A vizitdíj és a napidíj első éve

Bevételhez juttatja a háziorvosokat, a legális önrészfizetés segít visszaszorítani a hálapénzt, és szemléletváltozást hoz.

A vizitdíj és a napidíj bevezetésének indoka az volt, hogy jelentős bevételhez juttatja a háziorvosokat, a legális önrészfizetés segít visszaszorítani a hálapénzt, és szemléletváltozást hoz az ellátórendszer igénybevétele során.

Az eredmények már láthatók:

1. Nőtt a háziorvosok bevétele. A vizitdíj a szolgáltatóknál marad, aminek eredményeképpen a háziorvosok átlagosan havi 180 ezer forint többletbevételhez jutnak.

2. A felmérések szerint csökkent a hálapénz az ellátás egyes területein. Egyre kevesebben érzik úgy, hogy a vizitdíj mellett hálapénzt is kellene adniuk. Bár a vizitdíj önmagában nem szünteti meg teljesen a hálapénzfizetést, de jelentős lépés annak visszaszorításában.

3. Kevesebb lett a felesleges orvos-beteg találkozó. A vizitdíj arra ösztönöz, hogy ésszerűbben vegyük igénybe az egészségügyi rendszert. Ennek eredményeképpen csökkent az indokolatlan orvos-beteg találkozások száma, több figyelmet és gyorsabb ellátást kaptak a valóban rászorulók.

4. Egy friss felmérés azt is kimutatta, hogy a vizitdíj szemléletváltást hozott. A betegek egyre inkább érzik: az egészségügyi ellátás egy szolgáltatás, amelynek során joguk van elvárni a megfelelő minőséget.

5. Végül, a vizitdíj és a napidíj nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a társadalombiztosítás idén már nem veszteséges, hiszen az ellátórendszer ésszerűbb igénybevétele több tízmilliárd forintos felesleges kiadást takarított meg. Ennek a megtakarításnak köszönhető többek között az is, hogy decembertől jelentős mértékben tudjuk javítani a kórházi étkezés színvonalát.

Vizitdíj = bevétel növekedés és megtakarításból adódó fejlesztés egyszerre

A vizitdíj és a napidíj egyrészt közvetlen, helyi bevételt jelent az egészségügyi szolgáltatónak. A vizitdíjnak és a napidíjnak azonban más haszna is van. A bevételnél még jelentősebb az az összeg, amitől a kiadási oldal mentesül. A kevesebb vizit kevesebb gyógyszerfelírást, kevesebb beutalót, kevesebb kórházban töltött napot eredményezett, így a vizitdíj és a napidíj bevezetésének következménye, hogy a társadalombiztosításban jelentős összegek szabadultak fel és használhatók fel fontos fejlesztésekre.

A vizitdíj és a kórházi napidíj 2008. február 15-ig várhatóan 20-21 milliárd forint bevételt jelent.

A vizitdíj hatásának megértéséhez fontos tudni, hogy a háziorvos naponta átlagosan 36 beteget lát el, ebből 5 beteget (14 százalék) beutal másik intézménybe. A háziorvos három betegből kettőnek gyógyszert ír fel, tehát naponta egy háziorvos átlagosan 24 betegnek ír fel gyógyszert, betegenként átlagosan 3,5 receptet. (Ez háziorvosként naponta átlagosan 84 receptet jelent).

Ebből látható, hogy ha csökken a vizitek száma, akkor csökken a beutalók és a gyógyszerfelírások száma is. A társadalombiztosításnak ez jelenti az igazi megtakarítást. A vizitdíj jelentős hatása a kórházi, ápolási napok csökkenésében és az orvos-beteg találkozások számának csökkenésében mutatkozik meg. Ebben komoly szerepe van annak, hogy a napidíj fizetés miatt a beteg érdekelt abban, hogy csak annyi napot számoljanak el utána, amit ténylegesen a kórházban tölt, hiszen ezeket a napokat ki kell fizetnie.

