Nem mindig árt a földre esett cumi

Nem kell frászt kapni, ha leesik a cumi és a baba azt a szájába veszi.

A tájékoztatási céllal közzétett szakmai dolgozat nem csak azért érdekes, mert részletesen tárgyalja a hazánkban előforduló allergiás megbetegedések valamennyi típusát, ugyanakkor rávilágít arra: amíg a laikus közvélemény a legnagyobb ellenségnek a parlagfűvet tekinti, közben kevesen tudják, hogy például a házipor atkára ugyanolyan számban érzékeny a lakosság.

Az összefoglaló hangsúlyozza: az allergia robbanásszerű növekedése csupán két évtizedre vezethető vissza. A betegség kialakulásának okai között az allergénekben egyre dúsabb környezeti tényezőkőn kívül a genetikai hajlam a meghatározó. Éppen ezért van az, hogy az allergológus a vizsgálatokat minden esetben a beteg környezetében lévő tényezők aprólékos feltérképezésével kezdi, mert a betegben először azt kell tudatosítani: saját magukon csak úgy segíthetnek, ha elkerülik az allergéneket.

Szintén figyelemre méltó a nemzetközi statisztika, amelynek adatai mutatják, amíg az új allergiás megbetegedések Angliában 30-40 százalékban jelentkeznek a lakosság körében, addig Németországban és Franciaországban ez a szám 14 százalék, Magyarországon 10-15, viszont Görögországban és Romániában csupán 2-3 (!)százalék.

Magyarországon a szezonális nátha (rhinitis) allergia a leggyakoribb, a gyermekek és a felnőttek 10-15 százalékát érinti, a nemek szerinti eloszlás között nincs eltérés. Amíg a házipor atka és a parlagfű okozta allergiában a betegek 45 százaléka szenved, addig 29 százalékuk a gyomokra, 25 százalék az állatszőrre, 16 százalék pedig a penészgombára érzékeny. A gyomok között a legveszélyesebb még mindig a parlagfű.

Kevesen tudják viszont, hogy a tulipánhagyma okozta kontaktdermatitis a kézujjakon lévő ujjbegyek gyulladását okozza, amelynek következménye lehet a körmök alatti elszarusodás. Ilyen fajta allergiás bőrbetegséget azonban kiválthat még az őszrózsa, a nárcisz és a krizántém is. Miután ezek a virágok szinte egész évben kaphatók, ezért a tünetek megjelenése nem kötődik évszakhoz.

Horváth Melinda felhívja a figyelmet, hogy a bőrpróba kiválthat a betegnél anafilaxiás sokkot is. Ezért fontos, hogy a vizsgálatok minden esetben orvosi felügyelet mellett végezhetők. A rendelőben pedig ott kell lennie az anafilaxiás sokk kezeléséhez(akut ellátáshoz) szükséges gyógyszereknek és eszközöknek. Éppen ezek a kockázati tényezők indokolják, hogy 2 -3 év alatti gyermekek allergiás vizsgálatát nem bőrpróbával, hanem vérvizsgálat segítségével diagnosztizálják. Erre használják a RAST és a MAST –féle módszert.

Egyre több esetben előfordul, hogy olyan új betegek jelennek meg allergiás panaszokkal az orvosi rendelőkben, akik valamilyen háziállatot tartanak. A vizsgálatok után aztán meglepődve tapasztalják, hogy kínzó tüneteiket éppen a szeretett házikedvencek okozzák. Ezekben az esetekben az allergén az állatok bőréből származó hámpikkely, illetve hámkorpa, amelynek belégzése asthmás rohamot válthat ki. De nem árt tudni: súlyos következményekkel járó allergiát nem csak élő állat szőre válthat ki, hanem a szőrmék, sapkák, bundák, szőnyegek, ágytakarók, pulóverek, de az alváshoz használt tollpárnák is. A halaknak ugyan nincs szőre, mégis okozhat egy lakásban tartott akvárium is problémát: a szárított halelredelek például tartalmazhatják a piciny, mikroszkópikus élőlényt, a háziporatkát, amelynek a váladéka a levegőbe kerülve asthmás rohamot válthat ki az arra érzékeny gyermekeknél.

Miután az allergia kialakulása évről évre egyre több gyermeket érint, a gyermekgyógyászok közül többen a túlzó tisztaságot sejtik a háttérben. Tudunk például olyan pécsi gyermekorvosról, aki figyelmezteti a szülőt: kárt okozhat azzal, ha gyermekét abszolút steril körülmények között tartja. Nem kell azért frászt kapni, ha leesik a cumi és a baba azt a szájába veszi, de szükségtelen szájmaszkkal felszerelni a csecsemő látogatóit, mert a gyermek immunrendszere csak akkor erősődik, ha a szervezete találkozik időnként kórokozókkal.

E véleményt erősítik a statisztikai adatok is, amelyek mutatják: az új allergiás betegszám éppen azokban az országokban – például Anglia, Németország - növekedik nagyobb számban, ahol a higiénés normákat egyre magasabb szintre emelik. Ott viszont, ahol erre sem lehetőség, sem igény nincs, érdekes módon az új megbetegedések száma csupán évi 2-3 százalék.