyamatosan növekvő számban. A betegség gyakoriságát megyénkénti megoszlásban (a lakosság számának arányában) mutató táblázat szerint Fejér, Nógrád és Zala áll az élen, míg Borsod és Pest megye az enyhén érintett területekhez tartozik. A nyilvántartott betegek korcsoportos statisztikája a 20-29 éves és az 50-59 éves korosztályban mutat kiugró adatokat.