A dr. pharm. cím kötelez

„Biztonságos gyógyszerek, hatékony gyógyszerellátás" – „A dr. pharm. cím kötelez" - ezek a gyógyszerésztudományi kongresszus jelmondatai.

Mintegy ezer regisztrált gyógyszerész jelenlétében november 13-15 között a Budapest Kongresszusi Központban rendezi a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság nemzeti gyógyszerésztudományi kongresszusát. A kongresszuson bemutatják az elmúlt évek gyógyszerészeti kutatási eredményeit, áttekintik a gyógyszeripar és a gyógyszerellátás jelenlegi helyzetét és összegzik az eljövendő időszak feladatait, hogy a gyógyszerészeti tudomány és a gyógyszerellátás képes legyen megfelelni a tudományos és társadalmi elvárásoknak. A kongresszuson mintegy 120 előadás hangzik el és 140-nél is több poszteren mutatják be tudományos kutatási eredményeiket a gyógyszerészek - közölték a szervezők.

A kongresszus két jelmondata egyben a szervezők szándékát és célkitűzéseit is magában foglalja: „Biztonságos gyógyszerek, hatékony gyógyszerellátás" – „A dr. pharm. cím kötelez".

A gyógyszerészet életében meghatározó jelentőségű, hogy ez év január 1-jén törvénybe iktatták a gyógyszerészek foglalkozásdoktori címét, jogszabályban ismerték el a gyógyszerészi gondozást és az egészségügyi szolgáltatások közé sorolták a patikai gyógyszerkiadást. A három – egymással összefüggő – intézkedés egyben további feladatokat ró a gyógyszerészekre. Különösen a gyógyszerészi gondozás törvényi elismerése jelent a társadalom számára is jelentős egészség-nyereséget hozó változást, és egyben a gyógyszerészi gyakorlat szempontjából komoly kihívást.

A gyógyszerészi gondozás – a a 2008. évi CVI. törvény definíciója szerint – „a gyógyszerész által önként vállalt, felelősen végzett dokumentált tevékenység, melynek célja együttműködésben az orvossal a hatásos, biztonságos és költséghatékony gyógyszeres terápia elősegítésén túl, a beteg tudatos életvitele kialakításának elősegítése, megfelelő gyógyszerhasználatának szakmai elősegítése, együttműködő készségének növelése, életminőségének javítása, minőségileg kontrollált körülmények között."

A gyógyszerészi gondozás végzésére évek óta készült a gyógyszerészet. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége az évtized első felében vizsgálatokon alakította ki az egyes szakterületek magyarországi viszonyokra adaptált változatát. Ezt követően közös bizottságot hozott létre a protokollok elkészítésére, a továbbképzések megszervezésére, a módszertan egységesítésére és a gyakorlat „tömegesítésére". Eddig több mint 1200 gyógyszerész vett részt eredményesen az akkreditált továbbképzéseken és így jelenleg már mintegy 600 gyógyszertár vesz részt (ideiglenes engedély birtokában) gyógyszerészi gondozási tevékenységben. A gyógyszerészképző egyetemek a gyógyszerészi gondozást az alapcurriculum részévé tették.

A kongresszuson több beszámoló hangzik el a gyógyszerészi gondozás meghonosítása érdekében eddig végzett munkáról, az irányelvekről és az aktuális gyakorlati kérdésekről. A kötelező szakmai programok kidolgozásával sok európai országot is megelőztünk: pl. a metabolikus szindróma Magyarországon kidolgozott gyógyszerészi gondozási protokollját a WHO európai gyógyszerészeti szervezete az Europharm Forum valamennyi tagországnak bevezetésre ajánlja. A kongresszuson bemutatásra kerülnek az utóbbi években végzett különböző vizsgálatok eredményei és összegzik a további kodifikáció érdekében teendő lépéseket is.

