Mit mutat az MRI, ha dönt a politikus

Egyetlen olyan területen sem jelzett a készülék, ahol a racionális gondolkodás esetében szokott...

A 2004-es amerikai elnökválasztást megelőző három hónapban végezték az egyetem munkatársai azt a magatartási kísérletet, amelyet funkcionális mágneses rezonancia képalkotással tettek láthatóvá, objektívvá és összehasonlíthatóvá.

Egy-egy kiválasztott demokrata, illetve republikánus politikus csoport tagjai olyan feladatot kaptak, hogy értékelniük kellett a saját jelöltjükről kapott fenyegetően kellemetlen információt.
A készülék (fMRI) követte a feladatmegoldás alatt a személy agyának reagálását: mely területek mutatnak aktivitást.

Meglepő eredmény született: egyetlen olyan területen sem jelzett a készülék, ahol normális, racionális gondolkodás esetében szokott. Ehelyett az érzelmek hálózatának áramkörei villogtak: az az agyterület, amelyet az érzelmek szabályozásának és a konfliktus-megoldás területeinek tartanak.

A kísérletben résztvevő személyek érzelmileg teljesen befolyásolt, nem objektív következtetésekhez jutottak, mégpedig úgy, hogy megtalálták a módját, hogy ne vegyék tekintetbe azokat az információkat, amelyeket nem tudtak racionálisan diszkreditálni.
Eközben az olyan negatív érzelmeket, mint a bosszúság és az ellenszenv, leküzdötték - ki is gyulladtak a jelzőlámpácskák azon az agyterületen, de még egy másik, a továbbiak szempontjából lényeges területen: a jutalmazás területén is. Ez a terület akkor kapcsol be, amikor az alkoholista vagy a drogfüggő megkapja adagját...

Egyetlen olyan áramkör sem aktiválódott a feladatmegoldás során, amely a racionális gondolkodással lenne kapcsolatos.  Sőt, az a tudatos agyterület sem lépett működésbe, amelynek segítségével racionálisan elnyomjuk az érzelmeket.

Úgy tűnt, mondja a kutatásvezető, mintha a résztvevők addig csűrnék-csavarnák elméjüket, amíg meg nem találják azt a konklúziót, amit akarnak, aztán megerősítik magukat benne, kiküszöbölik a negatív érzéseiket, és pozitív érzelmeket mozgósítanak.

Minden résztvevőt 3 feladatsor elvégzésénél figyeltek meg: George W. Bush elnök, John Kerry szenátor és egy semleges személy (férfi színész) fényképe alá írva olvashatták az illető egy állítását. Majd egy másik, azzal nyilvánvalóan szöges ellentétben levő tényközlést, amely jól dokumentálta a szavak és a tények közötti eltérést. Az egész azt sugallta, hogy az illető csaló.
Megkérték a résztvevőket, figyeljék meg az eltéréseket, aztán értékeljék egy skálán, milyen mértékű ellentmondás van az illető szavai és a tények között.

A résztvevők viselkedése érzelmileg befolyásolt gondolkodást mutatott: a kísérleti személyek a nyilvánvaló ellentmondást is tagadták, ha saját jelöltjükről volt szó - viszont semmi nehézséget nem okozott nekik észrevenni, hogy az ellenfél jelöltjénél nem vágnak egybe a szavak és a tények.

Teljesen azonosan viselkedett a két fél: demokraták és republikánusok, mindegyik a másik jelöltjénél észlelte csak az ellentmondást... Csak a semleges színésznél voltak elfogulatlanok mindnyájan...

Ez az érzelmi befolyás alatt létrehozott hamis ítélet önvédelemre szolgál, és önmegerősítést eredményez - állítja a kutató. A résztvevők miközben felülbírálták a tényeket, aközben pozitív érzelmeket, megkönnyebbülést, stressztől való megszabadulást éreztek.  A pozitív érzelem pedig "bebetonozza", megszilárdítja a hamis hiedelmet. Így az új információkból, tényekből, adatokból vajmi keveset tanul az illető - vonja le a következtetést a magatartáskutató.

(Forrás: EurekAlert: Emory study lights up the political brain (Az Emory kutatása fényt derít a politikusi agyra) - sajtóközlemény, Emory University, Department of Psychiatry and Behavioral Sciences (Emory Egyetem - USA, Pszichiátriai és Magatartástudományi tanszék)