Akár ötmilliós bírságot is kiszabhat majd az ÁNTSZ

Nem kötelező védőoltások esetén a háziorvosok az egészségbiztosítási alapból finanszírozást kaphatnak majd.

Akár ötmillió forintos egészségügyi bírságot is kiszabhatnak a jövőben a szolgáltatókkal szemben, ha az Országgyűlés elfogadja az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelynek zárószavazása december 14-én lesz a parlamentben.

Kökény Mihály, az MSZP országgyűlési képviselője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján azzal indokolta az előterjesztést, hogy elégtelenek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) eszközei arra, hogy kikényszerítsen fontos közegészségügyi és a szolgáltatók működésével kapcsolatos intézkedéseket, vagy azok végrehajtását. Megjegyezte: a bírság mértéke 30 ezer forinttól 5 millió forintig terjed, és az ÁNTSZ bevétele lesz.

Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke elmondta: korábban nem szabályozták, de a javaslat elfogadása után a térítésmentes, nem kötelező védőoltások esetén a háziorvosok az egészségbiztosítási alapból finanszírozást kaphatnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy ez olyan lehetőség, amely a költségvetés helyzetétől függ.

Kökény Mihály közölte: a törvényjavaslat a patikaalapítás teljes liberalizációját három évvel elhalasztja, mert a tapasztalatok nem elég meggyőzőek és ellentmondásosak. Emlékeztetett: 2010. január 1-től nyílt volna meg ez a lehetőség.

Kitért arra, hogy az előterjesztés megteremti az egészségügyi miniszter felhatalmazását arra, hogy szabályozza az intézeten kívüli szülés szakmai szabályait és kizáró okait.

A politikus azt mondta: módosulnak a várólista-szabályok. Mint mondta, eddig nem volt arra lehetőség, hogy a betegeket az ő kezdeményezésük nélkül le lehessen venni a várólistáról, ha állapotuk már nem teszi indokolttá, hogy rajta legyenek. Ez most rendeződik - fűzte hozzá.

Kökény Mihály beszámolt arról, hogy változnak a gyógyszer- és a gyógyászati segédeszköz-ellátás szabályai: a jövőben megszűnik a többletár-támogatás, azaz nem nyújtható méltányosságból a támogatási mértéket meghaladó plusztámogatás. Kifejtette: ez arra vonatkozik, ha a forgalmazó a tb-támogatási körbe kezdeményezte a befogadást, de azt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elutasította, mert például hiányoztak a megfelelő hatékonysági vizsgálatok.

Helyszíni ellenőrzések, próbavásárlások lefolytatásával bővülnek az egészségbiztosító és az Egészségbiztosítási Felügyelet jogosítványai - mondta, megjegyezve, hogy többek között a patikák, a gyógyfürdők számíthatnak ellenőrzésekre, de a gyógyító-megelőző ellátásokra ez a jogkör nem terjed ki, vagyis "álruhás, álbeteg" ellenőrök nem lesznek.

Kökény Mihály szerint kedvezően változnak a gyermekápolási táppénz címén a keresőképtelen szülők táppénz lehetőségei. Hozzátette: az egészségbiztosító méltányosságból az előírtnál több napi gyermekápolási táppénzt is megállapíthat, ha azt a gyermek betegsége indokolja.

A bizottsági elnök közölte: jövő év végig nem kell új finanszírozási szerződést kötnie az egészségügyi szolgáltatóknak, addig érvényesek lesznek a mostaniak.

Kökény Mihály azt mondta: a jövőben a szakvizsgához, a továbbképzés igazolásához el lehet majd számolni az Európai Unió tagállamaiban végzett tevékenységet is.

Kitért arra, hogy a módosítások után hatékonyabban működik majd a Nemzeti Rákregiszter, mivel kötelező lesz a teljes körű adatszolgáltatás. Hozzátette: kiegészül a bejelentendő fertőző betegségek köre a H1N1 influenzavírussal, valamint az Egészségügyi Világszervezet kérésére Chikungunya-lázzal.

Hozzátette: bevezetik a nemzetközi referenciaárazást is.
Közölte: a 14 törvényt módosító előterjesztéshez benyújtott módosító indítványokról jövő hétfőn döntenek, a törvényjavaslat zárószavazása december 14-én lesz a parlamentben.

Az influenza-helyzetől szólva elmondta, nagy a bizalom az oltópontok iránt, és ezek, valamint a háziorvosok közreműködésével a hétvégén a lakosság 15 százaléka, azaz másfél millió ember kaphatja meg a védőoltást. Hozzátette: az egészségügyi bizottság nap folyamán tartott ülésén tájékozódott az influenzahelyzetről.

Kökény Mihály úgy vélte, a fideszes Pesti Imre továbbra is megengedhetetlenül vádaskodik a vakcina gyártójával kapcsolatban. Kökény Mihály szerint ez tényekkel alá nem támasztott vádaskodás, csak feltételezéseket hallani arról, ki mit "nyúl le". Ismertetése szerint Magyarországon négymillió ember kapja térítésmentesen az oltást, az ezen túlmenően kétmillió térítéses vakcinát rendeltek meg.

Kökény Mihály szerint az oltóanyag gyors elosztására, az ezzel kapcsolatos infrastruktúra működtetésére az állam is szán pénzt, de szolidaritási alapon a lakosságnak is hozzá kell járulnia ahhoz. Megjegyezte: a magyar vakcina nemzetközi összehasonlításban kifejezetten olcsó.

Az oltóanyag gyártójának, az Omninvestnek a tulajdonosi hátterét firtató ellenzéki kérdésekkel kapcsolatban a bizottsági elnök azt mondta: az senkit nem zavar, hogy a Magyarországon forgalmazó 180 gyógyszercég egy részének nem lehet tudni, kik a tulajdonosai.

 Hozzátette: az Omninvest stratégiai tevékenységet folytat 15 éve, a mindenkori kormányok ennek megfelelően alapos ellenőrzés alatt tartják a céget, és az új influenzavírus megjelenése előtt soha semmi kifogás nem vetődött fel.

Kökény Mihály közölte: mintha a konkurencia kezét látná ebben az ügyben, "de erre gondolni sem mer".

Arra a kérdésre, hogy az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) az oltópontoknak 40 százalékos árréssel adja el a vakcinát, a kormánypárti politikus azt mondta, az oltóanyagért ugyanannyit kell fizetni a patikákban és az oltópontokon.

Kökény Mihály szerint minden "lenyúlásnak" nevezett bevételszerzés az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot, az egészségügyi infrastruktúrát, az oltópontokon tevékenykedők díjazását szolgálja, de persze ez messze nem elég forrás.