A számvevő kérdez, a háziorvos válaszol

Megkezdődött az ÁSZ vizsgálat a háziorvosok körében: mi történik az alapellátásban?

Mi történik az alapellátásban? Mit kapnak a betegek a háziorvostól, illetve mire képes a háziorvos? – fogalmazta meg egyszerűen az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálatának kérdéseit Winter Zsuzsa, az ÁSZ főtanácsosa egy szakmai rendezvényen. Felmérik azt is, miként tudnak eleget tenni az orvosok a sokat emlegetett kapuőri elvárásnak, azaz képesek-e a betegeket a kórházak helyett a járóbeteg-ellátás felé terelni, illetve már az alapellátásban meggyógyítani. Kérdés továbbá, a megnövekvő igénynek, a velük szemben támasztott elvárásoknak megfelelő-e a finanszírozásuk és jogállásuk. Vagyis, az egész háziorvosi rendszer működését próbálják feltérképezni, de nem az OEP vagy akár az APEH helyett, mellett.

Az egészségügyi kassza relatív nyerteseinek tekinthetők a háziorvosok, ugyanis korábbi hatvanhárom milliárd forintos finanszírozásuk idén 78 milliárdra emelkedett – ez magasabb arányú növekedés a többi területhez képest. Ugyanakkor a praxisok havonta átlag 800 ezer forintot kapnak, ami az 1993-as összeghez képest alacsony, és nagyon erős devalválódást mutat – érzékeltette a gondokat Winter Zsuzsa.

A számvevőket érdekli a háziorvosok minőségi munkáját motiváló indikátorrendszer működése, szempontrendszere. A szisztéma módosítása zajlik, az új rendszer áprilistól lép életbe két és félszer magasabb finanszírozással (a korábbi százmillió helyett 250 millió forint jut havonta erre a célra).

Winter Zsuzsa is rámutatott az egyik legaggasztóbb gondra: az utánpótlás hiányára, a magas átlagéletkorra, amely jelenleg 54 év. Akad olyan orvos, aki 90 évesen praktizál, és nem ritka hetven év felettiek részvétele az ellátásban.

A vizsgálat nemcsak a praxisokat érinti, hanem az önkormányzatokat is. Kérdés ugyanis, hogy maradjon-e az önkormányzatoknál vagy sem a háziorvosi rendszer. Ezért áttekintik, mit tesznek hozzá a helyhatóságok az állami forrásokhoz, mennyire informáltak a háziorvosi ellátásról, mennyire számoltatják be, illetve támogatják gyógyítóikat.

Információgyűjtés céljából 475 önkormányzatot keresnek meg, ebből huszonöt önkormányzatot személyesen is. A helyhatóságok kiválasztásánál igyekeztek minden típust beválogatni, például anyagi helyzetük, fejlődésre vonatkozó jellemzőik szerint. Az önkormányzatokhoz tartozó háziorvosok közül maximum hármat vonnak be a programba, akikkel helyszíni interjúkat készítenek. A teljes háziorvosi karhoz pedig kérdőívet juttatnak el, így mintegy hétezer dokumentumot várnak vissza.

Tizenhat számvevő dolgozik a vizsgálatban, a szakemberek egyedi jelentéseket készítenek, amelyből aztán majd kirajzolódik a publikus, általános ÁSZ-vélemény – ahogy ez az egynapos sebészet ellenőrzésekor történt.

Már vannak tapasztalataik, ezekből Winter Zsuzsa az önkormányzatok tájékozatlanságát emelte ki a háziorvosok finanszírozásával kapcsolatban. A települések vezetői ugyanis sokkal kedvezőbbnek ítélik ezt a kérdést, sőt, találkoztak olyan fura szituációval, ahol a helyhatóság még lecsapolt volna valamennyit a háziorvost megillető OEP-finanszírozásból.

Várhatóan nyárra készül el a zárójelentés, amelyben a szakmai szervezetek véleményére is számítanak, s majd az Országgyűlés asztalára kerül. A vizsgálat eredménye az egészségügyi államtitkárság számára alapdokumentum lesz Szócska Miklós államtitkár állítása szerint.