A miniszter tervez, a költségvetés végez

Az egészségbiztosítási pénztár ma még gúzsba kötve táncol: szerződést bonthat, miközben szerződéskötési kötelezettsége van.

A tervek szerint a Székely Tamás irányításával felállt új minisztériumi vezérkar programjának végrehajtása már január elsejével megkezdődne. Mint azt az egészségügyi miniszter egy mai sajtóbeszélgetésen elmondta, az úgynevezett teljesítmény volumen korlát - tvk - átalakítását március végéig abszolválnák. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy fejlesztéseket hajtanának végre ott, ahol az átlagosnál alacsonyabb a rendelkezésre álló egészségügyi kapacitás, ám újabb ágyleépítésre - mint azt később többször is hangsúlyozta - nem kell számítani. Ezt a lépést követné június 30-ig az új tartalmú szolgáltatói szerződések megkötése.

A feladatok között szerepel az úgynevezett kórházi minimumfeltételek újraszabályozása is, mivel az előírások egy része „gumiból" van, miközben a szabályozása egésze „nem egyenszilárdságú". Az utóbbit illetően ez azt jelenti, hogy míg egyes szakmák a legapróbb részleteket is meghatározták a korábbi rendeletalkotás során - előírták például, hogy milyen szintű intézményben milyen, s mennyi beavatkozás végezhető - mások igen nagyvonalúan skiccelték fel a szükséges szakmai és tárgyai feltételeket. Akik az újragondolt minimumfeltételek átlaga alatt lesznek, azoknak az intézményeknek fejlesztéseket kell végrehajtaniuk, ellenkező esetben a türelmi időként rendelkezésükre álló fél év múltán nem kötnek velük szerződést. A miniszter azonban sietett leszögezni, hogy a fejlesztések kapcsán nem gondolnak több tíz milliós berendezések vásárlására.

Igyekeznének rendezni a szerződéskötés mikéntjét is. A jelenlegi szabályozás ugyanis meglehetősen ellentmondásos. Miközben az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) jogában áll szerződést bontani azokkal az egészségügyi intézményekkel, amelyek jogosulatlanul használnak fel például egy millió forintot, ugyanakkor szerződéskötési kötelezettsége van. A rendeletalkotás során nem határozták meg, hogy mennyi ideig tartson a szerződéskötési pauza azokkal, akiket valamilyen okból ki kellett zárni a társadalombiztosítási finanszírozásból. Ráadásul az egy milliós összeghatárt, amely ma már jelenthet egyetlen nagy értékű orvosi beavatkozást, vagy gyógyszert, messze meghaladta az idő. Az új rendeletben Székely szerint arra kell felhatalmazást adni, hogy az egészségpénztár meghatározott mennyiségű egészségügyi ellátásra szerződést kössön, ám azt nem, hogy kivel. Ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy az egészségpénztári szervezetek ellenőrizhessék, vajon a szerződött egészségügyi intézmények valóban arra költik a pénzt, amire kapják. Jelenleg ugyanis az OEP nem rendelkezik ilyen jogosítvánnyal.

Rendezésre vár a súlyponti kórházak ügye is. A jelenlegi jogszabályban csupán annyi szerepel, hogy 24 órás ellátást kell biztosítaniuk. Ez azonban kevés, pontosítani szükséges a személyi és a tárgyai feltételeiket. A korábban felröppent híreket cáfolva a miniszter kijelentette: a súlyponti intézmények számát sem csökkenteni, sem növelni nem kívánják.

A tervek között szerepel az egészségügyi dolgozók bérfelzárkóztatása is. Az ezzel kapcsolatos számítások meglehetősen nagy amplitúdó között mozognak. A végső döntés azonban attól függ, mennyi többlet marad az egészségbiztosító kasszájában. Ezzel kapcsolatban csupán annyi derült ki, hogy az átlagbér idei 5 százalékos növelése 20 milliárdos kiadást jelent. Ennek körülbelül a fele marad elvileg év végén a kasszába, ám még sem lehet szuficitről beszélni, mivel megállapodás született arról, hogy ez az összeg az egészségügyben marad. Négy területen használnák fel: a szakmailag indokolatlannak talált várólisták felszámolására, a járóbeteg-ellátás szűk kapacitásának feloldására többlet TVK formájában, az egy napos ellátás finanszírozásának rendezésére valamint a jogviszony ellenőrzés anyagi ellentételezésére. Ez utóbbi jelenleg kizárólag a háziorvosoknak jár.

A tervekről augusztus 15-ig küldhetik el észrevételeiket, további javaslataikat a szakmai és társadalmi csoportok. Ez utóbbiakkal augusztus végére, szeptember elejére terveznek egy záró megbeszélést, amelyen azt tisztázzák majd, mit miért fogadtak el, illetve utasítottak el ezek közül. Ezt követi a jogszabályalkotás. Sok kérdésben azonban a költségvetési sarokszámok döntenek, amelyeket csak hetek múlva ismerhetnek meg a szakemberek.