A beteg áldozatra kész a jobb ellátás reményében

A hotelszolgáltatáson már egyetlen beavatkozás esetében 260 milliót lehetne spórolni, mutatták ki az EgészségMonitor kutatói.

Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést befolyásoló tényezők, illetve a hozzáférésben tapasztalható területi egyenlőtlenségek vizsgálata alapvető információs bázisa kell legyen az ellátás javítását célzó egészségpolitikai törekvéseknek. Akár a betegutak optimalizálása, a hatékony betegellátás megvalósítása, akár az egészségipari fejlesztések elképzelhetetlenek a területet érintő, tudományos alaposságú elemzések elvégzése és a tervezett változtatások modellezése nélkül, állítják az EgészségMonitor kutatói.

Álláspontjuk szerint a betegutak tervezett szigorúbb szabályozása során aligha lehet figyelmen kívül hagyni azt a betegek oldaláról világosan megmutatkozó igényt, amely szerint hajlandók többet utazni és az utazásért többet fizetni a szabad intézmény- és orvosválasztás érdekében, jobb ellátásuk reményében – olvasható az Egyenlőtlen esélyek szürkehályog műtétre Magyarországon címmel kiadott előzetes kutatási beszámolójukból. A tanulmányban a 2008-ban elvégzett, közfinanszírozott szürkehályog műtétek adatait elemezték.

A már lapunkban is hírelt kutatás a szem időskorban fellépő gyakori, a látást és ezáltal az életminőséget jelentősen rontó betegségének, a szürkehályognak jól kezelhető sebészeti ellátásával foglalkozik.

 
Általánosan elterjedt a modern műtéti technika

A szürkehályog műtét az egyik leggyakoribb sebészeti beavatkozás, és az ún. phacoemulsificatio műtéti technika alkalmazásával, a műtét gyorsabbá, biztonságosabbá és eredményesebbé vált, ami lehetővé tette a beavatkozás egynapos ellátásként való széles körű elterjedését.

A jelentés szerint a mintegy 63 ezer szürkehályog műtét adatait elemezve elmondható hogy Magyarországon a műtétek 99,6 százaléka ezzel a modern technikával történik, ráadásul a korszerű eljárás minden szürkehályog műtétet végző intézményben elérhető. A műtéti technika gyors adaptációját jelzi az a napokban megjelent hír is, miszerint egy magyar orvoscsoport – a világon először – alkalmazta a legújabb, ún. femtolézeres műtéti technikát a szürkehályog gyógyításában is.

Nem egyértelmű az egynapos ellátást preferáló szabályozás
A korszerű műtéti technikák ellenére Magyarországon ugyanakkor még mindig nagyon alacsony, 22 százalékos volt az egynapos ellátásként végzett szürkehályog műtétek aránya a 2008-as adatok tükrében – áll az elemzésben, amely arra is rámutat, hogy több nyugat-európai országban már 80 százalékos ez az arány.

A nagy eltérést hátterében különböző okok állnak: az ellátás infrastruktúrája, az egynapos ellátást nem egyértelműen preferáló szabályozási finanszírozási környezet, a közlekedési lehetőségek, továbbá a beteg otthoni körülményei befolyásolhatják az egynapos ellátás igénybevételét.

A 63 ezer szürkehályog műtét lakóhely, illetve ellátó intézmény földrajzi helye szerinti elemzését elvégezve nagyfokú egyenlőtlenséget mutattak ki a kutatók az esetek területi megoszlásában. A legkevesebb szürkehályog műtétet Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyében (az életkori és nemi különbségek kiegyenlítése után 10 ezer lakosonként 37, illetve 45 eset), míg a legtöbbet Veszprém megyében és Budapesten (81, illetve 78 eset) végezték.

Az intézmények szintjén az ellátás jelentősen koncentrálódott: a 72 szürkehályog műtétet végző intézményből mindössze 18 intézményben végezték a műtétek felét.

A betegek hatvan százaléka utazott ellátása érdekében

A kutatás egyik célja az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésnek a vizsgálata volt, melyet az ellátó intézmények elérhetőségének, illetve a betegek körében megfigyelt tényleges mobilitásnak az elemzésén keresztül közelítettek meg.
Ezek tükrében látható, hogy 2008-ban szürkehályog műtétre az esetek mintegy 10 százalékában a másik régióban, míg közel 20 százalékában másik megyében, majdnem felében pedig másik kistérségben került sor.

