Hepatitis B: Bagatellizált fertőzés | Weborvos

Egy halálos betegség, ami megelőzhető, de ami ellen a magyarok többsége oltatlan még.

A Májbetegekért Alapítvány nagyszabású kampányt indít tavasszal, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a hepatitis B-re, mely veszélyes, de megelőzhető betegség. A civil szervezet szerint egyszerűen megengedhetetlen, hogy ma Magyarországon olyan halálos betegséggel fertőződjenek meg emberek, ami ellen létezik védőoltás.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint több mint kétmilliárd olyan ember él a világon, aki megfertőződött hepatitis B-vel valamikor az élete során. Ebből 350 millió esetben krónikussá válik a betegség. Európa lakosságának 2-20%-a fertőződött már a vírussal, és mivel a fertőzés mintegy 10%-ban krónikussá válik, a B-vírus okozta krónikus hepatitis, májzsugorodás és májrák aránya Európában 0,2 – 2%. Az ázsiai, afrikai, dél- amerikai lakosság között az előfordulás ennek tízszerese. A fertőzést annak ellenére nem sikerült eddig teljes mértékben visszaszorítani, hogy több uniós országban is kötelező a hepatitis B elleni védőoltás.

Európában évente egymillió ember fertőződik meg újonnan a súlyos betegséggel és jelenleg mintegy 14 millió krónikus hepatitis B fertőzött él a régióban. A hepatitis B betegek tízszer annyian vannak, mint a HIV fertőzöttek és kétszer annyian, mint a hepatitis C fertőzöttek. A legtöbb új fertőzést 100.000 lakosra számítva 2005-ben Izlandon regisztrálták, de az élbolyban található Bulgária, Törökország, Franciaország és Ausztria is - sorolja az adatokat a szervezet sajtóközleménye.

Száz alatt a hazai, évenkénti fertőződés
A hepatitis B betegség megelőzésének fontosságát felismerve, itthon már 1999 óta kötelezően oltják hepatitis B ellen a 14 éves korosztályt. Emiatt a 14-24 évesek több, mint 95%-ban védettek a kórokozó ellen, ugyanakkor a legnagyobb veszélynek kitett 25-50 év közötti lakosság többsége védtelen a veszélyes betegséggel szemben. Magyarországon 2007-ben több mint 300 heveny vírusos májgyulladást regisztráltak, amelyek közül - a 14 évesek kötelező oltásának köszönhetően - csak 81 volt hepatitis B vírussal fertőzött és ebből hárman vesztették életüket. A fertőzöttek 60%-a a 25-50 éves korosztályból került ki, 43%-uk Budapesten és környékén él.

A vérátömlesztések során 1985 óta szűrik hepatitis B-re a vérkészítményeket, de korábban előfordulhattak fertőzések. A WHO szerint Magyarországon a megelőzhető halálokok között a májzsugor közvetlenül a szív- és érrendszeri megbetegedések után áll, 8%-os részesedéssel. Hazánkban évente 6-8000 ember hal meg májzsugorban, mely döntően a hepatitis fertőzések valamint az alkoholos májkárosodás következménye (Magyar Májkutatási Társaság, 2006.).

A fertőzöttek többsége ugyanakkor panasz és tünetmentes: csak laboratóriumi vizsgálatokkal tisztázható a vírushordozás. Bennük lappangva súlyosbodhat a betegség, és előfordulhat, hogy csak a májrák kialakulása hívja fel a figyelmet a fertőzésre. Ugyanakkor ezen emberek többsége fertőzőképes ezen hosszú lappangás idején, azaz oltatlan embereknek átadhatják a kórokozó vírust.

100-szor fertőzőbb, mint a HIV
A hepatitis B vírus igen fertőzőképes: elsősorban vérrel és különböző testnedvekkel terjed. Közvetítheti szexuális kapcsolat, vérátömlesztés, és apróbb sérülések, de lehet a betegség átvivője fertőzött olló és borotva, piercing, tetoválás, pedikűr és manikűr. Gyakran a fertőzött terhes kismama adja át gyermekének a kórokozót a szülés folyamán. A vírus veszélyeztetheti az utazókat, akik olyan országba utaznak, ahol nagyon magas arányban fordulnak elő vírushordozók, a szabadabb szexuális életet élőket, a hepatitis B betegek családtagjait és azokat, akik közeli kontaktusba kerülnek a betegekkel, injekciós drog használókat, egészségügyi dolgozókat, veszélyes munkát végzőket (rendőrök, tűzoltók, katonák stb.).

Gyermekkorban a fertőzöttek 90%-ában idült májgyulladás alakul ki, azaz semmilyen panasz/tünet nem észlelhető a heveny szakban, és a betegség csak évek, illetve évtizedek múlva derül ki. Felnőttekben gyakoribb a heveny májgyulladás, mely a fertőződés bekövetkeztétől számítva átlagosan 75 nap múlva jelenik meg, de ez az idő akár 30-180 nap is lehet.

A heveny májgyulladás tipikus tünetei: a bőr és szemfehérje sárgás elszíneződése, sötét vizelet, fáradtság és levertség, hasi panaszok. A tünetek bizonyos esetekben akár hónapokig, vagy évekig is fennmaradhatnak. Szerencsére ritkán, de főleg eddig egészséges fiatal felnőtteknél a B-hepatitis heveny májelégtelenséget okozhat, ami 90%-ban halálos kimenetelű.

Hangsúlyozni kell azonban, hogy ezen klasszikus tünetek a fertőzöttek többségében hiányoznak. A hepatitis B fertőzés krónikus formájában hosszú évtizedek lappangó lefolyása során májzsugorhoz, valamint májrákhoz vezethet.

A krónikus hepatitis esetében a felismerés a legfontosabb, mivel a kezelésre számos módszer áll ma rendelkezésre. Ugyanakkor az esetek nagyobb részében élethosszig tartó gyógyszeres kezelés szükséges, mely nyilvánvalóan nem a legjobb megoldás. A legjobb megoldás ennél a betegségnél is a megelőzés.