A röntgen is gőzerővel fejlődik

Gémes László: örülnénk, ha a fejlesztésekben párbeszéd alakulna ki.

Gémes Lászlóval, az amerikai Carestream termékeit itthon képviselő Medimat Kft. ügyvezető igazgatójával a képalkotó diagnosztika fejlődéséről és a magyarországi sikerekről beszélgettünk.

– Igazgató úr, közvetlenül december közepi beszélgetésünk előtt érkezett haza az amerikai radiológus társaság chicagói kongresszusáról. Mit tapasztalt az Egyesült Államokban?

– Látható, hogy a legnagyobb képalkotó diagnosztikai cégek egyre inkább a CT-, MR- és PET-technológiára koncentrálnak, és a hagyományos röntgenpiac átterelődik a nem tradicionális röntgenszállítók felé. A mobil detektoros technológia, amellyel a Carestream jelent meg a piacon két évvel ezelőtt, ismert termékké vált, számos versenytársnak van hasonló terméke, és mindenki a felvétel-technikai szabadságra koncentrál. Mi 2011 márciusában, Bécsben mutatjuk majd be azt a teljesen mobil rendszert, amiben nem csak a detektor, hanem a munkaállomás is hordozható. A piaci változás következménye az is, hogy egyre gazdaságosabb és jobb minőségű rendszerek válnak elérhetővé a piacon.

– Hasonló a tendencia digitális mammográfiában is?

– Az amerikai FDA megkönnyítette a digitális mammográfiai eszközökre vonatkozó minősítés kiadását. Ennek elsődleges oka az, hogy bebizonyosodott a klinikai tesztek során: a jelentősebb szállítók által kifejlesztett technológiák kiváló minőségűek, megbízhatóak, így a technikai befogadási eljárást könnyebbé lehetett tenni. Ennek egyenes követelménye, hogy világszerte, így Magyarországon is, sokkal többen dolgozhatnak a jövőben digitális mammográfiával, mint korábban. A következő években ezen a területen árverseny alakulhat ki, aminek persze lehet az a veszélye is, hogy olyan cégek is megjelennek a piacon, amelyek nem a legkiforrottabb képminőséget és szoftvereket nyújtják.

– Milyen fejlesztéseket valósít meg a Carestream?

– Röntgentechnológiában a minél nagyobb fokú mobilitást részesítjük előnyben, és komoly fejlesztéseket tervezünk a képfeldolgozó és archiváló PACS-rendszerek területén. Az elmúlt években megjelent az informatikában és a PACS-rendszerek területén egy új fogalom, a „cloud computing". A magyarul „számítási felhőnek" fordított fogalom azt jelenti, hogy olyan képekkel és PACS alkalmazásokkal dolgozunk, amelyek fizikailag nem a kórházi PACS rendszeren tárolódnak, hanem egy megfelelően biztonságos szerver és archívum központban. Az intézmények számára ez konkrétan beruházás nélküli PACS-rendszert jelent. A technológiát, mint szolgáltatást veszi igénybe a felhasználó, sem a PACS-hardvert, sem a PACS-szoftvert nem kell megvásárolnia, hanem havi díj ellenében, szolgáltatásarányosan fizet. Természetesen mindig a legkorszerűbb PACS szoftverrel dolgozhat, és a technológia természetéből adódóan automatikusan bekapcsolódik a nemzetközi szintű teleradiológiába.

– Hogyan kapcsolódik ez Önökhöz?

– A Carestream már nyolc ilyen adatközpontot működtet világszerte, több, mint 200 felhasználó veszi igénybe a szolgáltatást és eddig egymilliárd képet archiváltunk. Eddig csak az archiválást lehetett igénybe venni, 2011-ben viszont a PACS-alkalmazások is elérhetővé válnak a számítási felhőben. Ez azt eredményezi, hogy a hagyományos „megveszem, birtoklom, folyamatosan fejlesztem" modell egyre elavultabbá válik. A technológia gyors fejlődése miatt a PACS is a külső szolgáltatások közé kerül. Ehhez persze elengedhetetlen a megfelelő telekommunikációs infrastruktúra, a megbízható szélessávú kapcsolat, amely Magyarországon az egészségügyi intézményeken belül többnyire megfelelő, de országos szinten még szükség lenne gyorsabb és olcsóbb hálózatra.

