Világjárvány: lesz, de mikor?

Influenza világjárvány biztosan lesz az elkövetkező tíz évben, már nem az a kérdés, hogy várható-e, hanem, hogy mikor, a felkészülés szükségszerű.

Ezt dr. Bujdosó László, a Pandémiás Prevenciós Bizottság elnöke mondta ma a BCP Kríziskonferencián több, mint száz nagyvállalati vezető előtt. Hozzátette: „Magyarország állami antivirális készleteinek mennyiségét a lakosság 12,5 százalékának elegendő mennyiségre kívánjuk emelni, ez a mennyiség elegendő lesz a betegek gyógyítására egy esetleges influenza világjárvány (pandémia) esetén, ugyanakkor prevenciós célokat nem szolgál.

Mindemellett szükséges a gazdasági szféra bevonása a pandémia elleni felkészülésbe, ezért ajánljuk az egyes nagyvállalatoknak a saját célokra történő készletezést, és a saját pandémiás krízisterv elkészítését. Ezzel a cégek biztosíthatják saját üzletmenetük folytonosságát, kivédhetik a munkaerő nagyarányú megbetegedéséből adódó pénzügyi kiesést. Ezen kívül a Bizottságnak sokkal nagyobb figyelmet kell fordítania a lakosság és az üzleti szféra tájékoztatására, a kommunikációra."

A konferencián elhangzott, hogy Magyarország megfelelő, saját oltóanyaggyártó kapacitással rendelkezik, amely egy esetleges influenzajárvány megjelenése esetén a hazai tízmilliós lakosságot az elsők között juttatja majd a megfelelő védőoltáshoz. Azonban a védőoltás kifejlesztéséig szükséges időben meg kell fékezni a járvány rohamos terjedését.

Az influenzajárvány megfékezésének többféle eszköze lehet, egyrészt emelni kell a szezonális influenza átoltottság arányát a mai 1,2 millió fős szintről 2,5 millió főre, másrészt antivirális szereket és egészségügyi maszkokat kell készletezni. A magyar állam a lakosság 12,5 százalékának elegendő antivirális készletek beszerzését célozta meg, amely azonban a betegek gyógyítását szolgálja majd, és nem prevenciós célokat. Amennyiben a nagyvállalatok és cégek szeretnék egy esetleges pandémia esetén is megtartani az üzletfolytonosságot, szeretnék elkerülni a tömeges megbetegedésből adódó bevétel-kiesést, akkor saját pandémiás tervet kell készíteniük, és saját antivirális készletet ajánlott felhalmozniuk. Dr. Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztályának vezetője hozzátette, „az már a vállalatok saját döntése, hogy a megbetegedések megelőzését szolgáló antivirális szerekből mekkora mennyiséget készleteznek, azaz csak a vezetőknek, vagy a dolgozóknak is, esetlegesen belekalkulálva a munkatársak családtagjait."

A Pandémiás Bizottság az elhangzottak szerint ezen kívül a jövőben nagyobb figyelmet fog fordítani a kommunikációra, a nagyközönség és az üzleti szféra tájékoztatására, a felkészülés lehetőségeinek bemutatására.

A konferencián ismertették a nemzetközi ajánlásokat és az Európai Unió által elfogadott készletezési szinteket, amely minden országban a lakosság 25 százalékának elegendő mennyiséget jelent.

Mint ismeretes, már most is rengeteg megbetegedés fordul elő a madárinfluenza miatt állatokban és emberekben egyaránt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a világon az elmúlt öt évben 373 emberi madárinfluenzás megbetegedést regisztráltak, amelyből 236 halállal végződött. Amennyiben a nagy halálozási aránnyal járó madárinfluenza és az emberről emberre cseppfertőzéssel, könnyen terjedő influenza vírusa találkozik, akkor kialakulhat egy új mutáns vírus. Ez a mutáns vírus olyan gyorsan terjedne, mint a humán influenza, viszont olyan veszélyes lenne, mint a madárinfluenza, megjelenésével kialakulhat egy újabb pandémia.

A WHO szerint a járvány várhatóan a Föld lakosságának 25 százalékát érintheti, ami csak Európában 180 millió, Magyarországon 2,5 millió ember megbetegedését jelentheti. A pandémiás influenza halálozási rátája jellemzően magasabb a szezonális influenzáénál. Amennyiben az 1918-1919-es világjárvány letalitásával (2,5 százalék) számolunk, Magyarország esetében ez 62 500 halálos áldozatot jelentene. Ennél természetesen alacsonyabb is lehet a halálozási arány, de nem szabad elfelejteni, hogy az eddigi megbetegedéseket okozó H5N1 vírustörzs jóval magasabb – 60 százalékos – halálozást okozott.

A megbetegedések komoly gazdasági károkkal is járhatnak, a bevételkiesés a Világbank becslései szerint az egyes országok GDP-je 5-8 százalékának felel meg. Ez azt jelenti, hogy Magyarország esetében egy influenza pandémia várható gazdasági kihatása elérheti az 1200 milliárd forintot. Összehasonlításképpen, ekkora összeget emészt fel egy év alatt a teljes gyógyító-megelőző ellátás finanszírozása.