Kevesebb cukrot eszünk, mégis hízunk
Közzétéve: 2006. 01. 31. 14:48 -
• 2 perc olvasásKözzétéve: 2006. 01. 31. 14:48 -
• 2 perc olvasás
A fizikai aktivitás, az étkezési szokások és az elhízás összefüggése.
![]() |
Csökkenő cukorfogyasztás - növekvő kilók
Meglepő eredményeket tartalmaz az OLEF (Országos Lakossági Egészség Felmérés), amely 2003 és 2004 között zajlott. A vizsgálat megállapította, hogy a cukorból származó energia aránya a férfiak táplálkozásában átlagosan 7,9, a nőkében 8,6 százalék volt, azaz alacsonyabb értéket mutatott, mint a nemzetközi ajánlások: napi teljes energia bevitel 10%-ánál kisebbet. Ez az érték az 1992-1994 között zajlott kutatásban 13,8 %, illetve 16,7 %.
Tehát az elmúlt tíz évben a hozzáadott cukorfogyasztás megközelítően a felére csökkent Magyarországon. Az OLEF-ben a férfiak csaknem 60 %-a, míg a nők majdnem fele volt túlsúlyos. Ezek az eredmények hasonlóak az 1992-1994 között végzett vizsgálatban.
A vizsgálat megerősíti azokat a vélekedéseket, miszerint a nem megfelelő táplálkozás mellett többek között a megváltozott – egyre inkább helyhez kötött – életmód, a televíziózásra fordított jelentős idő és a testmozgás hiánya befolyásolja nagymértékben az elhízást. A fizikai aktivitás növelésére, valamint a televíziózás csökkentésére kell főleg a hangsúlyt helyezni a túlsúly megelőzésére fókuszáló programoknak.
A tévézés és a gyermekkori elhízás
![]() |
A napi ötszöri étkezés pozitív hatással van az elhízás megelőzésére
Egy 2001-2002-ben folytatott vizsgálatban 4370 5-6 éves német gyermek adatait elemezték. A szülők által kitöltött kérdőív értékelése alapján a gyermekek körében meghatározták a nem- és korspecifikus testtömeg indexet, és ez alapján megállapították az elhízás mértékét. A kérdőív legtöbb kérdése az étkezések gyakoriságára vonatkozott.
Az elhízás mértéke összefüggésben állt az étkezések gyakoriságával. 4,2% volt az elhízottak aránya azon gyermekek körében, akik háromszor, vagy háromnál kevesebbszer étkeztek, 2,8% azok között, akik naponta 4 alkalommal táplálkoztak. Akik legalább ötször étkeztek egy nap, azoknak csupán 1,7%-uk volt elhízott. Az étkezési gyakoriság nem volt összefüggésben a szocio-ökonómiai helyzetükkel. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy több kalóriát fogyasztottak, hanem azt, hogy a napi kalóriamennyiséget többszöri étkezésre osztották el.
A német kutatócsoport tehát megállapította, hogy gyermekek esetében a gyakori étkezés pozitívan befolyásolja az elhízás kialakulásának megelőzését.
Az elhízás rizikófaktorai
![]() |
Összefüggést mutattak ki a szülők iskolai végzettsége, a család mérete és az elhízás között (a magasabb végzettségű szülők gyermekei, valamint a nagycsaládban élők kevésbé voltak túlsúlyosak). A vizsgálat eredményeként a tudósok megállapították, hogy az oktatást korábban kell elkezdeni azoknál a családoknál, akiknél fennállnak ezek a rizikófaktorok.
Minden, a tévé előtt hétvégenként eltöltött óra növeli a túlsúly kialakulásának kockázatát.
Egy Angliában végzett felmérés vizsgálta, milyen kihatással lehet a gyermekkorban televíziózással eltöltött idő a felnőtt évekre. Több mint 10.000 személy szokásait követték gyermekkoruktól és kontrollálták 5, 10 és 30 évesen. A hétvégeken televíziózással eltöltött idő mennyisége összefüggésben állt az elhízás mértékével. Kimutatták, hogy minden egyes plusz óra, melyet a gyerekek TV nézéssel töltenek, 7 százalékkal növeli az esélyét annak, hogy 30 éves korukra elhízott felnőttekké váljanak. Az elhízás megelőzését korai gyermekkorban kell elkezdeni, csökkentve az ülő életmóddal járó szokásokat.
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek