Tízezren hoznak haza maláriát a nyaralásból

A külföldi utazások leggyakoribb veszélyét a táplálkozással bevitt kórokozók jelentik.

A főorvosnő szerint fontosak az oltások, ám a megbetegedés kockázata és az igénylők száma még messze nincs egyensúlyban. A nem kötelező, tehát javasolt nemzetközi oltások rendjét nem a magyar állam, hanem a WHO határozta meg.

A baranyai tisztiorvosi szolgálat hetente két órában végzi az igényelt vakcinázást, ilyenkor 8-10 páciens jelenik meg az e célra kijelölt, Szabadság úti rendelőben, ahol az oltásokhoz kellő tájékoztatást, felvilágosítást is kapnak az érintettek.

Fekete főorvosnő portálunknak jelezte: a lakosság szélesebb körű tájékoztatása érdekében az ÁNTSZ már évek óta igyekszik szorosabb kapcsolatot teremteni az utazási irodákkal, hiszen a messzi tájakra, egzotikus helyekre indulók figyelmét éppen ott lehetne közvetlenül felhívni a nemzetközi oltások fontosságára. A próbálkozás azonban mindeddig nem járt sikerrel, nyilván azért, mert az utaztató cégeknek nem érdekük, hogy részletesen ismertessék a kiválasztott célpont egészségügyi veszélyeit. Így aztán általában csupán egyetlen betegséget említenek, ez pedig a sárgaláz.

Az ÁNTSZ természetesen tájékoztat, telefonon folyamatosan informál, sőt a szükséges tudnivalókat honlapjukon is rendszerezték.

A járványügyi szakember szerint a leggyakoribb veszélyt az idegen országokban való táplálkozás hordozza, amelynek következménye lehet például a hepatitis „A" fertőzés. Az egyes esetekben súlyos következményekkel járó infekció kórokozó vírusa szájon át jut a szervezetbe, például a nem megfelelő minőségű ivóvízzel, étellel, vagy saját mosatlan kezünk közvetítésével. Azt sem árt tudni, hogy a Földközi-tengerben élő kagylók mintegy 40 százaléka fertőzött ezzel a fajta hepatitis vírussal.

Táplálkozás útján egyéb kórokozó is bekerülhet a szervezetbe, ami szintén súlyos kórképhez vezethet. Így például tipikus egzotikus fertőzés az amöbiázis, amely a bélbolyhok részleges károsodását, vagy sorvadását okozza. Legfőbb tünete az akut, szinte csillapíthatatlan hasmenés.

A másik komoly kockázati tényező a malária, amelynek megelőzése tablettával történik. Szedése azokban az országokban javasolt, ahol a malária-parazita előfordul: hely például Mauritius, egyes Közép-, és Dél-amerikai országok, Mexikó, Haiti, Dominika, Costa-Rica, Salvador, Argentína, vagy Nicaragua, és természetesen Afrika és Délkelet-Ázsia számos országa.

A WHO statisztikája szerint Európában évente tízezer új maláriás megbetegedés fordul elő, amit éppen az utazások során szedtek össze a turisták. (Hazánkban átlagban félszázra tehető a betegek száma.) 

A megelőzéssel kapcsolatban fontos tudni: a malária elleni gyógyszerek szedését még az utazás előtt meg kell kezdeni és a hazatérés után is folytatni szükséges.

A főorvosnő megjegyezte: ez nem csak a malária elleni gyógyszerre vonatkozik, több védőoltásra is érvényes, hogy a teljes védettség több lépcsős vakcinázással érhető el. Azaz a turistaút lejártával is ajánlatos a következő oltás, ezt azonban többen elhanyagolják. Így aztán nem is jut a szervezetük teljes védelemhez.

A javasolt nemzetközi listán szerepel még a hastífusz elleni védőoltás a járványos területre utazóknak. A prevenció céljából egy dózis elegendő egy-két héttel az utazás előtt, 3-5 évente pedig az úgynevezett emlékeztető oltás javasolt.

A hosszabb tanulmányútra, például az Egyesült Államokba indulók jó, ha tudják: az amerikai járványügyi hatóság általában kéri a mumsz, a rózsahimlő és a kanyaró elleni védőoltás igazolását.

A nemzetközi védőoltások ugyan nem ingyenesek, de beadásuk mindenképpen javasolt – hangsúlyozta a főorvosnő. Az árak egyébként 4- 5 ezer forint körül mozognak.

A Magyarországon beadott oltásokat angol nyelvű oltási igazolványban rögzítik, amelyet minden országban elfogadnak.
Veszélyek, oltások, tudnivalók