Méhnyakrák: nem csak vírus, stressz is van a háttérben

Ma a humán papilloma vírust (HPV) tartjuk a méhnyakrák kialakulás fő okának.

Egy, a közelmúltban az Egyesült Államokban befejeződött tanulmány kimutatta, hogy a daganatos betegségre hajlamosító papilloma vírussal fertőződött, fokozott mindennapi stressznek kitett nőknél a méhnyakrák gyakrabban fejlődik ki.

Ma a humán papilloma vírust (HPV) tartjuk a méhnyakrák kialakulás fő okának. A vírusnak 138 típusát ismerjük, mindegyikük szexuális úton terjed. A rák keletkezésében a HPV 16 és HPV 18 játssza a legnagyobb szerepet. A legveszélyeztetettebb korcsoportok a szexuális életet korán kezdő, partnerüket gyakran váltó 25–29 évesek, valamint a gyengülő immunrendszerű 40 év körüliek, akik esetében a többszöri szülés további rizikótényezőt jelent. A HPV-vel való fertőzés nem vonja kötelezően magával a rák kialakulását, de a veszély a fertőzés hosszú fennállása esetén jelentősen nő. Immunrendszerünk segít legyőzni a fertőzést az esetek 85 – 90 százalékában.

A philadelphiai Fox Chase Centrum kutatói 74 nőt vontak a vizsgálatba, akiknél méhnyakdiszpláziát (rákot megelőző állapot) állapítottak meg. A betegeket a humán papillóma vírus 16. típusára vizsgálták (HPV 16), ami a kezdődő rákos folyamat legvalószínűbb oka. A nőgyógyászati vizsgálat mellett a hölgyek kérdőívet töltöttek ki, melyben mindennapi életük stressz-szintjét, valamint a vizsgálatot megelőző hat hónap meghatározó eseményeit térképezték fel, úgy, mint családtag elvesztése, munkahely megszűnése, válás.

A teszt kimutatta, hogy a vizsgálatba vont nők valamivel több mint 55 százalékánál fennállt a HPV fertőzés valamilyen formája.

Carolyn Y. Fang, a kutatás vezetője kifejtette, hogy megfigyeléseik szerint a stressz összefüggésben van a HPV 16-ra adott immunválasz gyengülésével. Ez azt jelenti, hogy a méhnyakrák kialakulására hajlamosító rizikófaktorok közt az immunrendszer gyengülését okozó stresszel is kiemelten számolni kell. Amint a fentiekből kiderült, a szervezet védekező rendszere képes legyőzni a fertőzést egyébként egészséges emberekben, tehát a HPV fertőzés önmagában nem elég a rák kialakulásához.

A tanulmány úttörő abban a tekintetben, hogy a pszichológia és az immunológia összefüggéseit vizsgálja. Igyekszik felderíteni azt a rejtélyt, hogy - bár csaknem minden szexuálisan aktív férfi és nő megfertőződik élete során HPV-vel - a rákos megbetegedés miért csak bizonyos emberekben alakul ki.

Az évenkénti méhnyakszűrésen való részvétel – különösen a veszélyeztetettebb korcsoportokban – segít a daganatra hajlamosító elváltozások időben való felismerésében.

Az újonnan kifejlesztett védőoltások csaknem 100 százalékos védettséget adnak a fertőzéssel szemben. Az oltás a rákos esetek 70 százalékáért felelőssé tehető HPV16-os és 18-as típusokkal szemben adnak védettséget. Ez jelenleg a 9 – 26 év közötti korosztály számára érhető el, a 26 év felettiek számára ősztől áll rendelkezésre.