Kardio CT: mérlegen az előny és a kockázat | Weborvos

A koszorúér CT vizsgálata nem jár magasabb sugárterheléssel, mint más, a koszorúerek vizsgálatában használatos eljárás.

Az elmúlt hetekben a sajtóban megjelent, hogy a szív CT vizsgálata során a beteget „súlyos -akár 600 mellkas röntgen vizsgálatnak megfelelő" - sugárdózis éri. Tekintettel arra, hogy a CT vizsgálaton áteső betegek számára ez esetleg ijesztő lehet, a Magyar Kardiológusok Társaságának /MKT/ Kardio CT munkacsoportja fontosnak tartotta ezzel kapcsolatos állásfoglalásának kifejtését.

A röntgen és egyéb képalkotó vizsgálatok sugárdózisa igen alacsony, jellemző módon messze alatta marad annak a szintnek, amelyet a sugárzásban dolgozók számára egészségügyi limitként előírnak. Valamennyiünket a környezetünkből évente körülbelül 50-100 mellkas röntgen vizsgálatnak megfelelő háttér-sugárzás ér, amely ennek akár a duplája is lehet, ha például 1000 m tengerszint feletti magaslatra költözünk.

A CT vizsgálatok sugárterhelése ennek megfelelően nem sokkal több, mint amit a környezetünkből amúgy is elszenvedünk. Az ilyen alacsony dózisú sugárzás semmilyen direkt mérhető egészségügyi károsodást nem okoz. Az ok, amely miatt mégis számon tartjuk ezt az alacsony dózist az, hogy egyes teóriák szerint ez a későbbiekben megnöveli a daganatok keletkezési kockázatát. Ezt a teóriát igen nehéz bizonyítani, hiszen biztos, hogy a CT vizsgálat által jelentett kockázat igen alacsony, messze alatta marad például annak a kockázatnak, amelyet a passzív dohányzás jelent számunkra.

Egy koszorúér CT vizsgálat annak a kockázatát, hogy daganatos betegségben halunk meg 21.2%-ról kb. 21.25%-ra emeli. Ez a kockázat-növekmény például a fele annak, mint amelyet az ivóvizünkben jelen lévő arzén jelent.

Hazánkban, éppúgy, mint a világ más országaiban a leggyakoribb halálokot a szív-érrendszeri betegségek jelentik. Ezek között is vezető szerepet játszik a koszorúér-betegség. A koszorúér szűkületek azonosítása jelenleg rutinszerűen csak sugárzással járó vizsgálatokkal lehetséges. A beteg számára talán a legkisebb megterheléssel járó koszorúér CT vizsgálat ígéretes, új technikát jelent, mely egyáltalán nem jár magasabb sugárterheléssel, mint az egyéb, a koszorúerek vizsgálatában használatos eljárás (szívkatéteres vizsgálat, terheléses szívizotópos vizsgálat).

A vizsgálat jelentette kockázatot mindig a vizsgálat elmaradásával járó kockázathoz kell hasonlítani, amikor elvégzéséről döntünk. Egy koszorúér betegség gyanúját felvető panaszokkal orvoshoz forduló ember esetében a vizsgálat eredményéből fakadó előny,messze alatta marad annak a kockázatnak, amelyet a vizsgálat sugárdózisa jelent.

A szív CT vizsgálata során számos lehetőség van arra, hogy a sugárterhelést csökkentsük; ezen lehetőségek használatában illetve a CT készülék típusában volt jelentős különbség a laboratóriumok között. Amennyiben a sugárcsökkentő lehetőségeket nem használták, akár 600 mellkas röntgen dózisának megfelelő sugárzás is érhette a beteget.
Amennyiben a vizsgálat megfelelő odafigyeléssel történik, a beteget érő sugárdózis ma Magyarországon ennek az értéknek a fele, a harmada. Speciális, úgynevezett szekvenciális CT vizsgálatra is lehetőség van. Ezzel a metodikával a beteget érő sugárdózis kb. 15-50 mellkas röntgennek megfelelő értékre csökkenthető, mely alatta marad a normális háttér-sugárzás jelentette terhelésnek.

Ahhoz, hogy a koszorúér betegséget kezelhessük illetve  a tragikus következményeket megelőzhessük, vizsgálatokat kell végezni. A szívizom szcintigráfia, a szívkatéterezés, vagy a szív-CT elfogadható kockázatú, nagyon komoly információt hordozó vizsgálatok, amelyek nélkül ezeket a betegeket nem tudnánk megfelelően gyógyítani.

Magyar Kardiológiai Társaság

Magyar Kardiológiai Társaság Kardio CT Munkacsoportja