– Mennyivel jár előrébb az Egyesült Államok és Nyugat-Európa, mint Magyarország?

– A röntgenek területén, CT- és MR-technikában azok a berendezések, amelyek bekerülnek az országba, állják a versenyt a fejlett, nemzetközi színvonallal. Persze, e berendezések darabszáma lehetne magasabb, mert e tekintetben az európai sereghajtók között vagyunk. Amiben viszont döbbenetes elmaradásunk van, az a PACS-technológia, és ez nem a letelepített rendszerek színvonalára, hanem a gondolkodásmódra vonatkozik. A Magyarországon működő, installált rendszerek az egyszerűbb, kevés felhasználós megoldások közé tartoznak, és az olyan óriási PACS-fejlesztők, mint az amerikai McKesson vagy a svéd Sectra nincsenek jelen itthon – nyilván azért, mert nincs rájuk igény.

– Miért tér el a magyar gondolkodásmód a nemzetközitől?

– Egyre nagyobb problémát jelent, hogy azok a radiológus vagy informatikus szakemberek, akik PACS-szal foglalkoznak, nem kísérik figyelemmel a szakirodalmat, a technológia fejlődését. Ennél is alapvetőbb gond, hogy a felhasználói oldalon hiányoznak a PACS-rendszer szakértők, és a piaci tendenciákkal kapcsolatban sajnos nagyfokú tájékozatlanság jellemző. Ezért úgy gondolom, a szállítóknak elkötelezettséget kell vállalniuk a legfrissebb tudás átadása érdekében, a különböző fejlődési irányok megismertetésében. Sajnálatos tény, hogy a hazai radiológus kiállításokra sem látogatnak el a kórházi műszaki és informatikus kollégák, pedig a kiállítók alig várják, hogy nekik is bemutathassák a rendszereiket és első kézből átadják a legfrissebb technikai információkat.

– Hogyan fejlesztik tovább a vezeték nélküli DRX-technológiát?

– Nagyon nagy reményeket fűzök a DRX-technológia köré kifejlesztett röntgengép családhoz, a DRX-EVOLUTION rendszerhez. A mobil detektoros technológia azért sikeres a világban, mert olyan digitális munkafolyamatot tesz lehetővé, amihez eddig csak nagy beruházások árán lehetett hozzájutni. A Carestream technológiai fejlesztésének iránya, hogy ugyanattól a gyártótól egy olyan integrált rendszert tudjon kínálni az új röntgengépet igénylő partnereinek, amely legalább olyan szolgáltatási kört, funkcionalitást nyújt, mint a drága direkt digitális röntgenrendszerek, azoknál jóval kedvezőbb áron. Erre azért nyílik lehetőségünk, mert mi vagyunk az egyetlen olyan piaci szereplő, amely saját maga gyárt foszforlemezes technológiát, direkt digitális technológiát, röntgengépeket, generátorokat és PACS-rendszereket. Ezen felül különféle gyártótól származó PACS-rendszerek nemzeti és regionális szintű integrációját is megvalósítjuk. A nagydiagnosztikai eszközökön és az ultrahangon kívül tehát egy teljes digitális röntgenosztály felépíthető Carestream eszközökből, és ez jelentős költséghatékonyságot tesz lehetővé.

– Jól érzékeljük, hogy az idei év a Medimat és a Carestream számára sikeres volt Magyarországon?

