Alkotmánybírósághoz fordult a gyógyszerészi kamara

Az gyógyszerautomatákról szóló, alkotmányellenesnek, illetve a jogalkotás rendjét sértőnek vélt rendeletek megsemmisítését kéri az AB-tól a köztestület.

Veszélyes és rossz megoldásnak tartja a Magyar Gyógyszerészi Kamara a gyógyszerkiadó automaták felállítását, a működésüket szabályozó rendeleteket pedig több ponton alkotmányellenesnek, ezért kérik az Alkotmánybíróságtól ezen rendeletek megsemmisítését.

A kamara jogi álláspontja szerint a jelenlegi szabályozás törvényi felhatalmazás nélkül született, mivel egyik, a tárgyban hatályos törvényi hely sem hatalmazta fel a szakminisztert e kérdés rendeleti szabályozására, ami alapján a taláros testület formai alkotmányellenességet állapíthat meg, s pusztán ezért, a szakmai-tartalmi elemek tanulmányozása nélkül is megsemmisítheti a jogszabályt. Márpedig ezen elemek is eléggé kaotikusak és ellentmondók – sorolta Horváth Tamás elnök egy mai sajtóbeszélgetésen.

Az első kifogásolt rendelet még Horváth Ágnes idejében, 2007-ben született (ez módosította az 52/2005 (XI. 18) EüM rendeletet), s kimondta, hogy a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazásra engedéllyel rendelkező üzletek gyógyszerkiadó automatákat üzemeltethetnek, s abból kizárólag az ilyen helyen engedélyezett, vény nélkül kiadható készítménykört forgalmazhatják.

A patikán kívüli gyógyszereladás ellen küzdő, a betegek biztonságát és a patikusok anyagi érdekeit egyaránt féltő kamara a már felsorakoztatott érvei mellé újabbat hozott: a jogszabály nem határozta meg, hogy mi tekinthető automatának és az milyen műszaki tartalommal üzemeltethető. Túl azon, hogy a jogszabály megalkotásakor a szaktárca a kamarával nem egyeztetett – s mint már említettük, Horváthék szerint nem volt a miniszternek törvényi felhatalmazása, - még a gyógyszertárakat is kizárta az üzemeltetésből, miközben a benzinkutat, drogériát, esetleg egyetemi épületeket, polgármesteri hivatalokat nem, hogy csak néhány olyan helyet említsünk, amelyekre – a kamara tudomása szerint - automatát telepítettek vagy terveznek telepíteni.

Fontos pontja a kamarai kifogásnak, hogy ma Magyarországon 14 évesnél fiatalabbaknak gyógyszert eladni nem lehet, márpedig – az ismeretlen műszaki tartalmú berendezések – vélhetőleg nem tudják ellenőrizni a vásárló korát, így azok működését a gyakorlatban bármikor betilthatná az ÁNTSZ. Még az is jobb, ha egy élő ember közreműködésével, zárt szekrényből adják ki a gyógyszert, legyen az eladó akár laikus benzinkutas, mert bár a pirula fő és mellékhatásait, kölcsönhatásait és ellenjavallatait nem tőle, hanem a betegtájékoztatóból tudja meg a vásárló, (miután kifizette a dobozt), ám legalább az életkorát lenne kinél igazolnia – érvelnek a kamara vezetői.

Ezt a jogi szabályozást egészítette ki a tavaly decemberben 30-án megszületett, 2010 január 29-e óta hatályos másik rendelet, amely már a patikákban is lehetővé tette az automaták felállítását, ha nem is oly módon, ahogyan azt az automaták telepítésében érdekelt cégek tervezték: nem építhetik be a falba, a bankjegykiadó automaták mintájára, az utcára néző módon a készülékeket, csak a patika officinájában helyezhetik el. Így csak a nyitva tartó patikákban lehet a gépből vásárolni. Mondhatjuk, olyan patikán kívüli gyógyszerforgalmazási lehetőséget teremtett a tárca, amelyet patikában lehet megvalósítani, ami kissé abszurd, ám nagyobb baj, hogy a kamara álláspontja szerint az eljárás tartalmában megegyezik a szabadpolcos gyógyszerárusítással, amit viszont tiltott.

A patikák esetében még nagyobb gond a 14 éves korhatár, mivel ez a rendelet erre már nem is hivatkozik, így a kamara jogásza szerint lehet, hogy minden alkalommal a szakhatóság utólagos mérlegelésére kell majd bízni a vitás ügyeket.

Érdekes mozzanat, hogy ugyanez a jogszabály rendelkezik a gyógyszerészi gondozás elemeiről és szabályairól, hosszan részletezve azt is, hogy a szakképzett gyógyszerésznek milyen lépéseken keresztül kell segítenie a beteget a vény nélkül kiadható gyógyszerek kiválasztásában, miközben egyébként ugyanezeket a szereket - ugyanabban a patikában - mindenféle segítség nélkül automatából is engedi megvásárolni, mintha az egyik pillanatban fontos, egészségügyi szaktevékenység folyna, a másikban pedig laza kereskedelem.

Kétségtelen, hogy a gyógyszerkiadó automata piacon most „több cég nyomul", - hangzott el a beszélgetésen – sőt, néhány automata már üzemel is, s talán méltányolható a jogalkotói szándék is: ha már élő gyakorlat, akkor jobb szabályozni azt. mégis, a gyógyszerészek többsége a az elnökség felmérése szerint nem akar automatát a patikába. Más kérdés, hogy nem a gyógyszerész, hanem a gyógyszertárat működtető-tulajdonló cég dönt a kérdésben, melyek közül Hankó Zoltán alelnök szerint van olyan, aki az automaták felállításában is érdekelt.

Ha az automaták maradnak, illetve jöhetnek, a gyakorlat majd megmutatja, akarnak-e tömegesen drágábban OTC-t venni az emberek annál, mint amennyiért két méterrel odébb, a patikustól megvehetik, akinél egyébként is kiváltják a receptjeiket és olyan szereket is kérhetnek, amelyek az automatában nincsenek, mert például nem férnek bele. A patikákon kívüli gyógyszerautomaták ügye más kérdés, bár más felmérések szerint éppen nem az a gyógyszerkör forgalmazható az automatákból, amelyikre a kistelepülésen élőknek szükségük van – tudtuk meg a tájékoztatón.