A pályázat véget ért, felejtse el

Ha nem oldódik meg a központok finanszírozása, vissza kell fizetni az EU-nak a hatszáz milliót.

Tárgyalnának a kormányzattal a látássérültek országos rehabilitációs hálózatának finanszírozásáról, a kialakult helyzet megoldásáról az érintett alapítványok. Mányi Miklós, a Szempont Alapítvány elnöke a hétfői, Budapesten tartott sajtótájékoztatón elmondta: a jelenlegi helyzet szerint az uniós pályázat révén kiépült hét országos központ létrejöttéről beszámoló zárókonferencia egyben a program végét is jelenti. Ez azzal is jár, hogy a százötven, speciálisan erre felkészített mentornak március 1-jétől megszűnik a munkaviszonya.

Mezősi Tamás, az Észak-Magyarországi Látássérült-rehabilitációs Központ vezetője hangsúlyozta: az operatív program előkészítésénél egyértelmű volt, hogy a rendszer kiépítését az alapítványok végzik el, annak működtetése pedig állami feladat. Felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós pályázat tartalma nyilvános és hozzáférhető. Hozzátette: az idei évre vonatkozó költségvetési tervezetben még szerepelt is forrás a központok működtetésére, de a büdzsé szerkezetének átalakításával ez kikerült onnan.

Mindkét szakember leszögezte: tárgyalóasztal mellett szeretnék megoldani a helyzetet. Számításaik szerint az összes központ működtetése havonta 35 millió forintba kerülne. Tájékoztatásuk szerint a hét regionális központ 1200 látássérült embernek segít a mindennapokban. Kiemelték: az uniós program keretében kiképzett mentorok tudása és a kialakított rendszer is európai szintű, modern, illetve költséghatékony. A központok többsége március 1. után is kinyit, de rehabilitációs szolgáltatás és képzett mentor már nem lesz ezekben - tették hozzá.

Mezősi Tamás leszögezte: ha nem oldódik meg a központok működtetésének finanszírozása, akkor vissza kell fizetni az EU-nak a több mint hatszáz millió forintos támogatást. Véleménye szerint az állam is rendkívül kényelmetlen helyzetbe kerülhet, ha nem oldódik meg a helyzet. Szavai szerint uniós szégyen lenne, ha e szociális beruházás eredményeit "kukába dobná a kormányzat".

Kérdésre válaszolva a szakemberek elmondták: több helyre, egyebek mellett a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak is írtak a finanszírozás ügyében, de érdemi választ mindeddig nem kaptak. Mányi Miklós emlékeztetett arra: a törvények szerint minden fogyatékos embernek jár a rehabilitáció, és egy, a Magyarország által is aláírt ENSZ-egyezmény szerint ki kell építeni a személyre szabott rehabilitáció rendszerét.

Kitért arra: átmenetileg az is megoldás lehetne, ha az állam öt hónapra vállalná a látássérültek országos rehabilitációs rendszerének finanszírozását, mivel akkor indulna - szintén uniós forrásból - a program második üteme, amely a hálózat bővítését támogatja.

Sutba dobott lehetőség
Az elemi rehabilitáció után a résztvevők az országos átlag fölött,48%-ban találtak munkahelyet a Szempont Alapítvány beszámolója szerint.
MInt írják, alapítványunk, a közép-magyarországi régió központja az elemi rehabilitációs szolgáltatások fejlesztésének támogatására kiírt programban több mint 34 ezer munkaórában dolgozott azért, hogy a látássérülés vagy látásvesztés után segítséget kérők teljesebb életet élhessenek. 305 főt láttunk el másfél év alatt, közülük 260-at készítettünk fel az önálló életre a TÁMOP 5.4.7 európai uniós program keretében.

Kónya Kata rehabilitációs szakmai vezető a február 28-ai záró konferencián elmondta, hogy a többség tájékozódás-közlekedésben (3600 óra), azután a mindennapos tevékenységekben (2510 óra) kért segítséget, utóbbin belül a legtöbb időt az ételkészítéssel és az étkezéssel kapcsolatos ismeretekre fordították. A szakembereket is meglepte, hogy a Braille-írás tanulásával csak 60 órában két személy kért foglalkozást, míg az informatikai ismereteket 2500 órában 62 fő vette igénybe. Ez a modern kommunikációs eszközök térhódítására utal, másrészt sokan vesznek részt a foglalkozási rehabilitációban, mert munkát akarnak vállalni, amihez nélkülözhetetlenek a számítógépes ismeretek.

Pál Attila projektmenedzser összefoglalója szerint a program másfél éve alatt az elemi rehabilitáció jobban beépült a szociális ellátórendszerbe. Az alapítványhoz egyre több látássérült érkezik az egészségügyi intézmények szemészeti osztályairól és a szemészeti klinikáról. Továbbá kilenc foglalkozási rehabilitációs szervezettel működnek együtt annak érdekében, hogy visszavezessék a munka világába a látássérülteket. Eredménnyel: 75 fő igényelte a felkészítést a munkavállalásra, és 36 személynek találtak állást a TÁMOP 5.4.7 résztvevői közül a foglalkozási rehabilitációs csoport munkatársai. Az eredmény (48%) magasan felülmúlja a magyarországi fogyatékosok 6-9%-os munkavállalási arányát.