Tápanyagjelölés az élelmiszereken: legtovább a magyar nézi | Weborvos

Tápanyagjelölés az élelmiszereken: legtovább a magyar nézi

Közzétéve: 2008. 12. 03. 16:21 -

• 4 perc olvasás

A táplálkozási információkat kereső magyarok 60 százaléka figyelembe veszi a tápanyagjelölést a vásárlásnál.

Weborvos Archívum

Egyre tájékozottabb és egészségtudatosabb, kerüli a magas zsírtartalmú-, előnyben részesíti az alacsony só és cukortartalmú ételeket, európai viszonylatban a legtöbb időt, összesen 47 másodpercet tölt egy-egy élelmiszer kiválasztásával a magyar fogyasztó - derül ki az Európai Élelmiszerinformációs Tanács (EUFIC) 2008 őszén, az Európai Unió hat országában - köztük Magyarországon is elvégzett vizsgálatából.

A hazánkban a Táplálkozás Életmód Testmozgás (TÉT) Platform közreműködésével megvalósult fogyasztói kutatás célja az európai, köztük a magyar fogyasztók táplálkozási ismereteinek és bolti magatartásának, illetve annak megvizsgálása volt, hogy a vásárlók értik-e, és vásárlási döntéseik meghozatalakor figyelembe veszik-e a termékcímkéken található olyan tápérték jelölési rendszerek iránymutatásait, mint például az önkéntes Irányadó Napi Beviteli Érték rendszer. Az INBÉ rendszer - amelyet a táplálkozási információkat kereső magyar fogyasztók 60%-a megnéz és figyelembe vesz vásárlásai során - az Európai Unió 27 országában, immár több mint 1.000 márka 10.000 termékén megtalálható.

Az Európai Unió tagállamaiban egyre nagyobb szerepet kapnak azok a kezdeményezések, amelyek a kiegyensúlyozott táplálkozás és az egészséges életmód kialakításában igyekeznek a fogyasztók segítségére lenni. Magyarországon 2007-ben került bevezetésre az önkéntes INBÉ (Irányadó Napi Beviteli Érték) rendszer, aminek lényege, hogy a csomagoláson - az előírt információkon túlmenően - feltüntetésre kerül a termék egy adagra vetített energia (kilokalória) tartalma, vagy hosszabb változatban az energia, cukor, zsír, telített zsírsav és nátrium mennyisége, illetve az, hogy ezek a tápanyagok egy felnőtt napi tápanyag szükségletének hány százalékát teszik ki.

Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Lengyelországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban, mintegy 17.300 embert, köztük több mint 2.500 magyar vásárlót – a szupermarketekben és otthonukban – megkérdező felmérés azt állapította meg, hogy az európaiaknak átlagosan 18%-a keresi vásárlás közben is rendszeresen az élelmiszerek csomagolásán a tápértékkel kapcsolatban feltüntetett információkat.

„Németországban, Svédországban, Magyarországon és Lengyelországban a fogyasztók 60%-a a termékeken feltüntetett tápértéktáblázatot, az Egyesült Királyságban és Franciaországban pedig a vásárlók 53% és 44%-a az INBÉ jelölési rendszert jelölte meg a termékek tápértékével kapcsolatos legfontosabb információforrásként." – mondta Dr. Fazekas Ildikó, a TÉT Platform elnöke. „Külön öröm számunkra, hogy a magyar fogyasztók 66%-a már találkozott az INBÉ rendszerrel és azt fontos információforrásnak tartja. Ez az eredmény visszaigazolja az INBÉ rendszer hazai bevezetésére vonatkozó döntésünk helyességét."
A felmérés új és érdekes megállapítása, hogy a vásárlóknak a jelölési rendszerek adatainak értelmezéséhez és egy termék kiválasztásához, a korábbi vizsgálatok adataihoz viszonyítva valamivel hosszabb időre, átlagosan 30 másodpercre volt szüksége. A legrövidebb időt (25 másodpercet) az Egyesült Királyságban, a leghosszabbat (nem kevesebb, mint 47 másodpercet) pedig Magyarországon mérték.

Mi, magyar fogyasztók elsősorban joghurtok, gabonapelyhek és készételek vásárlásakor keressük a tápértékkel kapcsolatos adatokat. A vásárláskor hozott döntéseinkben nyilvánvaló szerepet játszik a termék által nyújtott kényelem és annak szerepe az egészséges életmódban, de csakúgy, mint a legtöbb országban, a mi esetünkben is a termékek íze a legfontosabb döntő tényező.

„A hat vizsgált országból négyben az élelmiszerek kalóriaértéke volt a vásárlók által leggyakrabban keresett információ annak eldöntéséhez, hogy az adott termék részét képezheti-e az egészséges étrendnek. A magyar fogyasztók is elsősorban a kalóriatartalom, valamint a szénhidrát- és fehérjetartalom alapján alkotnak véleményt, de fontos tényezőként veszik figyelembe, hogy az adott termék tartalmaz-e adalékanyagokat, mesterséges színezéket" – mondta dr. Simon Judit, a hazai vizsgálatot készítő Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézetének igazgatója. „A megkérdezett hazai fogyasztók több, mint fele jól ismeri a tápanyagok fogyasztásával kapcsolatos szakértői ajánlásokat, ugyanakkor néhány tévedés részben az informáltság hiányát mutatja, részben azt, hogy a fogyasztók hajlamosak túlzásokba esni azokkal az ételekkel kapcsolatban, amelyeket „elkerülendőnek" ítélnek. Az élelmiszerek sótartalmát csakúgy, mint a legtöbb európai fogyasztó, mi magyarok is gyakran figyelmen kívül hagyjuk" – tette hozzá a szakember.

Annak ellenére, hogy fogyasztói döntéseink során egyre inkább és egyre nagyobb mértékben választunk olyan termékeket, amelyek alappillérei lehetnek az egészséges étrendnek, az EUFIC felmérésének adatai szerint Európa szerte jellemző, hogy jelentősen alulbecsüljük a mindennapos tevékenységek során felhasznált kalóriamennyiséget (energiát).

A svéd fogyasztóknak mindössze 28%-a, a lengyel fogyasztóknak pedig csak 11%-a jelölte meg helyesen a rövid séta során felhasznált kalóriamennyiséget. A válaszadók legfeljebb 46%-a adott helyes választ arra a kérdésre, hogy az átlagos felnőttnek naponta hány kalóriára van szüksége. A helyes kalória-felhasználás megítélésében a nők valamivel jobban teljesítettek, mint a férfiak. Ezen a területen, a francia férfiakkal együtt sajnos azonban a magyar nők is sereghajtók, mivel arra a kérdésre, hogy naponta mennyi kalóriát kell elfogyasztaniuk, mindössze mindkét csoport tagjainak 22-22%-a tudott helyes választ adni.

A TÉT Platform tagjai értékelik a tanulmány eredményét és igyekszenek a magyar fogyasztó által igényelt követelményeknek még jobban megfelelni és az INBÉ jelölést folyamatosan még több termékre kiterjeszteni. A Platform a tanulmány tanulságait és konzekvenciáit szakmai partnerekkel (OÉTI, OEI, MDOSZ, OFE, stb.) összegzi és értékeli annak érdekében, hogy a termékek összetételében és jelölésében is még inkább a magyar fogyasztó kiegyensúlyozott táplálkozását tudja szolgálni.

Kövess minket!

egészséges táplálkozás

Kapcsolódó cikkek