A legfrissebb jogszabály a vizitdíjról és kórházi napidíjról

Cikkünkben a 16/2007. (II. 13.) kormányrendelet a korábbiakat megváltoztató-pontosító passzusait vesszük számba.

A fontosabb változások:
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint :
A biztosított - a sürgősségi ellátást nem igénylő esetekben - orvosi beutaló nélkül is jogosult igénybe venni
a) szakorvosi rendelő által nyújtott
aa) bőrgyógyászati,
ab) nőgyógyászati,
ac) urológiai,
ad) pszichiátriai és addiktológiai,
ae) fül-, orr-, gégészeti,
af) szemészeti,
ag) általános sebészeti és baleseti sebészeti,
ah) onkológiai
szakellátást,
b) az első alkalommal beutalás alapján igénybe vett bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó és onkológiai gondozó, valamint kúraszerű ellátás keretében a gondozásba vett biztosítottak részére nyújtott ellátást.

A 16/2007. (II. 13.) Korm. 1.§-a az említett jogszabályi hellyel kapcsolatosan azt a kiegészítést tartalmazza, hogy a felsorolt ellátások a tartós betegséget igazoló egészségügyi dokumentummal vehetők igénybe.

Amennyiben a biztosított a felsorolt ellátások között meg nem nevezett járóbeteg-szakellátást beutaló nélkül vesz igénybe, és nem áll fenn az a kivételes eset, - hogy a biztosított orvosi beutaló nélkül is jogosult a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás kezdeményezésére, mert azt vélelmezi, hogy egészségi állapota az azonnali ellátását indokolja és a beutalásra jogosult orvos felkeresése az ellátását jelentősen késlelteti, - úgy az adott szakellátás keretében további szakellátás a biztosított részére nem kezdeményezhető."

A 16/2007. (II.13.) Korm. Rendelet 2. §-a arról rendelkezik, hogy laborvizsgálat és képalkotó diagnosztikai ellátás emelt összegű vizitdíj ellenében sem végezhető beutaló nélkül, kivéve: ha a biztosított orvosi beutaló nélkül is jogosult a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás kezdeményezésére, mert azt vélelmezi, hogy egészségi állapota az azonnali ellátását indokolja és a beutalásra jogosult orvos felkeresése az ellátását jelentősen késlelteti, úgy az adott szakellátás keretében további szakellátás a biztosított részére nem kezdeményezhető.

A 16/2007. (II.13.) Korm. Rendelet 3. §-a megváltoztatja azt a korábbi szabályt, mely szerint: „a beutalónak tartalmazni kell a beutaló orvos és munkahelyének azonosítására szolgáló, valamint az ellátás tényét igazoló adatot."
Az új szabályozás szerint a beutalónak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a beutaló orvos és munkahelyének azonosítására szolgáló adatot,
b) a kormányrendelet új 1. számú mellékletben meghatározott tartós betegség BNO kódját (BNO kód hiányában szövegesen), amennyiben a biztosított az Ebtv. 18/A. §-ának (2) alapján vizitdíjmentesen veszi igénybe beutaló szerinti ellátást,
c) az ellátás tényét igazoló adatokat."

A 16/2007. (II.13.) Korm. Rendelet 4. §-a szerint:
A kórházi napidíjat
a) aktív fekvőbeteg-szakellátás igénybevétele esetén a fekvőbeteg-gyógyintézetből történő elbocsátáskor, illetve az aktív ellátási szakasz lezárásakor,
b) krónikus fekvőbeteg-szakellátás igénybevétele esetén a fekvőbeteg-gyógyintézetből történő elbocsátáskor, de legkésőbb az adott naptári évben a biztosított által napidíjfizetés ellenében igénybe vehető utolsó ellátási nap igénybevételét követő 15 napon belül kell befizetni.

A 16/2007. (II.13.) Korm. Rendelet 5. §-a szerint:
Nem számít külön alkalomnak, ezért nem kell külön vizitdíjat fizetni a háziorvosi ellátásért, amennyiben a beteg állapota miatt szükséges vizsgálat jellege teszi szükségessé, hogy a beteg ugyanazon háziorvost ugyanaznap ismételten felkeresse.

A 16/2007. (II.13.) Korm. Rendelet 6. §-a kiegészíti azt a szabályt, mely szerint:
A kormányrendelet 1. számú melléklete határozza meg azoknak a tartós orvosi kezeléseknek a körét, melyek részeként nyújtott, az alapbetegséggel összefüggő ellátásokért az Ebtv. 18/A. §-ának (2) bekezdése alapján nem kell vizitdíjat fizetni.
A kiegészítés szerint:
A mentesség a kormányrendelet 1.számú mellékletben meghatározott alapbetegség diagnózisa felállításának dokumentált időpontjától a biztosított gyógyulásáig, illetve a szakmailag indokolt kontrollvizsgálatok elvégzéséig tart. Amennyiben a tartós betegség kezelése során egyéb – nem tartós – betegség kezelésére is sor kerül, akkor nem kell vizitdíjat fizetni, ha az orvoshoz fordulás indoka elsődlegesen a tartós betegség kezelése volt.

