Keksz nyet?- kérdezte a delegáció vezetője | Weborvos

Szemben a régi viccel, ma már egy moszkvai delegáció sem keverné össze a papírból préselt poháralátétet a keksszel.

Ne egyél kekszet, mert nem fogsz vacsorázni - határozta meg a hatvanas években nagymamám a termék helyét az egészségesnek gondolt táplálkozásban, besorolva azt az üres kalóriák, felesleges szénhidrátok és nassok közé, de tévedett. A dietetikai kutatások azóta számtalanszor bizonyították, hogy a tápanyagpiramis legalján lévő gabonafélékből - melyekből a legtöbbet kellene fogyasztanunk - az ajánlottnál is kevesebbet eszünk, beleférne még néhány szem jófajta, például teljes kiőrlésű gabonával is készülő, esetleg mézzel és gyümölccsel kevert keksz.

Ráadásul, akkoriban a nassolás nem az esti olivaolajos tonhalsalátától vette el a helyet, hanem jóféle, disznózsírral készülő pörköltektől, szalonnás-kolbászos rakott krumpliktól, kár volt aggódnia.

A rostban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag gabonafélék élettani szempontból a legfontosabb táplálékaink közé tartoznak, sőt, még a testsúlycsökkentésben is szerepet játszanak. Ráadásul a gabonából készülő ételek, jelesül az édes és sós kekszek , piskóták, ostyák még finomak is (ezt magunktól is tudhatjuk), a hazai fogyasztás - bár emelkedő - csak az európai mezőny utolsó harmadára érdemesít minket - hangzott el egy mai tájékoztatón.

Merthogy megkezdődött az aratás, s erről az édességgyártók és a dietetikusok hazai szövetségének nem a félpályás útlezárásos gazdatüntetés, hanem a gabonafélék rostjainak pozitív táplálkozás élettani szerepe jutott eszükbe. Ennek kapcsán tudtuk meg, hogy Magyarországon tavaly mintegy 27 ezer tonna piskótaféleség és keksz fogyott, tehát átlagban minden magyar 2,7 kilógrammot fogyaszt el, ami jócskán elmarad a hollandok 18 kiló/fő/éves fogyasztásától vagy az európai 8-9 kg-os átlagtól.

Bár a választék óriási, azért a fogyasztási szokások annyiban tükrözik a hatvanas éveket, hogy a régről is ismert édes kekszek és a háztartási keksz vezeti az eladási sort. Igaz - mondta el Sánta Sándor, az Édességgyártók Szövetségének elnöke, a gyártók ma már komoly piackutatások alapján fejlesztik a termékpalettát, így kínálják a csökkentett cukor- és zsírtartalmú, teljes kiőrlésű és többféle gabona kombinációjából készülő kekszeket is, melyek fogyasztása utóbbi években nagyságrenddel nőtt, bizonyos márkáknál a 20-30 százalékos bővülést érve el. Ha jóárasítani még nem is, egészségesíteni már tudják a nassokat és rágcsákat, igaz, így azok jobban hasonlítanak a poháralátétre - tesszük hozzá.

Mi magyarok a kekszeket leginkább délután esszük, a főétkezésekben (reggelinél például) még ritkán szánunk szerepet ezeknek, s főképpen azért fogyasztjuk, mert szeretjük az ízét, legfeljebb azért, hogy két étkezés között kibírjuk valahogy. Arra ritkán gondolunk, milyen fontos szerepe van a szervezetünkbe juttatott, gabonából származó szénhidrátoknak és élelmi rostoknak - egy bizonyos mennyiséghatárig - figyelmeztetett Antal Emese, a Magyarországi Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke. Napi 50 gr-os fogyasztás fölött a jótékony rost az ellenségünkké válhat: nem javítja a bélrendszer működését, esetenként emésztési panaszokat, székrekedést, puffadást okozhat - főképpen, ha nem fogyasztunk mellé elegendő folyadékot.

Ám a megfelelő mennyiségű, - bányászoknak 11 egység, a nem nehéz fizikai munkát végzőknek 6-8 egység - rostban gazdag gabona alapú étel (egy egység pl. 1 szelet kenyér, 1 adag tészta, 10 dkg. rizsféle) segít csökkenteni a vér koleszterin és triglicerid szintjét, megköti a bélbe jutó káros anyagokat és meggyorsítja azok kiürülését, 12 nagyszabású vizsgálat metaanalízise szerint 26 százalékkal csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának rizikóját.

A teljes kiőrlésű (jellemzően zab alapanyagú) gabonatermékekben megtalálható vízoldékony rost, az úgynevezett béta-glukán hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet vércukor szintje az egészséges határokon belül maradjon, jótékony hatással van a szénhidrát- és zsíranyagcserére, s bár a szénhidrát megvonásos diéták hódítanak a fogyókúrákban, a megfelelő mennyiségű (tehát kevéske) teljes kiőrlésű gabona alacsony zsír és magas rosttartalmánál fogva jobban támogatja a fogyókúrát, mint ha nem ennénk belőle.

Mint megtudtuk, bár a teljes kiőrlésű gabona energiatartalma alig kevesebb a fehér búzaliszténél, a rosttartalma a négyszerese, a kálciumtartalma csaknem kétszerese, a magnéziumtartalma annak több, mint ötszöröse. A gabonaszemek héjában és héj alatti részében ezeken kívül található B-vitamin, kálium, foszfor és szelén, csírájukban pedig zsírban oldódó E-vitamin. Ezeket akár teljes kiőrlésű gabonából készült keksszel is bevehetjük, reggel, délben, délután és akár este.

AZ EGYES GABONAFÉLÉK ÉLETTANI HATÁSAI