Mire figyeljünk egzotikus utazásaink során?

2004-ben, Hurghadában (Egyiptom) 350 német turista kapott májgyulladást egy ötcsillagos szállodában.

- Ha a célország járványügyi helyzete jelentősen eltér a hazaitól, pl. a vezetékes víz nem iható, egyes fertőző betegségek előfordulása gyakori, esetleg járványok formájában jelentkezik, (pl.: agyhártyagyulladás, hastífusz, fertőző májgyulladás, malária stb.,) fokozott kockázatúnak számít az utazás, mert fennáll megbetegedés veszélye. Mind az egzotikus, mind a mediterrán országokban elsősorban az étellel-vízzel terjedő fertőzések megelőzése fontos. A higiénés előírások betartása, a hastífusz és a fertőző májgyulladás (hepatitis A) és a coli bacillus elleni oltás jelentősen csökkenti az ilyen típusú betegségek kockázatát.

- Az utazás előtt mennyi idővel kell megkezdenünk a felkészülést?

- Célszerű az indulás előtt néhány hónappal elkezdeni a felkészülést. Az utazás előtt legalább 4-6 héten belül érdemes orvoshoz fordulni, gyógyszereket felíratni és a szükséges védőoltásokat felvenni. Vannak olyan oltások, melyek ismételt adás után védenek (pl: hepatitis B) és a szokásos oltási rend 0. 1. 6. hónap. Hasonló az oltási séma a kombinált hepatitis A+B oltással. Ha rövid az idő, un. gyorsított oltási sorozat is alkalmazható, 0. 7. 21-28 nap időközzel, amit 12 hónap múlva még egy oltás követ. A védőhatás csúcsa 6 héttel az oltás megkezdése után mérhető.

Ha csak 10-14 nap van az indulásig, már csak az A típusú fertőző májgyulladás elleni védelem biztosítható egyetlen adag oltással. Az első oltást követő 19 naptól csakneml 100%-os védettséget alakítanak ki. A második oltást 6. –18 hónap között adva, tartós, 10-20 éves védettség biztosítható. Matematikai számítások szerint 20 év után is jelen vannak a védelmet biztosító ellenanyagok. Ha természetes emlékeztető hatás is érvényesül, újraoltás valószínűleg nem szükséges.

- Milyen oltásokat ajánlanak leggyakrabban az utazóknak?

- A hepatitis A elleni védelem a legszélesebb körben javasolt, hiszen a Föld lakosságának kétharmada erősen fertőzött területen él. Hazánk a kevéssé fertőzött országok közé sorolható, az elmúlt években 500 és 1000 között volt a jelentett esetek száma, de az elmúlt időszakban egyre többet hallottunk nagy számú megbetegedésről (Istvándi, Somogy megye). A fertőző májgyulladás veszélye nem lebecsülendő. 1998-ban Shanghaiban, fertőzött kagylóktól 300.000 ember betegedett meg. 2004-ben, Hurghadában (Egyiptom) 350 német turista kapott májgyulladást egy ötcsillagos szállodában.

- A hepatitis B oltásokat az eddiginél sokkal szélesebb körben ajánlják, melynek oka, nem csak a népszerű szexturizmus, hanem igen sok idős, krónikus beteg utazik, akiknek nagyobb az esélyük az esetleges orvosi beavatkozásra. A hepatitisz B fertőzési kockázatával járhatnak a műtétet, transzfúziót igénylő balestetek, krónikus betegségek váratlan súlyosbodása, akut súlyos állapototok, akupuntúrás kezelések, piercing, tetoválás és az alkalmi szexuális kapcsolatok.
1999 óta, hazánkban minden 14 éves gyermeket oltanak hepatitis B ellen. Az oltóközpontok egységesen arra törekednek, hogy minden oltatlan gyermeknek és felnőttnek, az utazás kockázatától függetlenül, felajánlják az oltási sorozatot, mely életre szóló védettséget nyújt.

A hepatitis A és B, valamint a kombinált hepatitis A+B oltások 50%-os OEP támogatást élveznek.

Második, leggyakrabban ajánlott a tetanusz elleni emlékeztető oltás, mely 10 éves védettséget biztosít. A tetanusz veszélyt a földdel szennyezett sérülések és állatharapások okozzák.

