2008-as változások az idősgondozásban | Weborvos

Nem szabad, hogy az idősek otthona legyen az első megoldás – mondta a Weborvosnak a tárca szakállamtitkára.

„Ugyan a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló törvény már 1993-ban megszületett, a tulajdonképpeni végrehajtására csak ettől az évtől kerül sor" – jelentette ki Forgó Györgyné. A szociális és munkaügyi minisztérium szakállamtitkára ezzel indokolta az ápolásgondozás januári bevezetését. Mint mondta, ezzel azt a helytelen gyakorlatot akarják felszámolni, hogy az időseket rögvest idősotthonba igyekeznek „dugni". Az ellátásnak vannak más formái is, először ezekkel kell megpróbálkozni, alapszolgáltatás keretében – tette hozzá a szakállamtitkár. Ilyenek például az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, az idősek klubja is.

A probléma egyébként nagyon sok embert érint: jelenleg 47 ezer férőhely van az idősotthonokban, az alapszolgáltatást pedig 160 ezren veszik igénybe.

Változások az időgondozásban

Jelentős változás történt 2008-ban a házi segítségnyújtás és az idősotthoni ellátáshoz való hozzáférésben, mindkettő csak meghatározott gondozási szükséglet fennállása esetén nyújtható az igénylő számára. A gondozási szükségletet az önellátási képesség hiánya alapozza meg, ami az egészségi állapottól, az ápolásra való rászorulás és az önkiszolgálási képesség mértékétől függ.

A vizsgálat lebonyolítását végző szakértői szerveket kormányrendeletben (A személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 340/2007. (XII.15.) kormány rendelet) a vizsgálati szempontokat miniszteri rendeletben (A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet) határozták meg a jogalkotók.

Ha az igénylő gondozási szükséglete fennáll, de nem haladja meg a napi 4 órát, és egyéb körülmények sem indokolják az idősotthoni elhelyezést, saját otthonában, ezt követően intézményi keretek között látják el a szakemberek az igénylőt. Természetesen kivételek lehetségesek. Házi segítségnyújtás keretében legfeljebb 3 hónapig nyújtható a szolgáltatás a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül, az azonnali igények kielégítése céljából.

A gondozási szükséglet vizsgálat célja első sorban a megfelelő szolgáltatás biztosítása. A jogszabály-módosítások a szolgáltatások célzottabbá tételét szolgálják, azt kívánják elősegíteni, hogy intézményi elhelyezésre csak valóban indokolt esetekben kerüljön sor. Azért ne kelljen elhagynia senkinek sem a saját otthonát, mert nincs, aki házhoz szállítsa az ebédet, kiváltsa a gyógyszert. Ezekben az esetekben az önkormányzatoknak kötelessége biztosítani az adott településen a segítséget. Mindenki, akinek a gondozási szükséglete indokolja, jogosult a gondoskodásra.

A korábbi években igen gyakran olyan személyek is bekerültek idősek otthonába, akik még az alapszolgáltatások igénybe vételével saját otthonukban is elláthatók lettek volna. A szolgáltatás fenntartója bizonyos esetekben abban volt érdekelt, hogy a jelentkezők közül a legkevesebb ápolásra szoruló, de leginkább fizetőképes idős embereket részesítse ellátásban. Az elhelyezésre várakozók magas száma is feltehetően ezt a korábbi rossz gyakorlatot igazolja. Az ilyen helyzet igazságtalan, torz ellátási struktúrát eredményez és hosszú távon biztosan nem finanszírozható.

Az új szabályozás eredményeként egy független szakértői szerv hatáskörébe került annak eldöntése, hogy a konkrét esetben otthoni vagy intézményi ellátásra van-e szükség. Ez a szakértői szerv az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI), mely a hazai társadalombiztosítási és szociális szakértés vezető intézménye, közel 30 jogcímen végez komplex szakértői tevékenységet és ad ki szakvéleményt.

A munka nagyságát jellemzi, hogy a mai nap adatai szerint az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézethez több mint 7200 fő gondozási szükségletének elbírálási igénye érkezett. 5351 esetben már elkészült a pozitív irányú szakvélemény és folyamatban vannak a helyszíni vizsgálatok.

A gondozási szükséglet vizsgálata:

- egyfajta szűrő, melyen keresztül az adott szolgáltatáshoz el lehet jutni,
- az igénybevételi eljárás része,
- eljárásrendjét és a független szakértői szerv működését szakmai jogszabályok határozzák meg,
- a bizottság a szolgáltatást igénylő egészségi állapotát és önkiszolgálási képességének mértékét vizsgálja.