A gyógyszerészi gondozás napi gyakorlattá válásával javulhat a lakosság körében előforduló krónikus megbetegedések korai felismerésének aránya, biztonságosabbá és hatékonyabbá válik a betegek gyógyszeres terápiája: kevesebb mellékhatásra, az együtt szedett gyógyszerek miatti káros hatások (interakciók) kizárására, továbbá a betegek terápiahűségének (compliance, adherencia) jelentős javulására lehet számítani. Mindezek nemcsak a betegek jobb gyógyulását és életminőségének javulását, hanem az egészségügyi költségek komoly mérséklődését is eredményezik. A szervezők bíznak abban, hogy a kongresszus hozzájárul a gyógyszerészi gondozás elméletének és gyakorlatának fejlesztéséhez és meggyorsítja a még hiányzó részletes kodifikációt.

A kongresszus összegzi az egészségügyi liberalizáció gyógyszerészi tevékenységre gyakorolt következményeit is. Az összegzésnek különleges hangsúlyt ad az Európai Közösség Bíróságának ez év május 19-i határozata, amely kimondja, hogy a gyógyszerész szakértelme, szakmai és egzisztenciális függetlensége a záloga a magas színvonalú, kiegyensúlyozott és a betegérdeket előtérbe helyező gyógyszerellátó tevékenységnek. A gyógyszerészi kompetenciakörök bírósági ítéletnek megfelelő rendezése érdekében – a gyógyszerészi gondozás elismertetésén túl – szükség van a gyógyszerészképzés és –továbbképzés megújítására is. A kongresszuson külön szekciók foglalkoznak a liberalizáció következményeivel, az oktatással szemben támasztott követelményekkel és a fiatal gyógyszerészek helyzetével is.

Magyarországon a gyógyszeripar nagy hagyományokkal rendelkező, nemzetközileg elismert, a nemzetgazdaság meghatározó részét jelentő ágazat. A hazai gyógyszergyártás és –forgalmazás helyzete nagyban befolyásolja a betegek gyógyszerhez jutását, hiszen a stabil és költségtakarékos gyógyszerellátás meghatározó szereplői a Magyarországon gyártó és innovációs tevékenységet folytató gyógyszercégek. Emiatt a magyarországi gyógyszerkutatás és –fejlesztés helyzete az ágazaton túlmutató jelentőségű. Magyarország érdeke a hazai gyógyszer-innováció fejlesztése. Ezért a kongresszuson több előadás és fórum is foglalkozik a hazai gyógyszer-innováció helyzetével, az előrelépés lehetőségével. Az egyetemeken és a különböző cégeknél gyógyszer-innovációval foglalkozó szakembereknek közös platformot biztosítva, a kongresszusi programoktól azt remélik, hogy olyan konszenzus teremthető a teendőkről, amely a képzéstől kezdve a kutatási tevékenység összehangolásán keresztül az iparpolitikai döntésekben és a jogalkotásban is segíti a hazai gyógyszer-innováció hagyományoknak megfelelő további fejlődését.

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaságot 1924. november 24-én alapították. A Társaság célja az eredeti alapszabály szerint „a magyar gyógyszerészi erkölcsök öregbítése érdekében a természettudományok szeretetének ápolása, a gyógyszerészeti tudományok művelése, a hazai gyógyszerészet történetének tanulmányozása, a gyógyszerészi gyakorlatnak tudományos alapon való kiépítése és a gyógyszerészifjúságnak támogatása mindazon törekvéseiben, melyek a haza és a hivatás iránt való odaadó szeretet növelésére alkalmasak."

Az idén 85 éves Társaság jelenlegi létszáma mintegy 4500 fő. A Társaság tevékenységét elnökség és országos vezetőség irányítja. A Társaság elnöke prof. Klebovich Imre, főtitkára dr. Márkus Sarolta. A szak- és tudományterületek szerinti munka 8 tudományos szakosztályban, 2 szakmai és 20 területi szervezetben folyik.