Új esély a tüdőrák terápiájában | Weborvos

Az előrehaladott nem kissejtes tüdődaganatos esetekben is alkalmazható lesz az érképződés gátlása.

A daganat tápanyag és oxigén utánpótlását elvágó gyógyszert tavaly óta hazánkban is alkalmazzák a vastag – és végbélrák, illetve idéntől az emlőrák terápiájában, most, az uniós törzskönyvezés után tehát újabb betegcsoport lesz bevonható a kezelésbe, egyelőre egyedi méltányossági kérelem útján, de betegszám korlát nélkül.

Lehet, kivülállónak csekélynek tűnik a gyógyszerrel elérhető nyereség, de tudni kell, hogy kezelés nélkül a tüdőrákos beteg négy-öt hónap után meghal, az első választásban adott kemoterápiával az idő a kétszeresére nyújtható, a kombinált terápiával pedig csaknem egyéves túlélés biztosítható - emelték ki a szakemberek.

A tüdőrák előfordulási és halálozási gyakorisága folyamatosan emelkedik, még Nyugat-Európában is, és bár sorra születnek az újabb és újabb terápiás módszerek és szerek, az onkológia egészének e betegségcsoport hatásos kezelése a legnagyobb problémája – mondta dr. Kásler Miklós professzor, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója. Ennek oka, hogy a tüdődaganat későn okoz panaszokat, tömeges, populáció szintű szűrési módszer pedig a mai napig nem született korai kimutatására.

A sebészi hozzáférés csak az esetek kis százalékában megoldható, tehát a betegek zöme nem műthető, mindössze 20-30 százalékuknál végezhető daganateltávolítás. A tüdődaganatok jelentős része nem reagál a sugárkezelésre és a kemoterápiára sem érzékeny, ezért e betegség terápiájában a biológiai válaszmódosító gyógyszerek, a célzott terápiás megoldások, az azok hátterét adó molekuláris patológiai vizsgálatok valamint az újabb sugárkezelési módszerek megjelenése adhat reményt. Ez annál inkább elkeserítő, mivel sok rákfajta kialakulásának háttere nem ismert még, viszont a tüdőrák és a dohányzás összefüggése bizonyított, a dohányzás elhagyásával tehát megelőzhető volna a tragédia.

A nemzeti rákregiszter adatai szerint 2006-ban összesen 10.481 esetben diagnosztizáltak tüdőrákot, az évente felfedezett új esetek száma az előző évekhez képest nem változott. 2002-2003-ban, töretlen emelkedés után e betegség került gyakoriságát tekintve az első helyre, a halálozás tekintetében Magyarország világelső mind a férfiak, mind a nők esetében. A hazai adatsorok azt mutatják, hogy a betegek számának növekedése egyértelműen a nők érintettségének emelkedésével magyarázható, a férfibetegek száma minimálisan csökkent az utóbbi időben.

Mint ismeretes, a tüdőszűrő hálózatot annak idején a TBC-s megbetegedések visszaszorítása érdekében hozták létre, az átvilágítás nem eszköze a tüdőrák diagnosztikának, a vizsgálat „melléktermékeként" mégis olyan stádiumban bukkannak rákos állapotokra, melyekben még van mód a műtétre – mondta el Dr. Strausz János, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet igazgatója. Természetesen a hatvanas évek óta a szűréssel kiemelt betegek aránya folyamatosan csökken, ezért van az, hogy a panaszaik nyomán felfedezett betegek döntő többsége, (60 százaléka) már a betegség előrehaladott stádiumában jár.

Ami a szűrést illeti: a világban sok helyütt próbálnak módszert találni a korai esetek tömeges szintű, megbízható felismerésére, - említett néhány példát dr. Ostoros Gyula, a pulmonológiai intézet főorvosa. A hagyományos tüdőszűrés mintájára alacsony dózisú CT-vel végeztek szűrővizsgálatokat, de nincs biopsziás módszer a kimutatott apró pöttyök mibenlétének ellenőrzésére, márpedig nem lehet mindenkit megműteni, hogy igazolják vagy elvessék, daganatot találtak-e. Egy másik, a spirál CT-vel végzett kísérletek után a módszert azért vetették el, mert a tüdődaganat természete miatt a vizsgálatot félévente kellene ismételni.

Mindazonáltal, a szakmai kollégium javasolja, hogy a rizikócsoportba tartozók – azaz a negyven évesnél idősebb, dohányzó férfiak és nők – évente vegyenek részt tüdőszűrésen, mert így nagyobb az esélye a korai felismerésnek. A tüdőrák ugyanis az idősek betegsége, a betegek kormegoszlását tekintve a 65 évesek körében mutat csúcsot, - tette hozzá a főorvos.

Strausz professzor emlékeztetett arra a folyamatra, melyben a tüdőgyógyászat hagyományos betegségeinek helyét az onkológiai esetek vették át, ma már a tüdőgyógyintézetekben fekvők 40-60 százaléka rákbeteg. A szakma az évtizedek során alkalmazkodott a helyzethez, egyre több onko-pulmonológus dolgozik az ellátóhálózatban. A Korányi együttműködése az Országos Onkológiai Intézettel mára egy szerződésben csúcsosodott ki – mondták el az intézetek igazgatói. A két szakmai kollégium már közösen dolgozta ki a tüdődaganat-terápia szakmai protokollját, az intézményeknek pedig közös oktatási, kutatási programjai vannak, legutóbb az európai intézményi akkreditáción is együtt szerepeltek.

A szerződést mintának szánták arra, hogyan tudna hasonló együttműködést kialakítani az újonnan felálló regionális onkológiai centrumhálózat a maga területén a tüdőgyógyászati ellátóhelyekkel, intézetekkel és gondozóhálózattal, így valamennyi beteg számára elérhető lenne a korszerű diagnosztikai és terápiás eszközpark és a speciális szakmai tudás.