Külföldi utazás során a hastífusz is fertőzési veszélyt jelenthet, széklettel szennyezett étel, ital, tárgyak, „piszkos kezek" közvetítésével terjed. A rossz közműellátottság, az ivóvíz szennyeződése nagy járványokat okoz  Ázsiában és Afrikában. Utazókat, elsősorban a baktériumhordozó-ételt készítő vagy takarító – személyzet fertőzhet. A betegség lassan bontakozik ki: fáj a beteg feje, torka és fokozatosan emelkedik a láza, a pulzusa pedig, a lázhoz képest alacsony. Ha a kórokozó bejut a véráramba, több szerv károsodását, szív és idegrendszeri szövődményt és a bélfal átlyukadását okozhatja. A védőoltás három évig nyújt védettséget.

A hastífusz, az agyhártyagyulladás, a sárgaláz elleni védettséghez is legalább 10-14 nap szükséges.

A gyermekkorban kapott oltásokat 21 éves kor után érdemes ismételni. Ilyenek a tetanusz, diftéria, gyermekbénulás és a kanyaró. Ezek az emlékezetető oltások, a már megszerzett védettséget 1-2 nap alatt felfrissítik.

 
- Van-e kötelező oltás utazás kapcsán?

- A sárgaláz elleni védőoltás az egyetlen, melyet kötelezően előírnak a sárgaláz sújtotta országon átutazóknak, oda vagy onnan érkezőknek. A betegség kórokozója a sárgaláz vírus, melyet szúnyog terjeszt. Sárgaláz elleni védőoltást kizárólag az Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóhelyén végeznek. Az oltásról kétnyelvű, nemzetközi oltási könyvet állítanak ki: International Certificate of Vaccination, felmutatását az érintett országok hatóságai a be- és kiutazáskor kérhetik. Az oltóanyag élő, gyengített vírust tartalmaz, emiatt nem adható mindenkinek. A védettség, a 10. nap után alakul ki és 10 évig tart.

Időszakosan is kötelezővé tehetnek védőoltást egyes országok
Ilyen a gennyes agyhártyagyulladás elleni védőoltás. Ennek felvételét igazolnia kell annak, aki a mekkai zarándoklatra megy vagy azzal egyidőben Szaud–Arábiába utazik. Cseppfertőzéssel terjed, emiatt, zárt közösségekben, nagy tömegben sok ember megbetegedését okozhatja. A betegség hirtelen kezdődik hidegrázással, erős fejfájással, magas lázzal. Az agyhártyák gyulladását hányás, tarkómerevség, eszméletvesztés jelzi. Gyors orvosi beavatkozás nélkül sok a halálozás. Vannak területek, ahol a meningococcus fertőzés járványos és tömeges, évente több tízezer ember halálát okozza. Ilyen a Sahel néven ismert terület „meningitis belt", mely a Szaharától délre és az Egyenlítőtől északra egész Afrikát átszeli, Gambiától Etiópiáig. Az oltás három évig véd a betegségtől.

10-20 éve a kolera is a kötelező oltások közé tartozott. Az utolsó világjárvány 1961- ben kezdődött, de a jelenleg cirkuláló kórokozó enyhébb lefolyású betegséget okoz. Ázsia, Afrika és Dél-Amerika egyes országaiban, az elmaradott területeken jelenleg is vannak kolerás gócok, ide azonban igen ritkán jutnak el turisták. Járványos területeken, a helyi lakosokhoz hasonló körülmények között élők vannak kitéve a fertőzésnek. A kolera elleni megiható oltóanyag azonban jelentős védelmet ad az utazók hasmenését okozó kóli (E. coli) bacilus ellen is. Ezért gyakran ajánlják azoknak, akik érzékenyek a hasmenésre vagy eleve bélbántalmakkal küszködnek.

Térkép nagyban

Az oltásokat a háziorvostól, a megyei oltóközpontokban, Budapesten a Fővárosi ÁNTSZ-ben és a Nemzetközi Oltóközpontban lehet kérni.  Utazással kapcsolatos részletes egészségügyi információk: a www.utazaselott.hu és a (www.oek.hu) honlapon találhatóak.