Véletlenül diagnosztizált daganatos betegség

Az egyedi méltányossági kérelmezés helyett teljes támogatással rendelhető a limfóma elleni fenntartó kezelés.

A limfómás betegek csaknem fele a diagnózisakor hall először a nyirokrendszer sejtjeiből kiinduló daganatos megbetegedésről, annak ellenére, hogy a limfóma az ötödik a leggyakrabban előforduló a rosszindulatú betegségek közül.

Ezen szeretne változtatni a Magyar Rákellenes Liga, amikor a Hematológiai és Transzfúziológiai Társasággal közösen immár másodszor szervez felvilágosító rendezvényt az érintetteknek és kíváncsiaknak a kórról, a Limfóma Világnap kapcsán. Szeptember 8-án, szombaton 10 órától a Margitszigeten, a Danubius Health Spa Resort szállóban neves szakemberek előadásaival várják az érdeklődőket.

A limfómára is igaz, hogy korai felismerésével a legtöbb típusában fokozható a gyógyulás esélye, s mivel jelző tünetei az esetek többségében nem feltűnőek, gyakorta rutin vizsgálatok, más betegségek miatti orvosi vizitek alkalmával derül fény rá. Az idei világnap szlogenje, „Vizsgálja meg nyirokcsomóit" is az önvizsgálat fontosságára hívja fel a figyelmet.

A limfómák a legsikeresebben gyógyítható rosszindulatú betegségek, e tényhez hozzájárul az is, hogy a hematológia mára az egyik leggyorsabban fejlődő orvosi ágazattá vált. Bár a limfómák több fajtája egyébként is jól reagál a sugárkezelésre, s a kombinált kemoterápia alkalmazása is folyamatosan növelte a gyógyulás esélyét, a legújabb terápiás lehetőség, az immunterápia különleges formája már mérföldkövet jelent a betegség elleni harcban – hangzott el egy mai sajtótájékoztatón. A kemoterápia és a célzott kezelés együttes, kombinált alkalmazásával 40%-ról 75 százalékra javult a véglegesen gyógyultak aránya, s még a gyógyíthatatlan kórformában is megnyúlt a tünetmentes időszak, javult az életminőség. A célzott kezelés (monoklinális antitestek adása) éppúgy alkalmazható a diagnózis utáni első terápiás választásként, mint a betegség kiújulásakor, de hatékony ún. fenntartó kezelésként is.

Ez utóbbi eddig csak egyedi méltányossági kérelem alapján, hosszas OEP-es elbírálás után vált elérhetővé hazánkban azoknál a betegeknél, akiknél az elsődleges kezelés hatására a limfóma eltűnt, vagy lényegesen megkisebbedett, így akár több, mint 30 hónappal növekedhetett a betegség nélküli időszak – az eddigi vizsgálatok szerint. A hazánkban is törzskönyvezett fenntartó kezelés július elsejétől bekerült a rutin klinikai gyakorlatba – évente 40-50 betegnek jelentve könnyebbséget.

Ezzel a limfóma-terápia hazai gyakorlata, a magyar betegek gyógyulási esélye – elérte az európai szintet – jelentette ki Dr. Udvardy Miklós tanszékvezető egyetemi tanár, a debreceni Orvos-és Egészségtudományi Centrum Hematológiai Tanszékének professzora. A szakmai kollégiumot is képviselő szakember a hazai helyzetről elmondta: a csökkentések után is elegendő hematológiai ágy, megfelelő diagnosztika és a védett finanszírozásnak hála még elegendő pénz áll a centrumok rendelkezésére a limfóma terápiára.

Félő ugyanakkor, hogy a védettséget élvező onkológiai és hematológiai osztályok körüli kórházi környezet működési gondjai visszahatnak majd a ma még védett szigetekre. A professzor szerint a régióban átlagosnak mondható transzplantációs számot (csaknem 300 eset évente) is emelni kellene, hogy elérjük ebben az uniós szintet.