A magyar egészségÜgy

Negatív lista összeállítására készülnek az étrend kiegészítőkről, megmutatva, mi hiányzik belőlük.

Neves egészségpolitikusok és egészségüggyel foglalkozó szakemberek előtt mutatták be „A magyar egészségÜgy Társadalmi-gazdasági megfontolások és ágazati véleménytérkép" című, a Semmelweis Kiadó gondozásában megjelent kötetett.

A mini-konferenciává növekedett könyvbemutatót Kopp Mária üdvözlő szavait követően Dr. Szócska Miklós felszólalása nyitotta meg. Az államtitkár röviden vázolta, milyen nehéz helyzetben van a gazdasági válság következtében az ország, s az ágazat. A pénzelvonás idején kiemelendőnek tartotta, hogy például az innovatív gyógyszercégekkel és a magyarországi gyártókkal is sikerült egy asztalhoz ülni, tárgyalni. Summációként elmondta, valóban szükség van arra, hogy a korszerű, innovatív készítmények is eljussanak az arra rászoruló beteghez. Külön megemlítette, hogy uniós forrásból a gyógytúrizmus fejlesztésénél nem a magyar orvosoknak kellene külföldön munkát keresni, hanem a külföldi pácienseknek lenne jó hazánk gyógyító ellátását fontossá tenni.

A jelenleg működő alapellátás átvizsgálását és átalakítását is ígérte, mondván, annak a mostaninál sokkal inkább nem nyereségérdekelt, hanem betegközpontúnak kell lenni. Az alapellátás fejlesztésére szükséges fókuszálni, mert az az unós átlagtól messze elmarad a várható élettartam és életkilátások terén.

Elmondta továbbá, hogy miniszteri értekezleten eldöntetett, hogy a jövőben az étrend kiegészítőkkel kapcsolatosan – szokatlan módon – negatív lista összeállítására készülnek. Nevezetesen rövidesen közreadják, hogy ezekben a termékekben mi nincs jelen, vagyis a gyártó „mit felejtett el beletenni" az adott készítménybe, amitől az valóban étrend kiegészítő lehetne…

A szakkönyvből szemezgetve Kopp professzor írásából idézünk, aki szerint az igencsak aktuális egészségügyi reform legfontosabb céljának azt tartja, hogy a rendkívül negatív egészségi mutatók kialakulásának okait, a helyzet változásának lehetőségeit rendszer-személetben vizsgálja. „A legsúlyosabb hiányosság a korszerű megelőzési, egészségfejlesztési szervezetek és finanszírozás hiánya, ami miatt a legnagyobb népegészségügyi jelentőségű megbetegedések lényegesen korábban alakulnak ki és vezetnek egészségromláshoz nálunk, mint az Európai Unió legtöbb országában.

A megelőzési hálózat megvalósítására a legmegfelelőbbnek az önkéntes, kölcsönös egészségpénztárak látszanak, amelyek a tagok tulajdonában vannak, ezzel biztosítják a tagok aktív részvételét, akik dönthetnek, hogy milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe. Ez az ellátási forma jelentős forrásokat von be az egészségügybe anélkül, hogy az egységes társadalombiztosítási rendszert megbontaná".

A rangos szerzők között van Prof. Dr. Ádány Róza, Dr. Balázs Péter, Dr. Bodrogi József, Dr. Boncz Imre, Dr. Kaló Zoltán, Prof. Dr. Kopp Mária, Dr. Lantos Zoltán, Prof. Dr. Ororsz Éva és Dr. Simon Judit, valamint Dr. Vitrai József. A 374 oldalas könyvet Dr. Bodrogi József szerkesztette.

A könyvben a maguk területéről Kopp Mária által fentebb összefoglaltakat elemzésekkel és statisztikákkal támasztják alá.