A liberalizáció nem csodaszer

Egy uniós vizsgálat szerint a gyógyszer-kiskereskedelem liberalizálása nem hoz magával automatikus gyógyszerár csökkenést.

Hávelné Szatmári Katalin

Ennek során kiderült például, hogy a nem liberalizált kiskereskedelmi piacokon egyenletesebben oszlanak el a gyógyszertárak, s kiegyensúlyozottabb a gyógyszerellátás, mint azokban az országokban, ahol megkötések nélkül, vagy csak laza előírások betartásával lehet patikát alapítani. Az 1994-ben elfogadott hazai törvény szerint 5000 lakosonként lehet gyógyszertárat alapítani. Ennek tudható be, hogy a rendszerváltás előtti 1500 patika száma mára 2050-re nőtt. Ennyi úgynevezett közforgalmú patika szolgálja a betegeket, s mellettük az egy-két ezer, esetleg néhány száz fős településeken további 600 fiókgyógyszertár, kiegészülve 400, a helyi háziorvosok által „kezelt" úgynevezett kézipatika áll a lakosság rendelkezésére. A liberális piaci tapasztalatok ugyanakkor azt bizonyítják, hogy a lelkes patikaalapítási láz leginkább a nagyvárosokra, illetve a forgalmas csomópontokra koncentrálódik, miközben kistelepülések, legfeljebb pici haszonnal működtethető patikái bezárnak. Hávelné Szatmári Katalin Norvégiát említette, ahol 2001-ben liberalizálták a kiskereskedelmet, majd ezt követően a patikahálózat egésze három nagykereskedő tulajdonába került. Jelenleg Norvégiában csupán minden második településen van gyógyszertár.

A liberalizáció hívei az árak alakulásában-alakításában csodaszerként emlegetik a piaci versenyt. A tanulmány erre is rácáfolt. Egyrészt kiderült, hogy a támogatott készítmények árát mindenütt kézben tartják a biztosítók, ezen a területen tehát nincs árverseny. Ami a nem támogatott készítményeket illeti: a liberális piacon hektikusan alakul e termékek ára, majd a trend folyamatos emelkedést mutat, szabályozott kiskereskedelem esetében enyhe áremelkedés tapasztalható. A vizsgálati tapasztalat lényege: az árak alakulását nem befolyásolja a patikák közötti verseny, illetve a piac liberalizálása nem hoz magával automatikus árcsökkenést.

Ez utóbbi tételt egyébként egy másik adatsor is alátámasztja. A lakosság egészségügyi kiadásai 1995-2003 között Norvégiában, Hollandiában és Írországban 2-3-szorosára, míg a szabályozott piacokon minimális mértékben emelkedtek. Ugyanezen időszakban a lakossági gyógyszerkiadások alakulása hasonló trendet mutat: Írországban 186, Norvégiában 103,3, Hollandiában 73,5, Spanyolországban 82,8, Ausztriában 79,7, Finnországban pedig 66 százalékkal emelkedtek. Magyarországon ez az arány 58 százalék. (Míg itthon 1995-ben 120 eurónak megfelelő összeget fordított egy-egy ember évente gyógyszervásárlásra, ez az összeg 2003-ra 190 euróra nőtt.)

Hávelné Szatmári Katalin szerint mindennél fontosabb azonban a biztonság kérdése. Mivel Magyarországon – illetve a hasonló rendszerben működő patikahálózatok esetében – nem kerülhet forgalomba hamis gyógyszer, addig az álkészítmények aránya Európában ma már eléri a 10 százalékot. Magyarországon a patika csak nagykereskedőtől, az utóbbi pedig kizárólag a gyártótól vásárolhat gyógyszert, s a kereskedelmi lánc minden egyes pontján számos további elem szavatolja a biztonságot.

A gyógyszer áru és a patikusi tudás együttese. Ahol ez a kettő elválik – mint a liberalizált piacokon – ott jelentősen megnő a helytelen gyógyszerszedés miatt kórházba kerülő betegek száma. Ez az arány Magyarországon roppant csekély, míg a „szabad" gyógyszerpiaci országokban 8 százalék.

A hét elején a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjában megtartott négypárti egészségpolitikusi eszmecserén már nem a kedvező áralakulásra hivatkozott a patikaliberalizáció fontosságát hirdető, szabaddemokrata politikus. Molnár Lajos szerint a piac felszabadításával a fiatal gyógyszerészek kapnának esélyt a saját patika megteremtésére. Fiatalodnak-e a patikatulajdonosok? – kérdezte lapunk az MGYK elnökétől.

Egyre több, a kilencvenes évek közepén lezajlott privatizációban részt vett patikus vonul nyugdíjba – mondta válaszában Hávelné. Évente 40-50, a patika működtetését lehetővé tevő személyi jog átadására kerül sor, s az átvevők döntő többsége 35 év alatti. Igaz, jegyezte meg önkritikusan az MGYK elnöke, nagyforgalmú patikákhoz nemigen juthatnak, ám éppen ezért a kamarai vezetés a nagy pártok mindegyikével tárgyalást kezdeményezett a hitelfelvételi lehetőség illetve a kedvezményes kamatozás megteremtéséről.