A 16/2007. (II.13.) Korm. Rendelet 7. §-a a következő szabályokat rögzíti:
Az Ebtv. 18/A. §-a (8) bekezdésének c) pontja szerinti emelt összegű vizitdíjra a részleges térítési díjra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy
a) a mértéke nem térhet el az Ebtv. 18/A. §-ának (11) bekezdésében meghatározottól,
( eszerint:
-ha biztosított kezdeményezése alapján az ellátás igénybevételére nem a rendelőben kerül sor,
- ha a biztosított saját kezdeményezésére nem a bejelentett tartózkodási helye szerint területi ellátásra kötelezett háziorvosnál, valamint nem annál a háziorvosnál veszi igénybe az ellátást, amelyikhez be van jelentkezve,
- ha a járóbeteg-szakellátást más finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe, mint amelynél a beutaló orvos azt kezdeményezte, vagy a biztosított a beutalóval igénybe vehető ellátást beutaló nélkül veszi igénybe.
A fizetendő vizitdíj összege 600 Ft alkalmanként,
-amennyiben az ügyeleti ellátást sürgős szükség fennállása nélkül veszi igénybe, úgy a fizetendő vizitdíj összege: 1000-Ft alkalmanként)
b) a befizetésére a rendeletben foglaltakat kell alkalmazni,
c) az adott ellátásért elszámolható finanszírozási összeget az emelt összegű vizitdíj és a vizitdíjnak az Ebtv. 18/A. §-ának (9) bekezdésében meghatározott összege ( 300-Ft) közötti különbözet összegével kell csökkenteni.

A fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért fizetendő kórházi napidíj összege a fekvőbeteg-gyógyintézetben töltött ellátási naponként 300 forint, e rendelkezés alkalmazásában minden megkezdett naptári napot külön ellátási napnak kell tekinteni.
A biztosított által a fekvőbeteg-gyógyintézeten kívül töltött adaptációs szabadság az Ebtv. 18/A. §-a (12) bekezdésének alkalmazásában nem minősül ellátási napnak, ezért ezen napok után nem kell kórházi napidíjat fizetni.
Nem mentesítenek az emelt összegű esetleges vizitdíj-fizetési kötelezettség alól az alábbi esetek sem:
- ha egyébként nem kell vizitdíjat fizetni a külön jogszabályban meghatározott tartós orvosi kezelés részét képező ellátásért,
-ha egyébként azért nem kell vizitdíjat illetve napidíjat fizetni, mert azt a biztosított a külön jogszabály alapján a hajléktalanok ellátására létrehozott és finanszírozott háziorvosnál, valamint az általa kiállított beutaló alapján bármely más egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe.
- Amennyiben a biztosított ugyanazon egészségügyi szolgáltatónál egy nap több járóbeteg-szakellátást vesz igénybe, és a vizitdíjat csak egyszer kell megfizetni.
Az új szabályozás szerint: az Ebtv. 18/A. §-a (8) bekezdése a) pontjának aa) alpontja alkalmazásában (amikor a biztosított emelt összegű vizitdíj ellenében jogosult a háziorvosi ellátásra, amennyiben a biztosított kezdeményezése alapján az ellátás igénybevételére nem a rendelőben kerül sor !) nem a biztosított általi kezdeményezésnek minősül, amikor a biztosított hívására azért megy a háziorvos a biztosítotthoz, mert a biztosított egészségi állapota miatt nem tudja személyesen felkeresni a háziorvost rendelőjében."

A 16/2007. (II.13.) Korm. Rendelet 8. §-a szerint: A finanszírozott egészségügyi szolgáltató által, a kizárólag az általa nyújtott ellátások igénybevételére jogosító vizitbérleten túlmenően bármely jogi személy kibocsáthat papíralapú vizitbérletet. A vizitbérlet nem visszaváltható.

A 16/2007. (II.13.) Korm. Rendelet 9. §-a szerint: A térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet az alábbiakkal egészül ki:
Amennyiben a biztosítottnak ugyanazon ellátás igénybevételéért az Ebtv. 23. §-ának b) pontja ( az ellátást végző orvos 19. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti megválasztása!) és d) pontja (a beutaló nélkül igénybe vett fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, kivéve az Eütv. 3. §-ának i) pontja szerinti sürgős szükség körébe tartozó - külön jogszabályban megnevezett – ellátásokat!) illetve b) és e) pontja (a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásnak a beutalási rendtől eltérő igénybevételére, ide nem értve az Eütv. 3. §-ának i) pontja szerinti sürgős szükség körébe tartozó - külön jogszabályban megnevezett – ellátásokat !) szerint is fizetnie kellene részleges térítési díjat, csak az Ebtv. 23. §-ának b) pontja szerinti díjfizetési kötelezettséget kell teljesíteni."

A 16/2007. (II.13.) Korm. Rendelet új, 1. számú melléklettel egészíti ki a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 217/1997. (XII. 1.) Korm. Rendeletet.