Az esetek mintegy 60 százalékában a betegek másik településre utaztak a műtéti beavatkozásra. Legnagyobb arányban, közel 15 százalékban a Dél-Alföld régióban hagyták el a műtét miatt régiójukat a betegek. A megyék közül legtöbben, mintegy 65 százalékban Pest megyéből lépték át a megyehatárt, és döntő többségükben (95 százalékban) budapesti intézményt kerestek fel. A betegek 30-40 százaléka Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megyéből utazott másik megyébe a beavatkozásra.
Ha tehát a valóságban megfigyelhető betegutakat vizsgálták – egy olyan elektív beavatkozás, mint a szürkehályog műtét esetében – akkor kiderült, hogy a betegek az esetek jelentős részében átlépték a közigazgatási határokat.

A hozzáférés egyenlőtlenségére utal, hogy az egynapos ellátásként végzett szürkehályog műtétek aránya jelentős különbségeket mutat mind települési, mind intézményi szinten. Míg a 10 ezer lakosnál nagyobb településen élő betegek 24 százalékát, addig az 1000 fő alatti kistelepüléseken élők csupán 14 százalékát engedték haza a műtét napján a finanszírozási adatok tanúsága szerint. A jobb minőséget, hatékonyabb ellátási formát képviselő egynapos műtétekhez szükséges utazási távolság is jelentősen eltért az egyes települések esetében: míg a budapesti betegek átlagosan 3 kilométert utaztak, addig a Vas és Baranya megyében élők átlagosan több mint 100 kilométert tettek meg az egynapos szürkehályog műtét céljából.

Hiába az ellátás közelsége

Az elemzések – elsőre talán meglepőnek látszó – eredményei szerint az ellátóval rendelkező kistérségek 20 százalékában a betegek több mint a fele kistérségen kívüli ellátó intézményt vett igénybe. Vannak olyan kistérségek az országban, ahol a betegek 80-90 százaléka nem a lakóhelyhez legközelebbi ellátó intézményt vette igénybe.

A két részletesebben elemzett régióban a közúton számított távolságok összevetése alapján megállapítható volt, hogy Közép-Magyarországon a szürkehályog műtétek 23 százalékát (5300 eset), Dél-Dunántúlon 18 százalékát (950 eset) nem a közúti közlekedéssel legközelebbinek számító intézményekben végezték el. A többletutazás azonban az egyes kistérségek között igen egyenlőtlenül oszlott meg.

A TEK is generál felesleges utazást

A távolabbi intézmény igénybevételét az egyéni fogyasztói választáson kívül a követett beutalási rend, illetve a területi ellátási kötelezettség (TEK) rendszere is befolyásolja, mivel nem minden esetben a legközelebbi szolgáltató a kijelölt TEK-es szolgáltató (például Fonyód és Szob kistérség esetében). Ilyenkor tulajdonképpen a közelebbi intézményt választó betegek térnek el a kijelölt betegúttól.

Ugyanakkor a lakosság magas mobilitási hajlandósága arra utal, hogy az intézmény közelségén kívül a hozzáférés más elemei – mint a szabad intézmény- és orvosválasztás – miatt az emberek hajlandók többet utazni, és a többletutazás költségeit vállalni. A beutalási rend kialakítása során aligha lehet figyelmen kívül hagyni ezt a betegek oldaláról világosan megmutatkozó igényt.

A hotelszolgálgatáson 260 milliót spórolhattak volna

A felesleges utazás okozta többletköltségen kívül költségmegtakarítást jelenthet az egynapos ellátás alacsony arányának (22 százalék) az OECD-átlaghoz (50 százalék) történő közelítése is. Mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár – elősegítendő az egynapos ellátás terjedését – a két ellátási formát ugyanúgy finanszírozza, azaz az egynapos ellátásra is kifizeti azt az összeget, amit a többnaposra. Az indokolatlanul többnapos ellátásként végzett beavatkozások jelentős anyagi forrásoktól fosztják meg az intézményeket.

Az egynapos műtétek 50 százalékos aránya esetén – az egy napra kalkulált hotelszolgáltatás 5607 forintos költségével számolva – évente körülbelül 260 millió forinttal kisebb költség jelentkezne a szürkehályog műtétet végző kórházakban. További, akár 570 millió forintos megtakarítást jelentene, ha a 2007. évi European Cataract Outcome Survey alapján megcélzott 83 százalékot sikerülne teljesíteni.

Az egynapos ellátás terjedése természetes módon járna együtt a szemészeti fekvőbeteg osztályok ágykihasználtságának csökkenésével; a valós szükségletnek való megfelelés miatt azonban ennek nem szabad együtt járnia a szemészetre jutó tvk-keret csökkenésével, szögezik le az EgészségMonitor kutatói.

A teljes beszámoló itt olvasható.