– Az állítás pontos. Elsősorban azért lehettünk sikeresek, mert a vezeték nélküli DRX-1 technológia várakozáson felül teljesített itthon is. Amikor megjelent a rendszer a piacon, nekünk is voltak fenntartásaink azzal kapcsolatban, hogy a magyar intézményekben tapasztalható intenzív igénybevétel során hogyan képes teljesíteni a technológia. Az elmúlt évben bebizonyosodott, hogy a technológia különösen robusztus, kibírja az intenzív használatot, és a koncepció megállja a helyét a magyar piacon. A versenytársak nemzetközi szinten ugyan elindultak ebbe az irányba, a maximális mobilitás, felhasználóság és gazdaságosság felé, de Magyarországon ezek a gyártmányok még nem érhetőek el. Jelenleg öt DRX-1 rendszer működik itthon, városi vagy megyei kórházban, egyetemi klinikán, nagy forgalmú ortopédiai osztályon és szakrendelőben. Felhasználóink elégedettek a rendszerrel, és azzal a rugalmassággal, amit velünk kapcsolatban tapasztalnak. Például az a frappáns telepítés, ami a Semmelweis Egyetem Radiológiai és Onkoterápiás Klinikáján valósult meg, kiváló bizonyíték arra, hogy mennyire tudunk alkalmazkodni a felhasználói igényekhez. E rendszerek óriási előnye, hogy néhány nap alatt le tudjuk telepíteni a technológiát. E néhány nap döntő részét a papírmunka és a szervezés teszi ki, a konkrét installáció néhány órát vesz igénybe, tehát az igény felmerülését követően pár napon belül már használható az új rendszert.

– A felhasznált röntgenberendezéstől függetlenül?

– A legpozitívabb visszajelzés onnan érkezett, ahol idősebb röntgengépekhez telepítették a DRX-1 rendszert. A felhasználók azt mesélték, hogy meglepően jó, a vadonatúj, direkt digitális röntgenrendszerek képminőségével versenyképes felvételeket készítenek. Ez csak azért van így, mert a Kodak filozófiáját a Carestream is megtartotta magának. Azt régebben, még filmes korunkban hangoztattuk, hogy a képalkotási lánc alapja ugyan a röntgen, de a képminőséget a felvételi rendszerek, a munkafolyamat és a szoftverek biztosítják.

– A tapasztalatok alapján mennyire megbízható a DRX-1 rendszer?

– Abból a szempontból szomorú vagyok, hogy szervizcsapatunk a DRX-1 kapcsán némi tétlenségre van kárhoztatva. Nem kell kijárni a rendszerekhez, minimális szervizt igényelnek, hiszen nincs bennük mozgó alkatrész, elromlani pedig még nem romlottak el, akkor sem, amikor véletlenül leejtették a detektort. Nemzetközi szinten sem tudunk jelentősebb meghibásodásról, a rendszer pedig annyira fejlett, hogy a felügyeletet budapesti központunkból, távoli eléréssel tudjuk ellátni.

– Maradt még létjogosultsága a foszforlemezes rendszereknek?

– Új fejlesztésünk, a Carestream Vita foszforlemezes rendszer nagyon sikeres az amerikai piacon is, ebből látszik, hogy nem szabad elfeledkezni a foszforlemezes technológiáról. Nem minden röntgent érdemes direkt digitális háttérrel működtetni, a foszforlemezes digitalizálás a kis forgalmú helyeken optimális megoldás, illetve direkt digitális rendszerek mellett kiegészítésként, háttérrendszerként alkalmazható. A foszforlemezes kiolvasók részaránya ugyan csökken Magyarországon is, viszont idén nagyon komoly sikereket értünk el ezen a területen, például a budapesti Bethesda Gyermekkórházban vagy a Zala Megyei Kórházban.

– Hogyan látja a magyar egészségügy fejlődési irányát, és ezen belül a Medimat szerepét?

– Ebben az évben sikeresek voltunk, de a jövőt még nem látom tisztán, ugyanis vannak nagy lendülettel indult, de utóbb lelassult projektjeink. Nem látom, hogy merre indul előre a magyar egészségügy. A Semmelweis Terv kapcsán látható valami átfogó koncepció, de ennek informatikai és képalkotó diagnosztikai vetülete még nem ismert pontosan. Örülnék annak, ha a döntéshozókkal egészséges és nyílt konzultáció alakulhatna ki, és a döntéshozók a nemzetközi piac itthon is képviselt, mértékadó szereplőivel, folytatnának párbeszédet. Az iparági szereplők boldogan vennének részt a rendszertervezés folyamatában is, így fel tudná használni a nemzetközi szakmai tapasztalatokat az ágazatvezetés. Remélem, hogy ez a hozzáállás a következő időszakban pozitívan változik, és a szűkebb magyarországi optika helyett legalább európai kitekintésben vizsgálják az egészségügyi informatika és a képalkotó diagnosztika környezetét.

(A beszélgetés teljes terjedelmében a KÓRHÁZ szaklap 2010/12. számában olvasható.)