Némely onkológusok elhatárolódnak

Ígérik: megszűnik a kúraszerűen és a kórházi bentfekvőként kezelt onkológiai betegek megkülönböztetése.

Felállt és bár a napi gyakorlatban sok apró problémával küszködik, mégis működik az onkológiai centrumhálózat, s az már most igazolódott, hogy a Program irányelvei jók, a kezelési előírások tudományosan megalapozottak – ismertette a mai tanácskozás eredményeit dr. Vasváry Artúrné, a Liga elnöke. A részt vevők megállapították, hogy tisztulnak a kezelési protokollok, igaz, további kérdés, alkalmazhatók-e mindenütt a kórházak anyagi korlátai miatt.

Napokon belül megszűnik a kúraszerűen és a kórházi bentfekvőként kezelt onkológiai betegek megkülönböztetése – tette hozzá dr. Szűcs Miklós, az onkológiai szakmai kollégium elnöke. Az OEP ígérete szerint mindegy lesz, milyen formában gyógyítják a beteget, nem kell térítési díjat fizetnie.

Ugyancsak megoldódni látszik az emlőszűrő állomások finanszírozása: eldől, hogy melyik intézményekhez tartozzanak a kórházi struktúra átalakítása során hátterüket veszített állomások, de az is elképzelhető, hogy önálló költségvetésből dolgozhatnak tovább.

A betegeket képviselő civilek felvetették, miért a betegnek kell kérvényeznie a protokollokban nem szereplő, nem törzskönyvezett, vagy más indikációra törzskönyvezett gyógyszerek alkalmazását az OEP-től, amikor ez tisztán szakmai kérdés, még akkor is, ha a gyógyszerek árát a méltányossági keretből fedezi a pénztár? Szóvá tették azt is, hogy a kérvények elbírálása lassú, mivel túlontúl bonyolult a szakmai indoklás módja, s ezért az OEP rendre hiánypótlásra utasítja a kezelőorvost, ami az eredetileg 30 napos elbírálást további 30 napokkal csúsztatja el. Ezen a tanácskozáson nem derült ki, mi lesz a méltányossági kerettel, mindazonáltal a civilek kérték: vizsgálják felül, hogy e gyógyszerkörből melyeket lehetne beépíteni az egyszerűbb, kórházi finanszírozásba.

A tanácskozás résztvevői megállapították, hogy a többszöri korrekció után megszületett megoldások miatt a teljesítményvolumen-korlát most már nem veszélyezteti a daganatos betegek ellátásának biztonságát. Ugyanakkor, bár az onkológiai betegek kezelésének költségét mindenkor téríti a biztosító, ez a pénz máshová nem csoportosítható át (védett HBCS), mégis, ha a rossz anyagi helyzetben lévő kórház a gyógyszerkeretét nem igazítja hozzá az optimális kezeléshez, az hatással lehet a terápiára – figyelmeztettek a kiskapura az onkológusok.

Számba vették a szűrések helyzetét és megállapították, rendet kellene teremteni végre a méhnyak-szűrés területén, mert nem csak az a gond, hogy az átszűrtség országos átlagban a 10 százalékot sem éri el, hanem az is, hogy ellenőrizhetetlen, hogy hol, milyen módszerrel és milyen akkreditáció alapján végzik a vizsgálatokat. Ugyancsak rendet kell teremteni az emlőszűrés területén: a civilek azt kérték, hogy csak olyan helyen legyen szervezett szűrés, ahol valóban adottak a szakmai feltételek.

A szervezett vastagbélszűrés egyelőre modellkísérletként zajlik hazánkban, mivel a szakma a mai napig nem egyezett meg abban: elfogadja-e a székletvizsgálaton alapuló módszert vagy ragaszkodik a kolonoszkópiás vizsgálathoz. A szakmai kollégium elnöke szerint megegyezésre kell jutni, mert a vitára való hivatkozással semmiféle szűrőprogram nem indul hazánkban, ahol évente 9 - 11 ezer új vastagbél daganatos betegeket regisztrálnak. Dr. Szűcs Miklós szerint a vita a világban már régen eldőlt a székletvizsgálat javára, mert annak hibaszázaléka ellenére sem lehet első lépésben kolonoszkópot alkalmazni a szervezett, tömeges szűrésre.

Hasonló a helyzet a prosztata-szűrés kapcsán: mivel nincs a világon elfogadott, a tömeges lakossági szűrésre alkalmas vizsgálati módszer, ezért a szakma és a civilek is a kockázati csoportok célzott komplex urológiai vizsgálatának bevezetését javasolnák a PSA-vizsgálat körüli hercehurca helyett.

A kerekasztal tanácskozással párhuzamosan a Sugárterápiás és Onkológiai Szakmai Kollégium 14 tagja közleményt adott ki a Népszabadságban ma reggel megjelent cikk kapcsán. Mint írják: „ A Sugárterápiás és Onkológiai Szakmai Kollégium 2007. június 22-i rendes ülésén a jelenlévő tagok zártkörű tájékoztatást kaptak arról, hogy ezidáig hivatalosan meg nem nevezett onkológus orvosok közreműködtek jelentős értékű, társadalombiztosítási támogatással rendelt, de fel nem használt daganatellenes és más gyógyszerek törvénybe ütköző módon történő hasznosításában azáltal, hogy e gyógyszereket az azokat értékesítő személynek adták át.

A Szakmai Kollégium jelenlévő és alulírott tagjai mély megütközéssel, egyenként nyilatkoznak arról, hogy a fenti tevékenységgel személyükben semmilyen kapcsolatban nem álltak és messzemenően elhatárolódnak minden olyan cselekménytől, amely a daganatos betegek közismerten sok problémával megvalósítható ellátása ellen hat, különösen elítélve, ha emiatt szakmailag indokolt kezelések szenvednek csorbát.

A Sugárterápiás és Onkológiai Szakmai Kollégium tagja:
Prof. Dr. Bodoky György, Dr. Dank Magdolna, Dr. Efrán József, Dr. Hideghéty Katalin, Dr. Horváth Ákos, Dr. Kahán Zsuzsanna, Prof. Dr. Kajtár Pál, Prof, dr. Kásler Miklós, Prof. Dr. Mayer Árpád, Dr. Moskovits katalin, Prof. dr. Németh György, DR. Pikó Béla, Dr. Szűcs Miklós, Prof. Dr. Thurzó László".