Nem fáj, csak úgy érzed

Hogy vagy? Röviden jól. És bővebben? Nem jól. A magyarok lelkiállapota 2008-ban.

Talán egy jó házasságban élő, vallásos, alkalmazottként dolgozó nő mondhatja el magáról, hogy lelki értelemben jól érzi magát - ha önkényesen összekeverjük négy tanulmány megállapításait. Azokból kiderült ugyanis, hogy a jó házasságban élők boldogabbak és valóban egészségesebbek, ám például a vállalkozóként dogozó nők infarktus kockázata az alkalmazottakénak ötszöröse, ugyanakkor a gyakorló vallásosak körében alacsonyabb a depresszió előfordulási aránya, magasabb az elégedettség, az élet értelmébe vetett hit is. Ha idevesszük, azt a feszültséget, amit a vágyott és a valóban megszült gyermekek száma közötti jelentős eltérés okoz a nők többségénél, akkor valóban megtaláltuk azt a nagycsaládos csoportot, amelyik elég munícióval indul a mindennapok betegítő harcaiba.

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársai, valamint tucatnál több PhD hallgató és külső szakértő adott helyzetképet a magyar népesség lelkiállapotának jellemzőiről, számos különálló, mégis összefüggő tanulmányban mutatva meg a stresszel, a nehézségekkel való megküzdés képességének változásait különböző életszakaszokban, egyéni és társadalmi helyzetekben.

A kötet, amely a Magyar Lelkiállapot 2008 címen a Semmelweis Kiadó gondozásában jelent meg, épít a korábbi átfogó reprezentatív vizsgálatra (Hungarostudy Egészség Panel 2002) és annak utánkövetéses felmérésére (2006), ám az eredmények számos új, országos mintán először használt kérdőívnek is köszönhetőek - mondta el Dr. Kopp Mária professzor, a könyv szerkesztője. Ma Magyarországon az anómia, a közös értékekbe vetett hit elveszítése jelenti a legnagyobb kockázati tényezőt, a 2002-es felméréshez képest jelentősen nőtt azoknak az aránya, akik úgy érzik, nem tudnak tervezni, nincs amiben higgyenek vagy egyszerűen csak nem igazodnak el a megváltozott világban. Míg 1995 és 2002 között csökkent azok aránya, akik társadalmi bizalmatlanságra panaszkodtak vagy arra, hogy senki nem törődik a másikkal, 2006-ra már jóval többen voltak ezen a véleményen, a megkérdezettek több mint 60 százaléka mondta, hogy nem bízik senkiben.

Vannak bíztató jelek - emelte ki Kopp Mária azt, hogy a magyarok 95 százaléka véli úgy, hogy nem lehet boldog, akinek nincs gyereke, ilyeténképpen viszonylag egységesnek mondható a társadalom a választott értékek szintjén, ugyanakkor tény, hogy a vágyott értékek és a valóság között óriási a feszültség. A témánál maradva: csupán a nyolc általánosnál kevesebbet végzetteknél esik egybe a tervezett és a megszületett gyermekek száma, a különbség a diplomásoknál a legnagyobb.

Még a témák szintjén is lehetetlen felsorolni, hányféle izgalmas, a mindennapokat érintő, a lelkiállapotot befolyásoló tényező, jelenség elemzését tarthatja kezében az olvasó, ha megveszi a kötet, de az biztos, hogy ezzel jár a legjobban. Csak kedvcsinálóként:

Az egészségügyi dolgozók életminősége
A kötetben négy tanulmány is foglalkozik az egészségügyben dolgozókkal, az egyik azt vizsgálta, miért veszélyeztetettek. Azt már korábbi kutatások is bizonyították, s most a legújabb is megerősítette, hogy főképpen öt összetevője van a munkahelyi stressznek: a munkaterhelés mértéke, a kontroll képessége, a társas támogatás szintje valamint az, hogy arányban van-e az erőfeszítés az elérhető jutalommal, illetve korlátozza-e valami a túlvállalást. Nos, az egészségügyiek esetében a nagy igénybevétel, terhelés mellett igen kicsi a helyzet befolyásolásának képessége, a nagy erőfeszítéssel egyáltalán nem áll arányban a jutalom, semmi nem szab gátat a túlvállalásnak (sőt!) s még a társas támogatás is alacsony.

Az egészségügyi dolgozók családi háttere az átlagénál bizonytalanabb, magasabb az elváltak, özvegyek és hajadonok aránya. Több munkaóra, több műszak eredményezi a nagyobb terhelést s ebből is fakadóan a pszichoszociális megbetegedések aránya magasabb. Az ápolók szignifikánsabban elégedetlenek, munkahelyi stresszértékük magasabb, mint a nem ápolóké - igazolta a felmérés. Mivel a társas kapcsolati hálón belül elsősorban a munkatárstól kapott támogatásnak van jelentős szerepe, ez megerősíti a feltételezést, hogy a kiégés és a stressz szorosan a munkahelyhez kapcsolódó tünetcsoport. A tanulmány készítői stresszkezelő, problémamegoldó tréningeket és továbbképzéseket tartanának szükségesnek a családi, munkahelyi támogató csoportok és a személyes mentálhigiéné megerősítése mellett.

Férfias munka, férfias betegségek
18 - 65 év közötti alkalmazottak és vállalkozók összehasonlító vizsgálatából szűrték le a kutatók azokat a különbségeket, amelyek egészségi állapotukban és pszichés kondíciójukban fellelhetők. Az egészségi állapotuk önbecslése alapján mind a férfi, mind a női vállalkozók jobban érzik magukat, mint az alkalmazottak. A dohányzás és alkoholfogyasztás tekintetében a kutatók nem találtak különbséget, ám a vállalkozó férfiak jelentős mértékben elhízottabbak. A betegségeket illetően is eltérő a kép: a vállalkozó férfiaknál a cukorbetegség előfordulásának gyakorisága magasabb, a vállalkozóként dolgozó nőknél a szívinfarktus előfordulása (ötszörös kockázat), az egyéb szív - és érrendszeri betegségek (kétszeres kockázat) és a daganatos betegségek előfordulásáé is (háromszoros a kockázat). Az alkalmazottak körében az izom- és csontrendszeri, a gyomor-bélrendszeri betegségek és az otthoni és munkahelyi balesetek gyakoribbak. Ez utóbb igaz a vállalkozó nőkre is. Azon nincs mit csodálkozni, hogy a férfi vállalkozók körében magasabb a szorongásos zavarral küzdők aránya.