A vizitdíj bevezetésé tehát a társadalombiztosításnak is megtakarítást jelentett, amit célzottan használtunk fel: kiegészítő díjazásokra, a struktúra-átalakítás támogatására, a kórházi étkezés reformjára.

Gyógyító megelőző ellátások

• Járóbeteg szakellátás: Az átlagos esetszám csökkenés és a degressziós elszámolás csökkenő hatásának együttes figyelembe vételével a február – november közötti 10 hónap alatt kb. 3 milliárd Ft szabadult fel.

• Aktív fekvőbeteg szakellátás: Az átlagos ápolási időtartam csökkenését teljes mértékben a napidíj hatásának kalkulálva egy ápolási napra jutó 23 eFt figyelembe vételével kb. 21,2 milliárd Ft szabadult fel.

• Krónikus fekvőbeteg szakellátás: Hasonló módon kalkulálva az átlagos ápolási idő csökkenéssel napi 6,6 ezer Ft súlyozott díjjal számolva a fenti időszakban mérve kb. 1,1 milliárd Ft megtakarítást eredményezett a napidíj bevezetése.

• Gyógyító megelőző ellátások összesen 25,3 milliárd Ft.

Gyógyszertámogatás

• A forgalom csökkenéséből származó megtakarítás nagyjából 15 milliárd forintra tehető. Az érték pontos meghatározása azért nem lehetséges, mert a kasszában számos változás került végrehajtásra, amelyek egyedi hatásai pontosan nem különíthetőek el egymástól. A megjelölt érték modell számítás alapján került meghatározásra.

Gyógyászati segédeszköz és gyógyfürdő ellátás

• A gyógyászati segédeszköz és gyógyfürdő finanszírozásban realizálható felszabadult összegek elsősorban nem a vizitdíj kórházi napidíj bevezetéséből származik, hanem a támogatás mértékének jelentős változására vezethető vissza. A vizitdíj hatására közvetlenül visszavezethető megtakarítás mértéke 0,5 milliárd forint.

Az utazási költségtérítés

A járó- és fekvőbeteg szakellátásban bekövetkezett betegforgalom csökkenésből eredő utazási költségtérítés megtakarítás várhatóan éves szinten 0,8 milliárd forint lesz.

Összesítés

• Gyógyító megelőző ellátások 25,3 milliárd forint
• Gyógyszertámogatás 15 milliárd forint
• Gyógyászati segédeszköz és gyógyfürdő 0,5 milliárd forint
• Utazási költségtérítés csökkenése 0,8 milliárd forint
• Mindösszesen 41,6 milliárd forint
A vizitdíjnak és a napidíjnak köszönhetően kétszer akkora összeg szabadult fel, mint amekkora a bevételből származik. A vizitdíj és a napidíj bevételi többletként és a források felszabadulásával összesen mintegy 62 milliárd forintot jelent.

Vizitdíjból, napidíjból bér és jutalom

A február 11-én elfogadott törvény értelmében március elsejétől a vizitdíj és a napidíj bevétel legalább 30 százalékát kell elkülöníteni az egészségügyi intézményekben az orvosok és egészségügyi szolgáltatók bérének teljesítményalapú növelésére vagy jutalmazására. Az elosztás arányairól és típusáról (bér, utalvány, jutalom) az intézmények vezetése dönt. Ez azt jelenti, hogy a intézmények vezetői mostantól jelentős összegekkel tudják jutalmazni a minőségi munkát nyújtó orvosokat és szakdolgozókat.

Népszavazás

A népszavazás valódi tétje az,
• hogy a háziorvosoknál megmarad-e a havi átlagos 180 ezer forintos bevétel, ami a vizitdíjból származik, vagy veszélybe kerül a biztonságos működésük,
• hogy a kórházak és szakrendelők megőrizhetik-e a havi több millió forintos bevételt, vagy ettől a fejlesztési-működési forrástól elesnek,
• hogy a szolgáltatóknál megmarad-e az ésszerű igénybevétel vagy újra nő az indokolatlan forgalom,
• hogy a társadalombiztosítás egyensúlya megmarad vagy újra hiány keletkezik.

Az adatokat tartalmazó táblázatok