Alkalom szüli a kórházi tolvajt is

A világon sehol máshol nem lehet úgy mászkálni a kórházakban, hogy ne tudják, ki ment oda és miért.

A megállapítás Horváth Csaba budapesti főpolgármester-helyettestől származik, aki ma egy kórházbiztonsági szakmai konferencián tartott előadást. Emlékeztetett arra, hogy az 1990-es évek előtt létezett egyfajta személyi és vagyoni biztonság a hazai egészségügyi intézményekben. A megszabott látogatási időn kívül a dolgozóknak és a betegeknek nem kellett azzal foglalkoznia, hogy ki jár a kórtermekben és mi célból. A látogatási idő korlátozásának feloldásával azonban ez az állapot megváltozott. Ezért a betegek és az egészségügyi dolgozók nyugalmának érdekében, de a személyiségi jogok megtartása mellett, új és egységes biztonsági szabályzatra van szükség a fővárosi kórházakban.

Ilyen szabályzat kialakításán már másfél éve dolgoznak a szakemberek – derült ki Danielisz Béla, a Fővárosi Közgyűlés Városrendészeti Bizottságának elnöke, bűnmegelőzési tanácsnok szavaiból. Az előadó hangsúlyozta azt a közbiztonsági alapelvet, hogy veszély nélküli állapot nem létezik, de az elvárható biztonságot meg kell teremteni. Jelenleg azonban számos beteget az a veszély fenyeget, hogy – bár a kórházban az egészsége helyreáll – értékeinek lába kel. Nővért is ért már rablótámadás este, miközben az intézmény egyik pavilonjából a másikba ment át.

A bizottsági elnök elmondta, hogy a fővárosi önkormányzat tulajdonában 15 kórház működik 62 telephelyen, összesen 143 hektárnyi területen. Az intézmények védelmének tervezett fejlesztésében nem a tettesek felderítésére, hanem a bűncselekmények megelőzésére helyezik a hangsúlyt. A fővárosi kórházak egységesnek szánt biztonsági rendszerében a megelőzés több lépcsőfokát építenék egymásra. Ezek egyike lenne a távfelügyeleti rendszer a tűz- és vagyonvédelem érdekében, valamint az illegális kiszállítások megakadályozására. Rá épülne az „élő erős" védelmi szolgáltatás, megfelelő kommunikációs eszközökkel felszerelve.

Danielisz Béla kijelentette: az egységes biztonsági rendszerhez szükséges beruházások és a későbbi működtetés kiadásait a kórházak nem tudják fedezni, így azt a főváros jövő évi költségvetéséből kellene kigazdálkodni, így a munka 2009-ben elindulhat.

A fővárosi kórházakban egy esztendő alatt mintegy 240 lopás, betöréses lopás történt, ami elenyésző szám az országos adatokkal összevetve. Ám nem az a sértettek számára. Egy kórházba vonuló beteg egyaránt kiszolgáltatottjává válik az egészségügyi személyzetnek, a betegtársaknak és azok látogatóinak - kezdte előadását a Rendőrtiszti Főiskoláról érkezett Tihanyi Miklós százados. Ő az úgynevezett szituatív bűnmegelőzés fontosságát hangsúlyozta. A bűnelkövető valamilyen tárgyat akar megszerezni az ezzel elérhető nyereség érdekében, ám minél kockázatosabbá kell tenni számára szándéka megvalósítását. A százados igaznak tartja, hogy „alkalom szüli a tolvajt", tehát ezeket az alkalmakat kell kiküszöbölni.

A szakember hibának látja, hogy az egészségügyi intézményekben általában nem különül el a járó- és fekvőbetegellátás, így bárki bejuthat a kórházi részbe. A rendőr százados szerint a bűnmegelőzés hatásos eszköze lehet az úgynevezett fizikai akadályok megteremtése, például csak egy bejárata legyen az épületnek, ne tudjon a bűnelkövető máshol távozni, mint ahol bejött. Az épületekben a területek lezárásával, a kórházi parkokban pedig a növényzet megfelelő kialakításával megszüntethetők az esetleges rejtekhelyek, és a külső, belső jó megvilágítás is elgondolkodtatja az ismeretlenségéhez ragaszkodó bűnelkövetőt. Már a feltűnően elhelyezett tiltó jelzések, vagy a fizikai korlátot jelentő sövények és virágágyások is megtorpanásra késztetik a bűnre készülőt.

A százados szerint nem lenne túl nagy beruházás az intézményen belül felkeresni kívánt helyek szerint színezett látogatói kártyák bevezetése. Sok rossztól visszatartana embereket, hogy a kártya kiadásánál rögzítik a személyazonosságot, és hova megy. Az adott kórházi területen pedig a kitűzőre pillantva mindenki érzékelhetné, ha a vele szembejövő nem ott van, ahol kellene.