A tagdíj ne legyen kamarai adó

Általános vitára alkalmasnak tartja a kamarai törvényjavaslatot az egészségügyi bizottság.

A módosított kamarai törvény tervezetének általános vitájával kezdődött a parlament egészségügyi bizottságának első ülése: bizonyos véleménykülönbségek ellenére a többség (Fidesz és Jobbik) általános vitára alkalmasnak tartotta a tervezetet, csak az MSZP két tagja nem szavazott velük.

Az ülés elején Gyenes Géza felvetette, hogy kapjanak hozzászólási jogot a kamarák jelenlévő vezetői, ám a szolid többség (a Fidesz sem volt egységes a szavazáskor) nem értett egyet felvetésével. Az ülést vezető Mikola István azzal nyugtatta a kedélyeket, hogy az általános vita után még lehetőség lesz a kamarák megnyilvánulására a részletes vitákban. A kollegialitást mindenképpen hiányolta a döntésből Garai István (MSZP).

Partnernek tekinti a hivatásrendeket a kormány az egészségügyet érintő döntéshozatalban, szögezte le Szócska Miklós államtitkár, aki a tavaly decemberben benyújtott törvényjavaslat legfőbb elemeit ismertette. Kiemelte a teljes körű, kötelező tagságot, a független etikai rendszer létrejöttét, a hivatásgyakorlás elveinek meghatározását a kamarák által. Beszélt arról, hogy kibővítik a kamarák szakmai minőségbiztosítási tevékenységét (például a továbbképzések esetében), valamint véleményezési jogkörét többek között a szakképzési keretszámok, hiányszakmák, vezetők kinevezése, felmentése, egyes külföldi oklevelek, diplomák elismerése, a szolgáltatók és az OEP között általános szerződési feltételek kérdésében.

Hibaként ismerte el, hogy nem volt kellő mértékben sajtónyilvános a két körös kamarai szakmai egyeztetés, de ettől függetlenül – például Kiss Sándor (Jobbik) kritikájára – leszögezte: alapos, mindenre kiterjedő megbeszélést folytattak. Vannak ugyan vitás pontok, például korrekcióra szorul a tisztségviselők újraválasztását szabályozó passzus, de alapvetően konszenzussal születtek a módosítások, a párbeszéd fennmaradt és konstruktivitás jellemzi az együttműködést.

A kormány fenntartott magának bizonyos jogosítványokat, mint például a tisztségviselői tiszteletdíj, valamint a kamarai tagdíj limitálását. Az államtitkár hangsúlyozta: a tagdíjak maximálásával szeretnék elkerülni, hogy kamarai adóként éljék meg a tagok a befizetéseket.

Az etikai rendszer működése kritikus, már csak ezért is szükség van a kötelező kamara visszaállítására, az ehhez nélkülözhetetlen jogosítványokra, mondta Szócska, hozzátéve: a kamara az etikai ítélkezés letéteményese lesz, nem egy „külső ütő-verő szervezet" végzi a feladatot. Összességében a szakmai szervezetek súlya megnövekszik az államtitkár szerint a módosításoknak köszönhetően.

Előrelépésként minősítette a javaslatot, s támogatta az általános vitára bocsátást Gyenes Géza (Jobbik) bizottsági alelnök, ám jelezte: számukra az 1994-es törvény az etalon, amelyhez képest több fontos jogosítványt nem kapnak vissza a köztestületek.

A tagokat sújtó anyagi terheket emlegette fel Kovács Tibor (MSZP), aki szerint cserébe csupán véleményezési jogot kapnak a hivatásrendek, s egyenesen látszattevékenységnek minősítette a törvénymódosítást. Nem késett a válasszal az államtitkár, mondván, „nem üléseznénk itt, ha korábban nem változott volna meg a kamarai törvény", a módosítás pedig a hivatásrendek igénye.

Mikola szerint esély van arra, hogy a legoptimálisabb törvény szülessen meg, igaz, tette hozzá, ez mindenki igényét nem fogja kielégíteni. A parlamentben holnap este kerül sor a törvényjavaslat általános vitájára.

A bizottsági ülést azért vezette ma még a külföldi állomáshelyére készülő Mikola István, mert információink szerint ma dönt az Országgyűlés többek között arról, hogy helyét Kovács József (Fidesz) tölti be a bizottság élén.