Kardiológusok aggódnak a válság hatása miatt

A szívinfarktus szívkatéteres gyógyítását a teljes lakosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

Mind Magyarországon, mind az Európai Régióban az akut miokardiális infarktus és a cerebrovaszkuláris mortalitás csökkenése a meghatározó a kardiovaszkuláris és az általános
halandóság kedvező változásában. Számokra lebontva: a heveny szívizominfarktus-halálozás évi száma 15 ezerről 8400 ezer alá esett. Ennek a világraszóló eredménynek a hátterében a hazai
azonnali szívkatéteres infarktusellátás rendszerének kialakítása áll, amely éjjel-nappal fogadja a betegeket.- áll a Magyar Kardiológusok Társasága közleményében.

Vannak olyan szívcentrumok, ahol közel három-négy hónapos várólista van, amely azonban veszélyezteti a betegek gyors ellátását. Egyébként jelenleg tizenhat szívkatéteres labor mőködik az országban, ezek közül tizenegy üzemel huszonnégy órás rendszerben. A területi lefedettség jónak mondható, azért még egy-két „fehér folt" található. Gyula és környéke ilyen, hiszen Szegedtől és Debrecentől is messze, kb. száz kilométerre található. A szakmailag ideálisnak tartott távolság maximum hatvan km, ugyanis a mentő még ekkora utat képes „időben" megtenni.

A Magyar Kardiológusok Társasága szerint a szívinfarktus szívkatéteres gyógyítását a teljes lakosság számára hozzáférhetővé kell tenni, és biztosítani kell a korlátmentes finanszírozását. A jelenlegi gazdasági válság elősegítheti a szívbetegségek kialakulását. Mint Dr Kiss Róbert Gábor
az MKT főtitkára egy rádióriportban mondotta „erről mi szakemberek is vitatkozunk, mondván, hogyha ’89-es társadalmi krízis így megmutatkozott a halálozás emelkedésében, hogyha egy
földrengés is befolyásolja a szívinfarktusok számának az emelkedését, akkor elképzelhetı, hogy a jelenlegi válság sem múlik el nyomtalanul. Én arra számítok, hogy átmenetileg romlani fog a
megbetegedések száma, vagy legalábbis a javulás üteme lassulni fog, a gazdasági és társadalmi válság mentén a következő 1-2 évben. „

Nem utolsó sorban a szakemberek meg szeretnék őrizni az eddig elért eredményeket, amelyet a korszerő invazív kardiológiai ellátás, az infarktus ügyeleti rendszer kialakítása érdekében tettek.
Ezáltal az infarktus halálozásnak a drasztikus csökkenését sikerült elérniük. Szeretnénk ezt a tendenciát a válság alatt is megtartani, különösen azért, mert adott esetben talán még ennél is
nagyobb szükség lesz a sürgős kardiológiai ellátásra, mint eddig.

A számok mögött
A szív- és érrendszeri betegségek világviszonylatban évtizedek óta vezető halálokként szerepelnek. Az Európai Unió átlagához képest Magyarországon a koszorúsér-betegség által okozott halálozás változatlanul 2,5-szeres. Számos statisztikai adat árulkodik a
múltról és a jelenről. Dr Józan Péter az MTA Demográfiai Bizottságának elnökének adatai szerint hazánkban kivánnivalót hagy maga után az emberek egészségi állapota. Az erre vonatkozó bizonyítékokat a magas halálozási arányok és a kedvezıtlen életkilátások adják. Nemzetközi összehasonlításban a halandóságot, illetve a születéskor várható élettartamot tekintve mindig a „sereghajtók" közé tartoztunk, amely elsısorban az ország gazdasági elmaradottságával magyarázható.

Tovább rontotta a helyzetet, hogy a rendszerváltozást megelőző évtizedekben egy zsákutcás modernizáció „mellékhatásaként" a felnőtt halandóság mérhetően rosszabbodott, ugyanakkor a várható élettartam valamelyest csökkent.

1994 a fordulat éve, amely tartósnak bizonyult: a halálozások száma az 1993. évi 150 ezerről 2008-ra 130 ezerre csökkent, ugyanakkor a születéskor várható élettartam mintegy 4.3 évvel
emelkedett. Az életkilátásokat tekintve hazánk megkezdte a felzárkózást az Európai Unióhoz. Számítások szerint másfél-két évtized alatt a várható élettartam elérheti a jelenlegi uniós
átlagszintet. Az utóbbi tizennégy év a demográfiai közegészségügyi szempontból a fejlődés egyik legsikeresebb
időszaka. Való igaz, hogy egy évszázados elmaradást egyetlen bő évtized alatt nem lehet behozni, ugyanakkor a nemzetek rangsorában a hazánk helye nem változott.

Magyarországon a fenti 4.3 év élettartamhosszabbodás mintegy felét a szív és érrendszeri betegségek kezelésében elért eredmények adják. A rendszerváltással együtt járó tendenciának fontos része maga az egészségtudatos életvitel kialakulása. Az egészséget fontosnak tartó életszemlélet megváltozása elsősorban a felső- és középosztályban figyelhető meg, ugyanakkor a média segítségével a társadalomnak fokozatosan egyre nagyobb részét sikerül elérni. Az egészségtudatos magatartás terjedését illetıen vegyesek a tapasztalatok; míg a táplálkozást tekintve kedvezően alakul a helyzet , addig a dohányzás esetében ez már nem olyan egyértelmű. Az alkoholfogyasztást illetően, inkább az italok típus szerinti megoszlásában, mint a mennyiségében figyelhető meg némi változás.

Ugyanakkor megnőtt az egészség megőrzését szolgáló élelmiszerek fogyasztása. Köztudott, hogy a túlsúly, az elhízottság és a mozgásszegény életmód az idült, nem fertőző betegségek kockázati tényezői közé sorolandók. A lakosság erre vonatkozó tájékozottsága való igaz sokat javult az utóbbi időben, azonban a veszélyesen magas kalóriafogyasztás lényegében változatlan maradt.

A dohányzás megrövidíti az ember életét. Számítások szerint Magyarországon évenként mintegy 25-27 ezer ember azért hal meg, mert hosszú éveken keresztül cigarettázott. Hazánkban a férfiak körében az utóbbi évtizedet tekintve stagnált a dohányzók száma; míg a nők esetében különös tekintettel a fiatalabb korosztályra nagymértékő emelkedést mutatott. Az alkoholizmus túlnyomórészt a férfi népességben pusztít, évente közel 15 ezer ember halálát okozza. Az áldozatok főleg alacsony iskolai végzettségű, kétkezi munkások, akik nagy mennyiségű, az egészségre kiváltképpen ártalmas alkoholos italt fogyasztanak.

A daganatos megbetegedésekről szóló statisztikai adatok elszomorítóak, nagyon sokan halnak meg ebben a betegségben. Miközben ezen betegek zömét a legmodernebb technikával sem lehet megmenteni – bár a szűréseknek itt is fontos szerepe van - addig a kardiovasculáris betegségek esetében, amelyek még ennél is gyakoribbak, megelőzéssel, vagy időben való beavatkozással a
teljes gyógyulást is el lehet érni.

Ennek érdekében az MKT megelőzési kampányokat indít (RizikóRiadó), hiszen a legnagyobb populációt ezzel lehet leghatékonyabban és a legköltségkímélőbben elérni, ami valljuk be össztársadalmi érdek. Statisztikai adatok szerint régiónkban a népesség minden csoportjában javultak az elmúlt másfél
évtizedben az életkilátások, amely részben az egészségügyi ellátás növekvő hatékonyságának az eredménye, és nem utolsó sorban magának a prevenciónak.