Rák: a betegségtől tartva nem megyünk orvoshoz

A daganatellenes terápiák hatékonyságának egyik kulcsa, ha a betegeket partnerként kezelik, tájékoztatják, s bevonják saját gyógyításának folyamatába.

Az onkológia olyan csapatmunka, amelyben az onkológusok csak a társszakmák orvosaival, valamint a szakdolgozókkal, pszichológusokkal és a betegekkel együttműködve érhetnek el eredményeket – fogalmazott Bodoky György, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) elnöke a szervezet budapesti kongresszusának hivatalos megnyitóján. Hozzátette: a betegek felvilágosítása, a terápia folyamatába való bevonása fokozza az eredményességet is.

Bodoky György – utalva a kongresszus keretében megrendezett háziorvosi továbbképző tanfolyamra – kitért a családorvosok szerepére is. – Sok esetben a háziorvosoktól függ a beteg sorsa. Ha ők rábírják pácienseiket, hogy vegyenek részt a szűrővizsgálatokon, illetve maguk felismerik a rákgyanút keltő tüneteket, s a megfelelő diagnosztikai és terápiás intézménybe irányítják a betegeiket, ezzel meghatározzák a további sorsukat – fogalmazott az MKOT elnöke.

Bodoky György elmondta: a kongresszusra 650 onkológus, valamint az onkológia határterületein dolgozó szakember regisztrálta részvételét, a szaknővérek fórumán több mint 60 résztvevőt tartottak nyilván, emellett pedig az MKOT és a Tűzmadár Alapítvány által közösen szervezett betegnapon mintegy ötszáz daganatos beteg vett részt. A betegek a jogaikról, a kommunikáció fontosságáról hallhattak előadásokat, megismerkedhettek a közelmúltban elindított www.rakgyogyitas.hu honlappal, majd betegségük szerint szervezett kiscsoportos foglalkozásokon vettek részt.

A megnyitón előadást tartott Jack Cuzick londoni professzor, aki a rákszűrések módjairól és eredményességéről számolt be. A szakember hangsúlyozta: a betegek sokszor éppen azért nem mennek el a szűrővizsgálatokra, mert attól félnek, hogy ott kiderül valamilyen betegségük. Jack Cuzick kiemelte: nem a rákot, hanem a rákmegelőző állapotokat kellene kiszűrni ahhoz, hogy a gyógyulás esélyét növelni lehessen. Példaként a méhnyakrákot és a vastag- és végbéltumorokat említette, amelyek esetében már a tumor megjelenése előtt akár évekkel is kialakulhat a rákgyanús állapot.

A méhnyakrákról szólva az előadó elmondta: Nagy-Britanniában évente 3 ezer esetet regisztrálnak, s ezer nő hal meg a betegségben, amelynek 5 éves túlélési aránya az országban 66 százalékos. Jack Cuzick úgy vélekedett: a citológiai vizsgálatok mellett fontos lenne a szervezetben jelenlevő, szexuális úton terjedő úgynevezett HPV-vírusok kimutatására koncentrálni. A szakember nemzetközi kutatásokra hivatkozva azt mondta: a citológiai vizsgálatoknál viszonylag magas a téves diagnózis lehetősége, a méhnyakrákos nőknél ugyanis azt tapasztalták, hogy citológiai leletük korábban negatív volt, azaz nem mutatott ki tumoros elváltozást. Úgy vélekedett: a HPV-vírus kimutatása ugyan drágább módszer, ám elég a citológiánál ritkábban elvégezni, s általa jobban behatárolható a veszélyeztetett kör. Megjegyezte: a húszas életévei végére a nőknek körülbelül 20 százalékánál mutatható ki a HPV-fertőzöttség. Ez nem jelenti azt, hogy bennük biztosan tumoros elváltozás alakul majd ki, ám a rákkal diagnosztizált betegek döntő többségében felfedezhető a HPV-vírus jelenléte.

Az Egyesült Királyságban évente 42 ezer emlőrákot diagnosztizálnak, s 13 ezer haláleset történik, az 5 éves túlélés valószínűsége 81 százalékos – folytatta az előadó, aki hangsúlyozta: a nőknek 45 éves koruktól kezdve rendszeresen részt kellene venniük mammográfiai vizsgálaton, ugyanakkor a fiatalabb korban való szűrés is indokolt lehet akkor, ha a családban már másoknál is fordult elő hasonló megbetegedés.

A vastag- és végbélráknak Nagy-Britanniában 16 ezer halálos áldozata van minden évben, miközben 35 ezer új esetet fedeznek fel az orvosok. A kezdeti tünetmentesség, s az ebből adódó kései felismerés miatt a betegeknek a fele 5 éven belül meghal. – A daganat kialakulásában az étrendnek és az életvitelnek lehet meghatározó szerepe, ám egyértelműen nem mutatható ki az, hogy miért fejlődik ki valakiben vastag- és végbélrák – fogalmazott Jack Cuzick, aki szerint a veszélyeztetett korosztály megelőző szűrővizsgálatával jelentősen csökkenthető volna a halálos szövődmények száma, mivel a betegség általában lassan, hosszú évek alatt alakul ki, ezért volna létjogosultsága a szűrésnek.