A Nemzeti Egészségügyi Tanács állásfoglalása

Kezeljék kiemelten a humán erőforrás kérdését és ezen belül is az egészségügyi szakdolgozók helyzetét.

"A Nemzeti Egészségügyi Tanács 2008. január 29-i ülésén első napirendi pontként az egészségügyi szakképzés és továbbképzés aktuális kérdéseit tekintette át. Megállapította, hogy a magasan képzett egészségügyi szakdolgozók áldozatos munkája nélkül nem létezhetne egészségügyi ellátás. Az egészségügyben végbement struktúraváltás (ápolási osztályok, sürgősségi osztályok, egynapos sebészet, stb.) és az európai uniós normák alkalmazása (pl. az ügyeleti szolgálat munkaidőnek számít) új elvárásokat fogalmazott meg a szakdolgozókkal szemben is. Jelenleg ez 100 ezer egészségügyi dolgozót jelent, ezek közül kb. 56 ezer közvetlen ápolói feladatokat lát el.

A minősített továbbképzések iránti igény a szakdolgozók részéről jelentős, 2006-ban 70 %-uk vett részt továbbképzésen. Ugyanakkor a tanfolyamok költségigényesek, és ez az alacsony fizetésükből nehezen kigazdálkodható. Az új szakképzési rendszerben egyre kevesebben jelentkeznek, egyre komolyabb probléma az utánpótlás kérdése. Hiányzik az anyagi megbecsülés, csökkent az utóbbi időkben a társadalmi elismertség.

A Nemzeti Egészségügyi Tanács javasolja, hogy a kormány az egészségügy átalakítása kapcsán kiemelten kezelje a humán erőforrás kérdését és ezen belül is az egészségügyi szakdolgozók helyzetét. Ki kell alakítani olyan támogatott egészségügyi életpálya modellt, amely biztosítja a szakdolgozói hivatás nagyobb megbecsülését és a szakdolgozók utánpótlását.

Második pontként a Nemzeti Egészségügyi Tanács a munkavédelmi feladatok integrációjáról hallgatott meg beszámolót. Az előadó Dr. Groszmann Mária, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) elnökhelyettese volt. A beszámolóból megtudtuk, hogy az új közigazgatási szerv az ÁNTSZ-től vette át a munkaegészségügyi feladatot, a foglalkozás-egészségügy az egészségügyi tárcánál maradt. A foglalkozási betegségek bejelentett adataiból kiderül, hogy hazánkban lényegesen kevesebb megbetegedést jelentenek, mint a környező országokban. Ennek okát - a szakértővel egyetértésben - a Nemzeti Egészségügyi Tanács abban látja, hogy a munkáltató-munkavállaló-egészségügyi szolgáltató háromszög tagjai ellenérdekeltek a foglalkozási megbetegedések nyilvánosságra hozatalában. A társadalom részéről szemléletváltásra van szükség az utóbbi évtizedek megváltozott munkakörülményeiből fakadó feszültségek kezelése érdekében.

A Nemzeti Egészségügyi Tanács javasolja az egészségügyi felsőoktatásnak, hogy a munkaegészségügy és a foglalkozás-egészségügy oktatásával mind a graduális, mind a továbbképzés szintjén továbbra is kiemelten foglalkozzanak.

Harmadik pontként a Nemzeti Egészségügyi Tanács tájékoztatót hallgatott meg a mentés és betegszállítás szétválasztásából az év első heteiben jelentkezett problémákról.

A Tanács javasolja a szaktárcának, hogy a folyamatos teljesítés monitorizálás további működtetésével időben rendezze a betegszállítás finanszírozási problémáit a betegellátás zavartalan folyamatossága érdekében."