A betegeknek sincs mindig igazuk

Bár az Egészségbiztosítási Felügyeletet a több biztosítós piac szemmel tartására hozták létre, ennek hiányában is megtalálta helyét és szerepét.

Az emberek meglepő gyorsasággal „kattantak rá" az alig két éve létrehozott Egészségbiztosítási Felügyeletre. S ebben nem a nálunk össznépi játékként űzött fel- illetve bejelentgetési mánia játszotta a főszerepet, hanem az új időkkel egyre inkább tért nyerő új igények. Az például, hogy ma már az emberek egyre kevésbé szolgálatot, inkább egyenletesen magas színvonalú, a beteget egyenlő partnerként kezelő szolgáltatást várnak el az egészségügyi intézményektől, az orvosoktól.

Ez persze nem azt jelenti, hogy minden egyes esetben a felügyeletnél felszólaló állampolgároknak van igazuk, mondta lapunknak az Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke. Kovácsy Zsombor gyors statisztikája szerint az esetek csupán egyharmadában kell elmarasztalniuk az egészségügyi szolgáltatót. Azt, hogy a szervezet tevékenységében ilyen nagy hangsúlyt kap a fogyasztók védelme alapvetően két okra vezethető vissza. Egyrészt az ágazat sajátosságából adódó információs asszimetriára, másrészt arra, hogy az emberek egyre inkább tudni szeretnék, milyen ellátásra tarthatnak igényt befizetett járulékuk ellenében.

A szolgáltatók kezdetben némi távolságtartással kezelték a felügyeletet, mára azonban megjelenésük, vizsgálódásaik elfogadottá váltak. Az persze más kérdés, hogy az esetenként kirótt pénzbüntetés ellen protestálnak – ezt az EBF-nél nem is veszik zokon -, s bírósági úton igyekeznek csökkentetni a befizetendő összeget. Kevés sikerrel.

Az Egészségbiztosítási Felügyeletet alig két éve a létrehozandó több biztosítós rendszer piacfelügyeleti munkájának ellátására hívták életre. Az EFB azonban annak ellenére megtalálta helyét és szerepét az egészségügy rendszerében, hogy erre az átalakulásra végül is nem került sor.