13. havi bér: minden marad a régiben

Amennyiben a szakemberek úgy gondolták, rendezhetik az egészségügyiek kaotikus pénzjuttatásainak rendszerét, tévedtek. A Pm megint beszólt.

Pénzügyminisztériumi forrásaink szerint elszállt annak lehetősége, hogy másfél évtized után végre rendezzék az egészségügyi dolgozóknak járó 13. havi fizetés ügyét. Bár a korábbi tervek arról szóltak, hogy ezt a juttatást beépítik az egyes betegek ellátásáért utalt finanszírozási összegbe, ám erről ma már a pénzügyérek hallani sem akarnak.

Az egészségügy teljesítményfinanszírozásának 1993-as bevezetésétől 2006-ig - bár a pénz kifizetése körüli viták csak-csak felkerültek az újságok címlapjára - a szükséges összeg szerepelt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) költségvetésében. Az OEP előleget adott az intézményeknek arra, hogy dolgozóiknak kifizethessék a nekik járó összeget, majd a kölcsönt 11 hónap alatt részletekben visszafizették az egészségpénztárnak. Némi stikli persze itt is történt, hiszen a dolgozóknak adott évben járó 13. havi bér kifizetését decemberről a következő év januárjára csúsztatták, miközben e pénzt a világon mindenhol karácsony előtt adják át, ezzel kívánva a munkatársaknak kellemes ünnepet. Nálunk azonban inkább arról szólhatott a történet, hogy egy évet „kilopjanak" a dolgozók zsebéből. Arról már nem is szólva, hogy ettől kezdve soha senki sem tudta, éppen melyik év 13. havi béréről zajlik a vita. A tavalyiról, amit idén fizetnek ki, vagy a jövő éviről, amit idén igényelnek meg az intézmények.

A tavalyi esztendő fordulatot jelentett a 13. havi bér eddigi történetében, mert bár a szükséges milliárdok nem szerepeltek az OEP kasszájában, a központi költségvetés odaadta a 2007-es kifizetések teljesítéséhez szükséges összeget. Ily módon az a ritka helyzet állt elő, hogy többletforrás érkezett az egészségpénztárhoz. Ám, hogy az öröm ne legyen maradéktalan, csavartak egy nagyot a kifizetés mikéntjén. A dolgozóknak négy heti juttatást jelentő pénz felét, vagyis két heti illetményt, részletekben megkapták a tavalyi év utolsó hat hónapjában, a második felét pedig idén, az első fél évben - hasonló technikával.

Csakhogy nem mindenki örülhetett a többletnek. Az átalakult intézményeknek ugyanis nem jutott a központi költségvetés jótéteményéből. Erről számolt be a Weborvosnak Lakner László, a szombathelyi Markusovszky Kórház, s Velkey György, a református egyház Bethesda Gyermekkórházának főigazgatója, illetve a debreceni megyei kórház gazdasági vezetője, Seress Attiláné. Történt ez annak ellenére, hogy a költségvetésiből gazdasági társasággá, állami kezelésből egyháziba kerülő intézmények dolgozóinak mindegyike ígéretet kapott e többletjuttatás fenntartására. Oly annyira, hogy a Bethesda esetében erről az a kormányrendelet is szól, amely a református egyház és a kormány között még 1999-ben köttetet, de szó van róla a vatikáni megállapodásban is - említi Velkey György a katolikus egyház kezelésébe került intézmények helyzetére is utalva.

Ez az eljárás gyakorlatilag - attól függően, hogy milyen működési formában látja el a betegeket - különbséget tesz kórház és kórház, szakrendelő és szakrendelő között, miközben mindegyik közfeladatot lát el. Ennyit tehát arról a szektorsemleges finanszírozásról, amelynek megvalósítására a most regnáló Székely Tamás egészségügyi miniszter épp úgy felesküdött, mint eddig valamennyi elődje. Amennyiben ugyanis a 13. havi bér összege beépül az egyes betegek ellátásáért fizetett összegbe, úgy automatikusan megszűnik a kórházak - működési forma szerinti - szétszálazása.

Úgy tűnik, a József nádor téren nem tudnak arról a kormányzati szándékról, amely pártolja az egészségügyi közintézmények gazdasági társasággá alakulását - erre a debreceni Kenézyben tavaly július 1-től, a szombathelyi Markusovszkyban december 20-tól került sor, a tulajdonosok mindenhol a megyei önkormányzatok maradtak -, mondván: ily módon lényegesen átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé, nyilvánosabbá válik gazdálkodásuk.

Hasonló utat járt be a veszprém megyei kórház is, amely idén április 1-től alakult át non-profit, zártkörű részvénytársasággá. Az intézmény azonban - egy 2008. március 14-én született kormányrendelet alapján - megkapta a 13. havi bér központi fedezetét. A szakmai körökben ma már csak „Lex Rácz"-ként emlegetett szabály megszületése a véletlenen múlt, s nem hátsó praktikák eredménye, mondta lapunknak a volt egészségügyi miniszter.

„Egyrészt mi még az egész tavalyi évet költségvetési intézményként vittük végig, csak idén tavasszal alakultunk át. Ez az egyik magyarázata a történteknek. A zrt-vé alakulás előkészítése pedig egy igen hosszú, több hónapos folyamat volt, S bár hízelgő lenne ránk nézve, hogy akár fél éves előrelátással tudunk - ismerve a hazai viszonyokat - dolgozni, ez sajnos nem igaz" - ad magyarázatot a történtekre a főigazgató.

Az elmúlt években egyre több szakrendelő és kórház váltott működési formát, hiszen jogszabály nem írja elő kötelezően, hogy kizárólag költségvetési intézményként működhetnek. Nem véletlen, hogy az egészségügyi kormányzat pártolta a 13. havi bér beépítését az egyes betegek ellátásáért fizetendő összegbe. Ezzel ugyanis egyszer, s mindenkorra sikerülne megoldani a többletbér kifizetésének ügyét, s mert ez felelne meg a valódi szektorsemleges finanszírozásnak.

Erre azonban jövőre sem kerül sor.