A gondozási szükségletet vizsgáló szakértői szervek

1.) Házi segítségnyújtás esetén a kijelölt városi jegyző működteti a szakértői bizottságot, melynek tagjai: az ORSZI által kirendelt szakértő, a házi segítségnyújtást végző szolgáltató képviselője, a jegyző szociális ügyintézője. A tagok kijelölése egy évre szól, munkájukért szakértői díjat kapnak, eljárásrendjüket maguk határozzák meg a jogszabályi kereteken belül. Munkavégzésük a kérelem beérkezésével indul, melynek érvényességét megvizsgálja a szociális ügyintéző, és ha szükséges hiánypótlást kér. Ezt követően a bizottság elnöke által kijelölt előadó szakértő az igénylőnél helyszíni vizsgálatot folytat, az ott készített dokumentáció, valamint a személyes tapasztalatok alapján az esetet előadja a bizottság soron következő ülésén, ahol szavazással döntenek a gondozási szükséglet létéről. Ezután megszületik a kötelező érvényű szakvélemény, melyet megkap az igénylő és a szolgáltató is. Ha az igénylő a szakvéleménnyel nem elégedett, jogorvoslatért az ORSZI elsőfokú bizottságához fordulhat.

2.) Idősek otthona esetén a gondozási szükséglet vizsgálatát az igénylő lakóhelye szerint illetékes ORSZI kirendeltség folytatja le. A szakértői bizottság tagjai: szociális szakértő, orvos szakértő, szociális ügyintéző. A szakértői bizottság működésére irányadó a 213/2007. (VIII.7.) kormány rendelet. Munkavégzésük a kérelem beérkezésével indul, melynek érvényességét megvizsgálja a szociális ügyintéző, és ha szükséges hiánypótlást kér. Ezt követően a bizottság elnöke által kijelölt előadó szakértő az igénylőnél helyszíni vizsgálatot folytat, az ott készített dokumentáció, valamint a személyes tapasztalatok alapján az esetet előadja a bizottság soron következő ülésén, ahol szavazással döntenek a gondozási szükséglet létéről. Ezután megszületik a kötelező érvényű szakvélemény, melyet megkap az igénylő és a szolgáltató is. Ha az igénylő a szakvéleménnyel nem ért egyet, jogorvoslatért az ORSZI másodfokú bizottságához fordulhat.

A kérelem érvényességének ellenőrzésekor vizsgálják az irat alapján történő elbírálás lehetőségét is. Ebben az esetben nincs szükség helyszíni vizsgálatra.

Az irat alapján történő elbírálást lehetővé teszi:

- demencia kórkép legalább középsúlyos fokozata, amelyet a demencia centrum, vagy az ORSZI szakvéleménye igazol,
- ha az ellátást igénylő egyedül él és:
- betöltötte a 80. életévét (személyigazolvány másolatával igazol) és ellátása nem megoldott házi segítségnyújtással (a települési önkormányzat jegyzője igazolja), vagy
- betöltötte a 70. életévét és lakóhelye közműves vízellátás, vagy közműves villamos energia ellátás nélküli ingatlan (a települési önkormányzat jegyzője igazolja), vagy
- fogyatékossági támogatásban (hallási fogyatékosként, vagy egyéb okból), vagy vakok személyi járadékéban részesül, vagy I. vagy II rokkantsági csoportba tartozó rokkantnyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve rokkantsági járadékban részesül (az ellátás folyósítását igazoló irat másolatával, csekkszelvény, vagy bankszámla kivonat másolatával igazol), vagy
- munkaképességét 100%-ban elvesztette, illetve 80%-os mértékű egészségkárosodásban szenvedett (ORSZI szakvélemény másolatával, igazol)

Ha az igénylő gondozási szükséglete fennáll, de nem haladja meg a napi 4 órát, és egyéb körülmények sem indokolják az idősotthoni elhelyezést, az intézményvezető tájékoztatást nyújt a kérelmezőnek a házi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségéről és átadja az igénylőnek a szakvéleményt, másolatát pedig megküldi az igénylő lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerinti települési önkormányzatnak. Ez a szakvélemény igazolja a házi segítségnyújtásnál a gondozási szükségletet (így azt nem kell újra vizsgáltatni a házi segítségnyújtás gondozási szükségletvizsgálatára létrehozott városi szakértői bizottsággal).

Az ORSZI szociális szükséglettel kapcsolatos megállapításai - 2008. május 16-i állapot