Megvan az öregség első pillanata? | Weborvos

A tejsav megjelenése az agyban az öregedési folyamatok indikátora lehet.

Két rendkívül rangos kutatóhely, a stockholmi Károly Intézet (Karolinska Institutet) és a kölni Max Planck Intézet szakemberei a „PNAS" című tudományos folyóirat október 25-i számában korszakos felfedezésről számolnak be: eszerint megállapítható, hogy egy szervezetben megindult-e már a folyamat, amelyet közönségesen öregedésnek nevezünk. (PNAS: Proceedings of the National Academy of Sciences.)

E processzusért a mitokondriumok károsodásait szokás felelőssé tenni. Ha például az agysejtek e parányi erőművei valamilyen oknál fogva nem működnek kifogástalanul, alternatív üzemmódra váltanak át, amelynek azonban van egy jellegzetes mellékterméke: a tejsav.

Mivel sikerült kimutatni az összefüggést az ilyen meghibásodások és bizonyos jellegzetesen öregkori betegségek (pl. az Alzheimer- és a Parkinson-kór) közt, a tejsav jelenléte, főleg azonban mennyisége segíthet előre jelezni effajta bajok kialakulását. Ekképpen pedig a legsúlyosabb, mindenkor halállal végződő állapotét – az öregségét is. (A tételt egyelőre csak egereken bizonyították, sok múlik tehát például azon, hogy „jó" egereken kísérleteztek-e. Szintén újabb keletű felfedezés, hogy e rágcsálók olykor hamis adatokat szolgáltatnak, például, mert reakcióikat általános egészségi állapotuk és egyéb csoportjellemzőik is befolyásolhatják.)

A mitokondrium a sejtnek az a szerve, ahol a tápanyag rendes körülmények közt energiává alakul, közelebbről: az anyagcsere különböző köztes termékeiből létrejön az adenozin-trifoszfát, amely aztán a test összes lehetséges folyamatának tüzelőanyagául szolgál. Minél idősebb azonban egy szervezet, annál több genetikai hiba következik be a mitokondriumokban, ami pedig – feltételezik a Jaime Ross vezette kutatási kooperáció résztvevői – felgyorsítja az öregedés folyamatát.

Az egéragyak vizsgálata mindenképpen ezt erősítette meg, igaz, a kísérleti állatokat egy idő előtti öregedésre hajlamos törzsből válogatták. Mint kiderült, ezeknél az állatoknál a tényleges egér-aggkor tipikus jeleit – a szőrhullást, a csontritkulást és a nagyothallást – megelőzte agyuk tejsav-tartalmának megemelkedése. A következő lépésben azonban az is kiviláglott, hogy a jelenség a teljesen közönséges, genetikailag szokványos fehéregereknél ugyanígy megfigyelhető, s a különbség csak annyi, hogy ezek valamivel később kezdik mutatni a szóban forgó tüneteket.

A kutatók semmit sem bíztak a véletlenre, és behatóbb elemzésekkel e kutatás során is igazolták, hogy amikor a mitokondriumok már nem működnek megfelelőképpen, átváltanak egy olyan üzemmódra, az úgynevezett glükolízisre, amelyhez nincsen szükségük oxigénre. Ennek a végterméke a tejsav, amely aztán felszaporodik az agyban. (Valami ehhez hasonló történik erős igénybevételkor az izmokban, melyek ilyenkor ugyancsak átkapcsolnak e gyorsabb, de kevésbé hatékony energianyerési módozatra.)

Ha az egerek „megbízhatóak", még mindig kérdéses, vajon az állatok vizsgálata során szerzett ismeretek milyen mértékben vonatkoztathatóak az emberre. A tudósok azonban állítják, hogy bizonyos jelek arra vallanak: az analógia helytálló és a tejsavat eredményező változás az emberi agyban is bekövetkezik. Amennyiben ezt sikerül véglegesen bizonyítani, a tejsavszint az ember esetében is az öregedési folyamatok indikátora lehet. Ez azzal a hatalmas előnnyel járna, hogy e folyamatokat igen korán diagnosztizálhatnák, és adott esetben lassíthatnák is őket. Ugyancsak ígéretes, hogy más öregedési markerekkel ellentétben a tejsavszint – a páciensek számára fájdalommentes módon – egy MRI-tomográfia-szerű eljárással könnyen meghatározható volna.

Az a cég pedig, amely ennél is egyszerűbb vagy olcsóbb tejsavtesztet dolgoz ki, nagy valószínűséggel megcsinálja a szerencséjét.